A várandós nők munkajogi védelme

AdóPraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2024.11.14

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 707 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-09-15 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Munkajogi peres eljárások tanulságai munkáltatóknak

A várandós munkavállalók jogi védelme széleskörű munkáltatói kötelezettségeket foglal magában, amelyek biztosítják a munkafeltételek és munkaidő beosztás módosítását, a felmondási tilalom érvényesítését, valamint a szükséges orvosi vizsgálatokon való részvétel lehetőségét. Veszélyeztetett várandósság esetén pedig külön szabályok garantálják a kismamák egészségének és biztonságának prioritását.

A várandós munkavállalók munkajogi vonatkozásai rendkívül fontosak a munkáltatók számára, mivel számos jogi kötelezettség és speciális intézkedés szükséges a várandósság védelmében.

Munkafeltételek módosítása 

A Mt. 51. § (3) bekezdése szerint a munkavállalókat csak olyan munkára lehet beosztani, amely testi és egészségi állapotukat nem veszélyezteti. A várandós munkavállalók esetében ez különösen fontos, és amennyiben szükséges, a munkafeltételeket és a munkaidőt a várandós munkavállaló állapotához alkalmazkodóan módosítani kell.
Az Mt. 53. § (3) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a munkavállalót várandósságának megállapításától gyermeke 3 éves koráig csak hozzájárulásával lehet másik helyszínen történő munkavégzésre kötelezni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges, a heti pihenőnapokat pedig nem lehet egyenlőtlenül beosztani.  A várandós munkavállalók számára nem rendelhető el rendkívüli munkaidő, valamint éjszakai munkavégzés a gyermek 3 éves koráig. 
Amennyiben a várandós munkavállaló munkaerő-kölcsönzés keretében kerül foglalkoztatásra, a kölcsönvevő munkáltató is köteles számára biztosítani a nem kölcsönzött várandós munkavállalókkal azonos alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket.

Munkakör módosítása

Amennyiben a várandós munkavállaló számára a munkakörülmények módosítása nem kivitelezhető, és az orvosi vélemény szerint nem alkalmas jelenlegi munkakörében dolgozni, a munkáltató köteles olyan munkakört felajánlani számára, amely megfelel egészségi állapotának. Ez a kötelezettség a várandósság megállapításától a gyermek 1 éves koráig áll fenn. Ebben az időszakban a munkavállalót az új munkakörhöz tartozó alapbér illeti meg, amely nem lehet alacsonyabb a munkaszerződésben eredetileg meghatározott alapbérnél. 

A munkavállaló nem utasíthatja vissza indoklás nélkül a felajánlott új munkakört. Ennek kiemelt jelentősége van, hiszen ha a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakör nem biztosítható, az alapbér kifizetése mellett a munkavégzés alól fel kell menteni. 
Az Mt. 65. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a várandósság ideje alatt nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, és ez a felmondási tilalom a reprodukciós eljárásban részt vevő női munkavállalókra is érvényes.

 

A gyermekes munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban ajánljuk olvasónk figyelmébe Horváth-Farkas Zsuzsanna adó- és társadalombiztosítási szakértőnk legfrissebb 70 oldalas szakmai útmutatóját 29 gyakorlati kérdéssel és válasszal. A PDF útmutatót innen tudja letölteni díjmentesen!

 

Munkaszerződés módosítása

A munkakör a munkaszerződés kötelező eleme, így annak módosítása kizárólag a munkaszerződés módosításával lehetséges. Érdemes a módosítást határozott időre kötni, javasolt a gyermek 1 éves koráig. Így az időpont elérésekor az eredeti munkakör automatikusan visszaáll, újabb szerződésmódosítás nélkül.

Kötelező orvosi vizsgálat

A várandós munkavállalóknak rendszeres orvosi vizsgálatokon kell részt venniük. Ezek idejére mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. 
A szükséges vizsgálatok meghatározása az orvos feladata. A kötelező vizsgálatokhoz jó iránymutatást adhat a várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet. A kötelező orvosi vizsgálatok miatti távollét időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Veszélyeztetett várandósság

Veszélyeztetett várandósság minden olyan terhesség, amely fokozott egészségügyi kockázattal járhat. Ilyen esetekben nagyobb az esély az egészségügyi problémákra. Ha az orvos megállapítja a veszélyeztetett állapotot, a kismamát keresőképtelen állományba helyezi, és általában ebben az állapotban marad egészen a szülésig.
A keresőképtelenség veszélyeztetett várandósság esetén a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint „9” kóddal kerül jelölésre. A veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időszakára nem jár betegszabadság. Ez azt jelenti, hogy a kismama a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, ami állami támogatás keretében biztosít számára anyagi juttatást a munkából való kiesés idejére. 
Ezek ismerete elengedhetetlen a munkáltatók számára, mivel ilyen esetekben a kismama hosszabb távú távolmaradásával kell számolni, és táppénzes ellátásra kell átváltani a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb juttatások helyett.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Nyugdíjassal kötött eseti megbízás

Milyen feltételekkel köthető egy nyugdíjas számára eseti megbízási szerződés? Milyen adminisztrációs kötelezettséggel jár a konstrukció a résztvevő felek számára?

Nyugdíjas munkavállaló utáni felelősség

Ha egy nyugdíjas munkavállaló esetleges munkahelyi balesete során nem jogosult baleset ellátásra. A munkáltató objektív kártérítési felelőssége vonatkozik rá?

Több műszakos munkarend

Egy eseti projektmunka keretében elrendelt 3 havi munkaidőkeret során alkalmazott, 14:00–22:20, illetve 21:00–05:20 közötti munkavégzési idősávok önmagukban megalapozzák-e a többműszakos munkarend jogi minősítését? Amennyiben igen, szükséges-e erről a munkavállalókat előzetesen írásban tájékoztatni?

Kapcsolódó cikkek


Mikor kötelező módosítani a munkaszerződést?

A munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor törvényben előírt kötelezettségen alapul a módosítás, vagyis a munkaszerződés módosítása kötelező.

Különleges foglalkoztatási formák utáni tb-ellátások

Az egyes, különleges foglalkoztatási formák jelentősen megváltoztathatják az érintett munkavállaló társadalombiztosítási jogállását és az ellátásokra való jogosultságát. Ebből a szempontból kiemelten is rendhagyónak számít az egyszerűsített foglalkoztatás és az EKHO szerinti adózás.

Tovább bővültek az otthontámogatás lehetőségei

Az otthontámogatásról szóló kormányrendelet módosítása újabb bővülést jelent az igénybevétel lehetőségeiben. Az érintett személyi kör kiszélesítése mellett lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltatói kölcsön is, továbbá az otthontámogatás iránti kérelem benyújtási határideje is meghosszabbításra került.