Bejelentkezés

Vallási egyesület alapítása

Vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási egyesület alapítása hasonlóan történik, mint a „normál egyesület” esetében: a kisszámú, de lényeges eltéréseket azonban érdemes összefoglalni.

Vallási egyesület alapításának feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) és a 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben találjuk.

A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához.
A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

A vallási közösség

Vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez.

Vallási közösség működhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában.
Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség
a) a vallási egyesület,
b) a nyilvántartásba vett egyház,
c) a bejegyzett egyház és
d) a bevett egyház.

A bevett egyház, a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház, illetve a vallási egyesület azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet.

A jogi személyiségű vallási közösség tagjai vallási meggyőződésének megfelelően szabadon állapítja meg vallási és ezen alapuló egyéb közcélú tevékenysége kereteit, szabályait, szervezeti formáját és elnevezését.
A vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.

Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport-, az állat-, környezet- és természetvédelmi, a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint a szociális tevékenység.

A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.

A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és a tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából − a saját hitelvei szerinti tartalommal − használhatja.
A vallási egyesület elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza.

A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.

A vallási egyesület

Az azonos hitelveket valló természetes személyek vallásuk gyakorlása céljából, vallási tevékenység végzésére vallási egyesületet hozhatnak létre.
A vallási egyesület alapszabálya az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően határozhatja meg
a) a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint
b) azoknak a vallási egyesülettel jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét, akik az egyesület
ba) működésére vonatkozó belső döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve
bb) ügyintézésére és képviseletére
jogosultak.
A vallási egyesülettel az állam határozott időre - legfeljebb öt évre - szóló megállapodást köthet egyes közcélú tevékenységek ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. A megállapodás - esetenként legfeljebb az eredeti időtartamnak megfelelő mértékben - meghosszabbítható.
A vallási egyesület jogosult a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére.

A vallási egyesületet a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.
A bíróság elkülönítetten vezeti a nyilvántartást.
A vallási egyesületként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy
a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése céljából történik, és ez az alapszabályból megállapítható,
b) a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a törvényben leírt vallási tevékenységgel és az Alaptörvénnyel nem ellentétes, és ez az alapszabályból megállapítható,
c) a szervezet elnevezése megfelel a törvényben foglaltaknak, különbözik más szervezet elnevezésétől,
d) legalább tíz tag a szervezet vallási célra történő megalakulását kimondta, és elfogadta a szervezet alapszabályát,
e) a szervezet tagja legalább tíz, Magyarországon lakó- vagy tartózkodásihellyel rendelkezőtermészetesszemély, és az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a szervezetnek nem természetes személy tagja is legyen, és

A nyilvántartásba vételhez tehát szükséges az alábbi dokumentumok benyújtása:
Alapszabály
Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
Vezető tisztségviselők elfogadó nyilatkozata 
Tagjegyzék
Közgyűlési jegyzőkönyv, jelenléti ív
Névhasználatot engedélyező nyilatkozat

Mindezekre okiratsablonok is találhatóak.

A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a szervezet nem felel meg a fentebb leírt valamely feltételnek.

A miniszter a bíróságtól a 14/C. § (2) bekezdése szerint kapott tájékoztatás alapján a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekről, ingyenesen bárki számára hozzáférhető elektronikus adatbázist vezet, azonban az adatbázis nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
 

Dr. Gaál Nóra (2021-11-08)