Vállalkozási szerződés - az új Polgári Törvénykönyv szerint

adminisztrátor Dátum Legutoljára frissítve: 2017.10.03

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 3229 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései nyomán a vállalkozási szerződést továbbra is alapvetően a megbízási, illetve a munkaszerződésektől kell megkülönböztetni. A gyakorlatban is ez az elhatárolás a lényeges. De mely esetekben lehet vállalkozási szerződést kötni és milyen általános szabályok szerint? Rövid összefoglaló.

A vállalkozási szerződés felei a megrendelő és a vállalkozó. Megrendelő alapvetően bárki lehet, egyes esetekben a megrendelői státusznak előfeltételei vannak, például hogy a vállalkozással érintett dolgon rendelkezési joggal bírjon. Ez a jogosultság a megrendelő részéről értékelendő és a megrendelő kockázati körébe sorolandó, adott esetben a szerződés lehetetlenségét jelentheti vagy a szerződés lehetetlenülésével járhat (például más tulajdonában lévő dolog átalakítására vonatkozó szerződés esetében).

 
 


A vállalkozó fő kötelezettsége a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény, a Kódex rövidítése alapján a mű megvalósítása. Ez alapján a vállalkozó tevékenységet köteles kifejteni, melynek folyománya, következményének kell lennie valamely eredménynek, amely a megrendelőt illeti meg. Ez az eredmény nemcsak valamely elkészített, átalakított, módosított dolog lehet, hanem például fodrász tevékenysége, uszoda vagy színház üzemeltetése. A megrendelői kötelezettségeket a törvény a mű átvételében - ha egyáltalán van mű - és díj fizetésében határozza meg. Az átvétel értelemszerűen a mű elkészülte után lehetséges csak, a díjfizetés pedig a felek megállapodása szerint válik esedékessé.