Üzletrész öröklése és visszavásárlása
Olvasási idő: 4 perc
Egy társaságnak három magánszemély tulajdonosa volt. A 30%-os részesedéssel rendelkező elhunyt tulajdonos gyerekei örökölték az üzletrészét. Most született döntés ezen üzletrész visszavásárlásáról. Kifizetőként milyen adókat és járulékokat köteles a társaság visszatartani? Milyen bevallásban kell a társaságnak ezt az ügyletet jelenteni?
Az örökösökre 3 millió forint jegyzett tőke jut (összes jegyzett tőke 10 millió forint), ami most közös tulajdonú üzletrész. Az üzletrész a hagyatékba 1 milliárd forintos szerzési értékkel került be. Az eladási ár 1,45 milliárd forint.
Irányadó a hagyatéki végzés, amelyben a közjegyző rendelkezik a hagyatékról, azaz esetünkben az üzletrészről. Az örököst megillető vagyoni értéket feltételezhetően az örökös részére kiadták, ebből következően jogos tulajdonosa a közjegyzői végzés alapján az örökös.
A taggyűlés határozatot hozott a Ptk. előírásához igazodóan a üzletrész visszavásárlásával kapcsolatban, amely határozatot meg kell küldeni) a cégbíróságnak is
A kifizetőnek meg kell állapítania még a kifizetést még azt megelőzően, hogy a magánszemélyt terheli-e adófizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésével kapcsolatban, azaz létezik-e esetében árfolyamnyereség. Esetünkben létezik árfolyamnyereség, mivel az eladási ár magasabb az örökség értékénél (szerzési érték), amely adófizetési kötelezettséget von maga után az örökös oldalán.
Üzletrész értékesítése esetén és ebből következően az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál az Szja törvény 67. § rendelkezéseit kell figyelembe venni.
A 67. § (11) bekezdése pedig meghatározza, hogy az üzletrész eladójának mikor keletkezik adóköteles jövedelme. A jogszabályhelyhez igazodóan az eladónak abban az esetben keletkezik adóköteles jövedelme, amennyiben az értékpapír (üzletrész) átruházása során a bevétel meghaladja az értékpapír (üzletrész) megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az Szja törvény 67. § (9) bekezdés a) pontja részletezi, hogy az értékpapír megszerzésére fordított értékként mit lehet számításba venni.
Az üzletrész könyv szerinti értékét a társasági szerződés rögzíti.
Ez annyit jelent, hogy az üzletrész értékesítése során első lépésként az értékesítő oldalán azt kell megvizsgálni, hogy az adózónak keletkezett-e árfolyamnyereség címén jövedelme, melynek lényege, hogy az értékpapír eladási árából le kell vonni az értékpapír megszerzésére fordított összeget.
Amennyiben nem létezne különbözet, vagy az eladási ár kevesebb lenne, mint a megszerzésre fordított összeg, akkor az értékesítőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Ha viszont az eladási ár magasabb lenne, mint az üzletrész megszerzésére fordított összeg, akkor az értékesítőnél a különbőzet árfolyamnyereségből származó jövedelemként lesz adóköteles.
Adójogi oldalról megjegyzendő még, hogy amennyiben az üzletrész értékesítése során az értékesítő személyeknek árfolyamnyeresége képződne, akkor a 15% Szja-n felül, az árfolyamnyereséget még szociális hozzájárulási adó is terheli, a Szocho törvény 1.§ (5) bekezdés d) pontja értelmében. Az adó mértéke 13% melyet az adófizetési felső határig kell teljesíteni.
Az adófizetési felső határra vonatkozó szabály értelmében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevont adóalapba tartozó valamennyi Szja-t érintő jövedelmeinek összege (tehát nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelme) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Amennyiben eléri, akkor értelemszerűen nincs Szocho adófizetési kötelezettség. A kifizetőnek adólevonási kötelezettsége keletkezik bevallási (08-as) és befizetési kötelezettséggel. Ezen felül a kifizetőt még igazolás kiállítási kötelezettség is terheli a levonásokkal kapcsolatban a magánszemély felé (Szja és Szochó, ez utóbbi ha létezik).
