Utasítás és annak megtagadása a munkaviszonyban
Olvasási idő: 5 perc
A munkaviszonyban meghatározó szerepet tölt be a munkáltató utasítási joga, különös tekintettel arra, hogy munkaviszonyban az utasítás a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet. Mindezek alapján az alábbiakban a munkaviszony kapcsán az utasítási jogot ismertetem, kitérve arra is, hogy mikor lehet és mikor kell azt megtagadnia a munkavállalónak.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkavállaló kötelezettségei között nevesíti, hogy a munkavállaló a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint köteles végezni. Ugyanakkor rögzíti az Mt. azt is, hogy a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódó előkészítő vagy befejező tevékenységeket külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Az egészségügyben ilyen előkészítő tevékenységbe tartozik például az orvosi eszközök sterilizálása, steril eszközök tálcára készítése, míg a befejező tevékenységbe tartozik
a nap folyamán keletkezett veszélyes hulladékok – használt tűk, fertőző anyagok, biológiai hulladékok – előírásszerű elhelyezése az erre szolgáló gyűjtőzsákokba, gyűjtőkbe.
A korábban hatályos 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv is rendelkezett a munkaviszonyban alkalmazható utasítási jogról mint a munkaviszony egyik meghatározó minősítő jegyéről. Ennek keretében többek között rögzítette, hogy a munkavállaló és a munkáltató között jellemzően szigorú alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, melyből következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör.
Az utasítások típusai
A munkáltató utasításainak több típusa is elkülöníthető. Ennek keretében lehetnek olyan utasítások, amik minden munkavállalóra vonatkoznak, és lehetnek olyanok, amelyek a munkavállalók adott csoportjára, vagy egy adott munkavállalóra érvényesek.
Ugyancsak meg lehet különböztetni az utasításokat aszerint, hogy az utasítás szóban vagy írásban került-e kiadásra.
Sőt, megkülönböztethetjük az utasításokat aszerint is, hogy mely utasítások azok, amelyeket köteles a munkavállaló végrehajtani, és mely utasítások azok, amelyek végrehajtását a munkavállaló megtagadhatja.
Az utasítás megtagadása
A jogszerű munkáltatói utasítás megtagadása hátrányos következményekkel járhat. Ha a munkavállaló ismétlődően nem tesz eleget a jogszerű munkáltatói utasításnak, akkor ezen kötelezettség megszegése a munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetését eredményezheti és amennyiben az utasítás megtagadásával a munkáltatónak kárt okoz, akkor munkáltató követelheti a kárának megtérítését.
Meg kell említeni, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor a munkavállaló ugyan végrehajtja a munkáltató utasításait, azonban nem az utasítás szerint jár el. A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállnia. Ha például a munkáltatói utasítás alapján egy drága orvostechnikai eszközt folyamatosan üzemben kell tartani és a szakdolgozó az eszköz füstölését észleli, akkor eltérhet az utasítástól, és azonnal áramtalaníthatja azt, hogy megóvja az egészségügyi szolgáltatót a kártól, tűztől. Ahhoz, hogy ez esetben azonban az eljárása jogszerű legyen, az is szükséges, hogy az azonnali cselekvésre azért került sor, mert az időveszteség miatt a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem lehet elérni (pl. a vezető éppen műtött, vagy nem vette fel a telefont), és amint elérhető vált a vezető, akkor azonnal jelezte a munkavállaló az utasítástól való eltérést.
Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló megtagadhatja, sőt meg is kell tagadnia az utasítás végrehajtását. Erre az alábbi esetekben kerülhet sor:
El kell különítenünk azt az esetet, amikor az utasítás megtagadása a munkavállaló mérlegelésén alapul, azaz egy lehetőség, és azt az esetet, amikor azt köteles megtagadni a munkavállaló.
Elsőként nézzük meg, hogy mikor tagadhatja meg a munkavállaló az utasítás végrehajtását, azaz mikor áll fenn ez a magatartás mint egy lehetőség!
Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek a végrehajtása
- munkaviszonyra vonatkozó szabályba (azaz jogszabályba, a kollektív szerződésbe) ütközik, vagy
- a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,
akkor a munkavállaló megtagadhatja az utasítás végrehajtását. Azaz, ez esetben a munkavállaló mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását.
Például munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ha a munkáltató arra utasítja a munkavállalót, hogy 20 perces munkaközi szünetében is munkát végezzen. Vagy a munkavállaló egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetheti a munkáltatónak az az utasítása, hogy a munkavállaló a lézeres kezelésnél a törött védőszemüveget vegye fel a munkavégzéséhez.
A fenti esetekben a munkavállaló mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását.
Más a helyzet akkor, ha a munkavállaló köteles megtagadni a munkáltató utasítását. Erre a következő esetben kerülhet sor: A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
Ha például a szakápoló egyértelműen észleli, hogy a gyógyszeradagolásra kapott utasítás hibás – például a normál dózis többszörösét írták elő, vagy a betegnek igazolt allergiája van az adott gyógyszerre –, akkor köteles megtagadni a gyógyszerbeadásra vonatkozó utasítást.
A munkavállaló – akár lehetőség, akár kötelezettség keretében – megtagadhatja a munkáltató utasítását, de ez nem mentesíti az alól, hogy a munkahelyén továbbra is rendelkezésre álljon. Azaz az utasítás megtagadásakor is a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Ha a munkavállaló részéről az utasítás megtagadása jogszerű volt, akkor ebből a munkavállalót semmilyen hátrány nem érheti.
