Bejelentkezés

Ez a tartalom 296 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Új EU-stratégia a fenntartható és intelligens mobilitásért

Az Európai Bizottság a 2020. december 9-én tette közzé a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiáját, amely egészen 2050-ig taglalja a Bizottság célkitűzéseit, számos konkrét tervet tartalmaz a közeljövőre és előirányoz egy 82 kezdeményezésből álló cselekvési tervet is a következő négy évre az európai gazdaság karbonsemlegessé tétele jegyében. Fő cél, hogy az uniós közlekedési rendszer zöld és digitális átállással fenntarthatóbbá, a jövőbeli válságokkal szemben ellenállóbbá váljon.

Már a 2016. július 20-án kiadott közleményben is olvasható, hogy az alacsony kibocsátású mobilitás elengedhetetlen részét képezi a karbonszegény, körforgásos gazdaságra való általánosabb szintű átállásnak, amely Európa versenyképességének megőrzéséhez, valamint a személyekkel és árukkal kapcsolatos mobilitási szükségletek kielégítéséhez szükséges.

A stratégia célja

Az Európai Bizottság fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiája, valamint egy 82 kezdeményezésből álló cselekvési terve a következő négy év tevékenységeihez szolgál iránymutatásként. A stratégia megteremti az alapot ahhoz, hogy az uniós közlekedési rendszerben végbemehessen a zöld és digitális átállás; a közlekedési rendszer ellenállóbbá váljon a jövőbeli válságokkal szemben. Ennek eredményeként, ahogy azt az európai zöld megállapodás is tartalmazza, 2050-ig 90%-os kibocsátáscsökkentés érhető el az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy elérhessük az éghajlatváltozással kapcsolatos céljainkat, egyértelműen csökkenő pályára kell állítanunk a közlekedési ágazat kibocsátásait. A ma bejelentett stratégia átalakítja az emberek és az áruk Európán belüli mozgásának módjait, és megkönnyíti az emberek számára, hogy különböző közlekedési módokat kombináljanak utazásaik során. A Covid19-válságból való fenntartható, intelligens és reziliens kilábalás biztosítása érdekében ambiciózus célokat tűztünk ki a közlekedési rendszer egészére vonatkozóan.”

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos hozzátette: „A közlekedés köti össze egymással az európai polgárokat és vállalkozásokat, ezért mindannyiunk számára fontos. A digitális technológiák forradalmasíthatják a közlekedést, és intelligensebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mobilitást tehetnek lehetővé. Stabil keretet kell biztosítanunk a vállalkozásoknak ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben környezetbarát beruházásokat hajthassanak végre. A stratégia végrehajtásával hatékonyabb és ellenállóbb közlekedési rendszert alakítunk ki, amely jó úton haladhat majd afelé, hogy az európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzéseknek megfelelően csökkentse kibocsátásait.”

Főbb mérföldkövek: klímasemlegesség, multimodalitás

Minden közlekedési módnak fenntarthatóbbá kell válnia, ehhez pedig széles körben rendelkezésre kell állniuk a környezetbarát alternatíváknak és megfelelően ösztönözni kell a szereplőket az átállás érdekében. Konkrét mérföldköveket meghatározva biztosítható, hogy az európai közlekedési rendszer jó úton haladjon az intelligens és fenntartható jövő felé.

Amit 2030-ig szeretnének elérni: legalább 30 millió kibocsátásmentes gépkocsi közlekedjen az európai utakon; 100 európai város legyen klímasemleges; a nagy sebességű vasúti forgalom kétszereződjön meg Európa-szerte; az 500 km-nél rövidebb utakra tervezett csoportos utazások legyenek szén-dioxid-semlegesek; az automatizált mobilitás széles körben terjedjen el; továbbá kerüljenek piaci forgalomba a kibocsátásmentes tengeri hajók.

2035-ig tűzték ki célul, hogy piaci forgalomba kerüljenek a kibocsátásmentes nagy légi járművek; 2050-ig pedig az a cél, hogy szinte minden személygépkocsi, kisteherautó, autóbusz és új nehézgépjármű kibocsátásmentes legyen; duplázódjon meg a vasúti teherforgalom; a gyors összeköttetéseket lehetővé tevő, fenntartható és intelligens közlekedés érdekében teljes mértékben váljon működőképessé a multimodális transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T).

A megvalósítás kiemelt területei: fenntartható, intelligens, reziliens

A Bizottság céljainak megvalósítása érdekében a stratégia összesen 82 kezdeményezést határoz meg 10 kulcsfontosságú cselekvési területen („kiemelt területek”), amelyek mindegyike konkrét intézkedéseket foglal magában.

Ahhoz, hogy a közlekedés fenntartható lehessen, a gyakorlatban a következőket kell megvalósítani:

  • a kibocsátásmentes szárazföldi járművek, hajók és repülőgépek, a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúrák elterjedésének ösztönzése 2030-ig például 3 millió nyilvános elektromos töltőállomás létesítésével;
  • kibocsátásmentes repülőterek és kikötők kialakítása a fenntartható légi és tengeri közlekedésben használt üzemanyagok népszerűsítését célzó új kezdeményezések révén;

  • a helyközi és városi mobilitás egészségessé és fenntarthatóvá tétele az elkövetkező 10 évben például a nagy sebességű vasúti forgalom megduplázásával és további kerékpáros infrastruktúra kiépítésével;

  • a teherszállítás környezetbarátabbá tétele például a vasúti teherforgalom 2050-ig történő megkétszerezése révén;

  • szén-dioxid-árazás és hatékonyabb ösztönzők biztosítása a felhasználók számára például olyan átfogó intézkedéscsomag segítségével, amely tisztességes és hatékony árképzést biztosít az egész közlekedési ágazatban.

Látható, hogy a multimodalitás kiemelt szerepet kapott. A multimodális integrációt támogató intézkedések fontos szerepet játszanak az alacsony kibocsátású mobilitás megvalósításában azáltal, hogy ösztönzőket hoznak létre az alacsonyabb kibocsátású közlekedési módok – pl. belvízi utak, rövid távú tengeri szállítás és vasút – felé való elmozdulás érdekében.

A vasúti ágazat módosított szabályozási keretének kialakítása például azt célozza, hogy a vasút versenyképesebb és vonzóbb lehetőség legyen az utasszállítás és az árufuvarozás számára egyaránt. Az intermodalitás további előmozdítása érdekében a Bizottság korszerűsíteni fogja a kombinált szállítás ösztönzőit , továbbá olyan intézkedéseket készít elő, amelyek javítják a vasúti árufuvarozási folyosók kapacitását és alkalmazásuk hatékonyságát. A Bizottság a második generációs munkatervek kidolgozásával és a transzeurópai közlekedési hálózat végrehajtását szolgáló intézkedések előmozdításával támogatja a multimodális törzshálózati folyosók kiépítését.

Intelligens

A megfelelő feltételek mellett a jövőben az innováció és a digitalizáció alakíthatja majd az utasok és az áruk mozgását. A stratégia a következőket irányozza elő:

  • az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása például annak lehetővé tétele révén, hogy az utasok multimodális utazásokra szóló jegyeket vásároljanak, az áruszállítás pedig zökkenőmentesen válthasson a közlekedési módok között;

  • az innováció, valamint az adatok és a mesterséges intelligencia felhasználásának ösztönzése az intelligensebb mobilitás érdekében például a drónok és a pilóta nélküli légi járművek bevezetésének teljes körű támogatása, valamint a közös európai mobilitási adattér kiépítését célzó további intézkedések révén.

Reziliens

A közlekedés a Covid19-világjárvány által legsúlyosabban érintett ágazatok egyike és számos közlekedési vállalkozásnak kell hatalmas működési és pénzügyi nehézségekkel szembenéznie.

A Bizottság ezért a következők mellett kötelezi el magát:

  • az egységes piac megerősítése például a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) 2030-ig történő kiteljesítésével kapcsolatos erőfeszítések és beruházások megerősítése révén, valamint az ágazat abban történő támogatásával, hogy a flották korszerűsítését célzó fokozott állami és magánberuházásoknak köszönhetően az ágazat valamennyi közlekedési mód esetében megerősödve lábaljon ki a válságból;
  • mindenki számára tisztességes és igazságos mobilitás biztosítása, például a megújult mobilitás megfizethetővé és hozzáférhetővé tétele révén minden régióban és minden utas számára, beleértve a csökkent mozgásképességű utasokat is, és az ágazat vonzóbbá tétele révén a munkavállalók számára;

  • a közlekedés biztonságának és védelmének megerősítése mindegyik közlekedési mód esetében, többek között 2050-ig nullához közelire csökkentve a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát.

A digitalizáció kiemelt szerepe

A stratégia az árufuvarozás 2030-ig elérendő papírmentessé tételét fogalmazza meg. Gépkocsivezetők, járművek digitális igazolványairól/bizonyítványairól beszél, valamint elektronikus fuvarlevélről, elektronikusan elérhető fuvarozási információkról és valós idejű árukövetésről.

A személyszállítást illetően az EU 2030-ra integrált elektronikus jegyrendszert teremtene. 2021-ben a Bizottság szabályozó intézkedéseket fog javasolni különböző közlekedési módokat kombináló, innovatív és rugalmas jegyekre és fizetési rendszerekre.

Az árufuvarozás vonatkozásában a Bizottság 2022-ben tesz majd javaslatot megbízható adatcsere-környezetet biztosító szabályokra.

(Cikkünket teljes terjedelmében a KKV Tanácsadó Logisztika februári számában olvashatják)

Slabéczi Ivett (2021-02-08)