Ügyvezetőként a cég élén

Az ügyvezetői jogviszony adó- és járulékvonzata a gyakorlatban számos értelmezési nehézséget vet fel, különösen akkor, ha a tevékenységet a társaság tagja látja el. A munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetés közteher-fizetési szabályai eltérőek, a biztosítási kötelezettség elbírálása pedig a konkrét jogviszony típusától, a jövedelem mértékétől és a tag más biztosítási jogviszonyaitól függően alakul. Részletes, példákat és számításokat is tartalmazó 55 oldalas útmutatónk itt érhető el.

Az ügyvezetői tevékenység jogi alapjai

A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében láthatja el. Az ügyvezetők személyét tekintve meg kell különböztetni a társaság tagjai közül kikerülő, úgynevezett belső ügyvezetőket, valamint a nem tagként eljáró külső ügyvezetőket. Egyes társasági formák, például a kkt és a bt esetében külső ügyvezető alkalmazására nincs lehetőség.

Külső ügyvezetők jogviszonyai

A munkaviszonyban végzett ügyvezetés tb-járulék kötelezettsége 2025-ben

Amennyiben az ügyvezető nem tagja a társaságnak, és munkaviszony keretében látja el feladatait, úgy a Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Az Mt. 208–211. §-ai tartalmazzák a rá vonatkozó speciális szabályokat. Közteher-fizetés szempontjából a munkaviszonyban álló ügyvezetőre az általános járulék- és adószabályok érvényesek, további külön szabályozás ebben az esetben nincs.

A külső ügyvezetők munkaviszonya és annak közteherfizetési szabályai

Biztosítotti jogviszony keletkezése attól függően áll fenn, hogy a díjazás eléri-e a minimálbér harminc százalékát, vagy időarányosan, a naptári napokra vetített harmincad részét. Amennyiben ez teljesül, a tb járulékot is meg kell fizetni. Az szja-t minden esetben le kell vonni, a szocho-t pedig pedig a kifizetőnek kell megfizetnie. A tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül, így költségelszámolás nem alkalmazható, a teljes díjazás a közterhek alapja.

Tulajdonos ügyvezetők – speciális szabályok

Munkaviszonyban végzett ügyvezetés - járulékfizetési alsó határ alkalmazása

Ha a társaság tagja munkaviszony keretében látja el az ügyvezetést, a tb járulékot legalább a járulékfizetési alsó határ szerint kell megfizetni, akkor is, ha a munkabér ennél alacsonyabb. 2025-ben ez az összeg havi bruttó 87.240 forint. A szocho alapja megegyezik a járulékalappal. A járulékfizetési alsó határ csak meghatározott esetekben mellőzhető, például ha a jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, illetve ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe tizenkét év alatti gyermek ápolása miatt.

Társas vállalkozói státusz megbízásos ügyvezetés esetén – közteherfizetés és járulékalapok

A társaság tagja megbízási jogviszony alapján ellátott ügyvezetői tevékenysége esetén társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha más jogcímen már fennáll ez a státusza. Ebben az esetben a tb járulékot legalább a 290.800 forintos minimálbér, a szocho-t pedig legalább a minimálbér 112,5%-a, azaz 327.150 forint után kell megfizetni. A társaság ettől magasabb összegű díjazást is megállapíthat, ilyenkor a közterhek a tényleges kifizetés alapján számítandók.

Többes jogviszonyban álló ügyvezetők – mentesülés a minimum közterhek alól

A társaság tagjaként megbízással eljáró ügyvezető mentesül a társas vállalkozókra irányadó közteherfizetési kötelezettség alól, ha egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik – függetlenül attól, hogy azt a saját társaságánál vagy más munkáltatónál teljesíti. Ilyen esetben nem szükséges díjazást megállapítani, de ha mégis történik kifizetés, az annak megfelelő járulék- és adóalap lesz. Amennyiben a heti 36 órás foglalkoztatás megszűnik vagy szünetel (például fizetés nélküli szabadság ideje alatt), a társas vállalkozói közteherfizetési kötelezettség ismét fennáll.

Külföldi ügyvezetők magyar társaságban

Külföldi állampolgárságú ügyvezető esetében a tb kötelezettség megállapításakor elsőként az alkalmazandó jogot kell tisztázni. Az Európai Unió tagállamaiban biztosított személyekre a 883/2004/EK rendelet szabályai vonatkoznak. Amennyiben a külföldi ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, úgy a magyar társaság nem köteles őt Magyarországon biztosítottként bejelenteni, mivel a közteherfizetés az igazolás szerinti államban történik. Harmadik országbeli állampolgár esetében – ha nincs nemzetközi egyezmény vagy igazolás – a magyar szabályozás szerint kell elbírálni a jogviszonyt és megállapítani az esetleges tb és szocho fizetési kötelezettséget.

Ügyvezetés a gyakorlatban – válaszok a leggyakoribb kérdésekre

A gyakorlatban számos speciális eset merül fel az ügyvezetői tevékenység közteherfizetésének megítélése során. Ilyen például, ha a megbízási díj nem éri el a biztosítotti határértéket, vagy ha az ügyvezető nappali tagozatos hallgatóként vagy nyugdíjasként látja el a feladatot. Gyakori kérdés a kiva-alap helyes meghatározása is, különösen akkor, ha az ügyvezető nem vesz fel jövedelmet. Az ezekhez hasonló kérdések részletes feldolgozása az útmutató vonatkozó fejezeteiben megtalálható.