A többletmunka és pótmunka szabályai

Ennek az elvnek az eredménye, hogy a Ptk.-ban az egyes vállalkozási altípusok között szabályozott intézményeket a törvény a vállalkozási szerződés általános szabályai közé emelte, ha az nem csupán egyetlen altípus esetén alkalmazandó. Így vált általános szabállyá például a többletmunkára vonatkozó rendelkezés, amelyet a Ptk. az építési szerződés szabályai között tartalmazott, de amely e szerződéstípuson túl más vállalkozási szerződés esetén is jelentőséggel bír.
Változtak és egyszerűsödtek a vállalkozási szerződés altípusai is. Az új általános szabályok leginkább az építési-kivitelezési szerződésekre vannak mintázva, ennek ellenére utalnunk kell arra a napi gyakorlatra, amely jelentősebb banki finanszírozással történő vállalkozási szerződések esetében a finanszírozó a FIDIC valamely szerződésmintáját rendeli alkalmazni, amely már eddig is számos jogalkalmazói kérdést vetett fel a magyar szabályok tükrében. A szabályozás diszpozitív jellege önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy egy teljesen eltérő felfogású szabályozású modell, mint a FIDIC-szerződések, teljes egészében érvényre tudjon jutni a felek közti viszonyokban.

Általánosságban rögzíthető, hogy a vállalkozási szerződések kapcsán a más szerződéstípusoktól való – esetenként meglehetősen öncélú – elhatárolási kérdések változatlanok maradtak, különösen igaz ez a tulajdonjog átruházással kapcsolatos jogügyleti cselekményekre és azok jogkövetkezményeire. A joggyakorlat számára a vállalkozási szerződés elhatárolása továbbra is alapvetően a megbízási, illetve a munkaszerződések tekintetében releváns.

A többletmunka és pótmunka fogalma

A vállalkozási szerződés megkötésének időpontjában a felek számos körülményt nem vagy nem megfelelően mérnek fel, ezért meglehetősen gyakori az a problematika, hogy már a szerződéskötés után merülnek fel olyan körülmények, amelyek további vállalkozói tevékenység elvégzését teszik szükségessé.

A többletmunka és a pótmunka fogalmait a Kódex az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának e)-f) pontjait alapul véve határozza meg.

A Kódex a többletmunka fogalmát - eltérően a kormányrendelettől - nem a szerződéskötés alapját képező ajánlatkérési, illetve kivitelezési dokumentációban szereplő tétellel, hanem a vállalkozási szerződés „tartalmát képező” tétellel azonosítja, amely a vállalkozói díjban nem szerepel. Ez a megközelítés nem okoz értelmezési problémát, hiszen a kormányrendeletben hivatkozott dokumentáció a vállalkozási szerződés tartalmává válik a szerződési jog általános szabályai szerint.

A Kódex a kormányrendelethez képest a többletmunka körébe sorolja mindazon munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

A többletmunka utóbbi kitétele a Ptk.-ban az építési szerződés körében került szabályozásra, ezért a rendeltetésszerű használat követelménye a létesítményekre volt értelmezhető. A Kódex viszont a többletmunka fogalmát - lévén a vállalkozási szerződés körében szabályozza - kiterjeszti valamennyi vállalkozási szerződés altípusra egyaránt. A szabály lényege, hogy a vállalkozó érdekeltségi körébe sorolja annak a felmérését, hogy mely tevékenységek elvégzése szükséges a mű rendeltetésszerű használtra történő elkészítéséhez. A gyakorlatban gondot okozhat annak eldöntése, hogy a kivitelezési dokumentáció egy adott részében (költségvetési összesítő, műszaki leírás, kiviteli terv) szereplő, de a dokumentáció többi eleméből hiányzó munkarész többletunkának, vagy pótmunkának minősítendő-e. E kérdésben a kormányrendelet szabályozása sem nyújt megnyugtató megoldást.

A pótmunka szabályozása az új kódexben

A pótmunka olyan tevékenyég, amelyre a felek szerződése nem terjedt ki. A pótmunka elvégzése abból ered, hogy a megrendelő részén merülhetnek fel olyan módosítások, változtatások, amelyeket célszerű az eredeti vállalkozóval, annak tevékenységével fedve elvégeztetni. A pótmunka elvégzésének a korlátját jelenti a törvény azon szabálya, hogy az ilyen megrendelői változtatások, módosítások, kiegészítések, nem tehetik az eredeti szerződéses kötelezettségvállalást „aránytalanul terhesebbé”. Az arányosság-aránytalanság az eredeti, szerződésben rögzített tevékenység és az utólag megrendelt tevékenység közti viszonyként értelmezhető.

A pótmunka körében – amelyet a kormányrendelet munkatöbbletként határoz meg – a Kódex külön nem rögzíti a dolog természetéből egyébként következő fogalmi elemet, nevezetesen azt, hogy a pótmunka nem tartalma a korábban megkötött vállalkozási szerződésnek, erre azonban a „utólag megrendelt” szóhasználat kifejezetten utal. A kormányrendelet segít értelmezni a pótmunka fogalmát rögzítve, hogy a pótmunka a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel.

Építőipari iratminták a Jogkövető tudástárában!

Az építőipari cégeket érintő iratmintákat és jogi megfelelési segédleteket tartalmazó Építőipari Jogkövető Tudástárunk augusztusban közel 40 teljesen új és további 40 felújított szerződésmintával bővült a megbízási- és vállalkozási típusú szerződések körében. A legújabb szerződésmintáink között már elérhetőek a vállalkozási szerződések generálkivitelezésre és szakkivitelezésre, alvállalkozási szerződések.

További új és felújított iratmintáink:

Mintegy 20 új megbízási típusú szerződés az oktatás, képzés, szakértői tevékenység köréből,
Tartós közvetítői szerződések áruk forgalmazására és biztosításközvetítésre;

Mintegy 20 új vállalkozási típusú szerződés (bérmunka, médiaszerződés, mezőgazdasági tevékenységgel össze-függő vállalkozási szerződések).

Alanyváltozás: tartozásátvállalási szerződés, tartozáselvállalási szerződés,

Bizomány: bizományi szerződés, bizományi szerződés értékpapír vásárlásra, bizományi szerződés értékpapír eladás-ra, vételi bizomány, értékesítési bizomány;