Termékértékesítés és termékbeszerzés: az EKÁER két alapkérdése

Slabéczi Ivett Dátum Legutoljára frissítve: 2021.03.08

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 1144 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az EKÁER-bejelentéseket az Áfa törvény termékértékesítésre és Közösségen belüli beszerzésre vonatkozó rendelkezései alapozzák meg. Az áfa alapját képező két ügylet (termékértékesítés és termékbeszerzés) döntő fontosságú az EKÁER tekintetében, mivel elsősorban ezekhez kapcsolódó fuvarozások alapján kell EKÁER-bejelentéseket tenni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) termékértékesítésre és Közösségen belüli beszerzésre vonatkozó rendelkezései szerint termék értékesítése [Áfa tv. 9. § (1) bekezdése]

  • Birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet;
  • továbbá:
    a)    a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi (lízing egyes formái);
    b)    a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között termék értékesítése teljesül;
    c)    az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg;
    d)    az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre;
  • termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi;
  • termékértékesítés továbbá (EKÁER szempontjából is fontos), ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. 
    A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, amelynek eredményeként a termék a küldeményenkénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeményenkénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
  • Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek
    a)    a közcélú adomány,
    b)    ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.

Termék beszerzése

a)    terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítő olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely tartalmában a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 282-292. cikkeinek felel meg;
b)    új közlekedési eszköz beszerzése;
c)    jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik;

  • a termék felett a tulajdonosként való rendelkezés olyan megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeményenkénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, amelyben a termék a küldeményenkénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeményenkénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt;
  • ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy – javára – más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.

Mikor minősül tulajdonjogváltásnak az ügylet?

Belföldi viszonylat alkalmával csak az értékesítés minősül EKÁER-kötelesnek, saját termék elvitele nem. Magyarország–Európai Unió, illetve Európai Unió–Magyarország viszonylat esetén a beszerzés/értékesítés, valamint a behozatal/kivitel is EKÁER-köteles. Ezen esetekben más-más a bejelentésre kötelezett. 

Mit az első adóköteles termékértékesítés az EKÁER szerint?

A belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általánosforgalmiadó-köteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmiadó-köteles. 
Első általános forgalmiadó-köteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem közvetlen végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés általános forgalmiadó-köteles legyen, nem kell EKÁER-számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. 
Továbbá első általánosforgalmiadó-köteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER-számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. 

Kit tekintünk végfelhasználónak az EKÁER fogalmi rendszerében?

Végfelhasználónak tekinthető az a természetes személy, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja meg. Közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, akkor a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.