Társasházi közös képviselők regisztrációja

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Thtv.) 55/A. § (2) bekezdése értelmében 2025. május 1. napját követően a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság – a társasház erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – bejegyezte. 
A nyilvántartásba vételről a társasháznak kell gondoskodnia, a gyakorlatban a közös képviselők intézkednek. Az ingatlannyilvántartási kérelem benyújtására jogi képviselőt (ügyvédet) kell megbízni.

Milyen iratokat kell benyújtani a földhivatalhoz?

A bejegyzés alapjául szolgáló okirat a Thtv. 39§-a szerinti eredeti közgyűlési jegyzőkönyv, amely tartalmazza a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke megválasztásáról szóló határozatot, a határozat szövegét és a szavazás eredményét. 

 A határozatnak tartalmaznia kell

• a társasházközösség nevét, és a társasházi törzslap helyrajzi számát,
• a természetes személy közös képviselő nevét és lakcímét, 
• a nem természetes személy közös képviselő megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát (ha nem minősül cégnek, akkor a nyilvántartási számát), email címét és telefonszámát,
• a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve utóbbi helyett azt, ha határozatlan időre került megválasztásra, 
• a társasházközösség bejegyzési engedélyét.

A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tulajdonostársnak kell aláírnia. Fontos, hogy az aláírók neve és tisztsége olvashatóan szerepeljen a dokumentumban.

Az ingatlannyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (új Inytv.) 35. § (2) bekezdése alapján a közgyűlési határozatot ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni.

A Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott szakmai álláspont szerint az ellenjegyzést végző ügyvédnek a közgyűlésen nem kötelező részt vennie és nem kell ellenőriznie a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét, valamint nem kell ellenőriznie a közgyűlésen megjelent társaszházi tulajdonosok, illetve meghatalmazottak nevét és aláírását, a meghatalmazások szabályszerűségét, illetve azt, hogy a megjelentek, illetve meghatalmazottaik valóban társasházi tulajdonostársak- e és hogy szavazati arányuk az ingatlan-nyilvántartási adatoknak megfelelően került- e a jelenléti íven rögzítésre, mindezek a közgyűlés tisztségviselőinek 
(levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és 2 hitelesítő) feladata.

Az ellenjegyzést végző ügyvédnek a jegyzőkönyv hitelesítő tulajdonostársak tulajdonosi minőségét kell ellenőriznie és őket, valamint a jegyzőkönyv aláíróit JÜB-ölni kell, vagyis személyazonosság- és okmányellenőrzést kell végeznie a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerben. 

Előfordulhat, hogy a közös képviselőt megválasztó közgyűlésen készült jegyzőkönyv alakilag nem megfelelő. (nem tartalmazza pl. a társasház helyrajzi számát, vagy a közös képviselő lakcímét) Ez esetben két lehetősége van a társasháznak: 

• a társasház közgyűlést tart, ahol deklaratív határozatot hoz a közös képviselő személyéről, adatairól, jogviszonya keletkezésének idejéről vagy
• a korábban készült közgyűlési jegyzőkönyvhöz a közös képviselő által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett okiratban az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó kiegészítést tesz.

Az új ingatlan nyilvántartási törvény 88 § (5) bekezdés 20. a) pontja szerint az eljárás tárgyánál fogva díjmentes, de kötelező a jogi képviselet miatt ügyvédi munkadíjjal mindenképpen kell számolni.

Amennyiben a közös képviselőt (intéző bizottság elnökét) az ingatlan nyilvántartásba nem jegyzik be, a társasház esetében ügyintézési akadályok léphetnek fel. A társasház nem tud érvényesen jognyilatkozatokat tenni, szerződést kötni vagy jogviták rendezése során eljárni (pl. a tartozó tulajdonostárssal szemben fizetési meghagyásos eljárást, bírósági eljárást indítani.) Amennyiben a közös képviselőként eljáró személy nem intézkedik a nyilvántartásba vételről és emiatt kára keletkezik a társasházközösségnek, a közös képviselő felelősségre vonható.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a közgyűlés által elfogadott számviteli beszámolót is a jövőben be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, a társasházi törzslapra történő feljegyzés végett.

Az eljárásrend részletszabályai még kialakulóban vannak, a pontos eljárásrend ismerete nélkül beszámolónk csupán tájékoztató jellegű.