A társadalombiztosítás és járulékfizetés szabályai 2026-ban
Olvasási idő: 14 perc
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek a jogviszony típusától és a munkavégzés körülményeitől függően eltérhetnek. 2026. november 11-i szakmai napunkon Széles Imre TB-szakértő a megbízási jogviszonyok, a vezető tisztségviselők, a szocho, valamint az utólagos bér- és járulékelszámolások gyakorlati kérdéseit tekinti át.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek megállapításakor a jogviszony típusát, a munkavégzés körülményeit és a díjazás összegét kell vizsgálni. A megbízási szerződésekre, a vezető tisztségviselők jogállására, valamint az utólagos bérkifizetésekre eltérő társadalombiztosítási és adózási szabályok vonatkoznak. 2026. január 1-jétől módosultak a tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó biztosítási szabályok.
Biztosítási kötelezettség munkaviszonyon kívül
Megbízási jogviszony esetén biztosítási kötelezettség főszabály szerint akkor keletkezik, ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát. Ha a megbízási jogviszony nem áll fenn egy teljes hónapig, a jövedelemhatárt napi arányosítással kell megállapítani. Ez 2026-ban havi 96 840 forintot, napi 3228 forintot jelent.
A biztosítás elbírálásakor a személyes munkavégzést, a jogviszony időtartamát és a járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a jövedelem nem éri el az előírt határt, szja- és szocho fizetési kötelezettség fennállhat.
Felhasználási szerződések társadalombiztosítási szabályai
Felhasználási szerződés esetén a biztosítási kötelezettség megállapításakor kizárólag a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A szerzői vagyoni jogok felhasználásáért fizetett összeg nem képez járulékalapot.
Tartós megbízás: biztosítási és bejelentési kötelezettség
2026. január 1-jétől a tartós megbízási jogviszonyban álló személy a díjazás összegétől függetlenül biztosítottá válik. A tartós megbízási jogviszony bejelentését a 08E jelű nyomtatványon, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.
KATA, KIVA és EKHO: eltérő társadalombiztosítási szabályok
| Adózási forma | Társadalombiztosítási és járulékfizetési szabályok |
|---|---|
| KATA | A főfoglalkozású kisadózó havi 50 000 Ft tételes adót fizet. A társadalombiztosítási ellátások számításának alapja havi 108 000 Ft. |
| KIVA | Kiváltja a munkáltatói szochót, de a munkavállaló 18,5%-os társadalombiztosítási járulékát nem. A biztosításra az általános szabályok vonatkoznak. |
| EKHO | Meghatározott foglalkozások esetén alkalmazható. Az ekhoalap után fizetett közteher nem biztosít jogosultságot valamennyi társadalombiztosítási ellátásra. |
Szociális hozzájárulási adó: adófizetési felső határ és kedvezmények
A szociális hozzájárulási adó általános mértéke 13 százalék. Egyes külön adózó jövedelmek, például az osztalék és az árfolyamnyereség esetén adófizetési felső határ érvényesül. A szochót addig kell megfizetni, amíg az éves jövedelmek figyelembe vehető összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét, amely 2026-ban 7 747 200 forint.
A munkáltatók meghatározott feltételekkel szocho kedvezményeket érvényesíthetnek, például munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén. A kedvezményeknél a jogosultság időtartamát, a kedvezmény alapját és az esetleges korlátozásokat külön kell vizsgálni.
Vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tb jogállása attól függ, hogy tagja-e a társaságnak, milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, közreműködik-e személyesen a társaság tevékenységében.
A NAV 2026/3. számú adózási kérdése alapján:
- Munkaviszonyban ellátott ügyvezetésnél a vezető tisztségviselő munkavállalóként biztosított.
- Nem tag vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyánál a biztosítás a választott tisztségviselőkre vonatkozó jövedelmi feltétel teljesülésétől függ.
- Bt., kkt. vagy kft. tagjaként, megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésnél társas vállalkozói jogállás keletkezhet. A személyes közreműködés jogviszonyát is vizsgálni kell.
- Kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vezető tisztségviselőnél a felsorolt jogviszonyok alapján nem keletkezik biztosítási kötelezettség.
A választott tisztségviselőként ellátott ügyvezetés nem minősül tartós megbízási jogviszonynak, ezért a biztosítási kötelezettséget a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
A biztosított társas vállalkozó a személyes közreműködéséért kapott, járulékalapot képező jövedelem után fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, amelynek alapja havonta legalább a minimálbér. Ha a bt., kkt. vagy kft. tagja az ügyvezetés alapján minősül társas vállalkozónak, az ügyvezetésért kapott díjazást kell személyes közreműködésből származó jövedelemnek tekinteni.
Hiányzó foglalkoztatási, kereseti és járulékadatok pótlása
A nyugdíjazás vagy nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során előfordulhat, hogy egy korábbi munkaviszony, szolgálati idő vagy kereseti adat hiányzik a nyilvántartásból. Az eltérések tisztázásához munkaszerződés, foglalkoztatói igazolás, bérjegyzék vagy más, a jogviszonyt és a keresetet igazoló dokumentum használható fel. A nyugdíjbiztosítási szerv szükség esetén a foglalkoztatót is megkeresheti, ellenőrzést végezhet, vagy az adóhatóság eljárását kezdeményezheti. Ha a munkáltató korábbi adatszolgáltatása hibás volt, a megfelelő bevallás vagy bejelentés javítására is szükség lehet.
Utólag kifizetett munkabér és egyéb díjazás bérszámfejtése
Az utólag kifizetett munkabér, jutalom vagy más díjazás elszámolásakor figyelembe kell venni a kifizetés időpontját, a díjazással érintett időszakot és a biztosítási jogviszony fennállását. Az szja és a tb járulék megállapítására eltérő szabályok vonatkozhatnak. A korábbi bérszámfejtési hibák miatt szükséges lehet a bevallások helyesbítése vagy önellenőrzése.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetésének szabályos optimalizálása
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalékos tb járulékot legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum alapján fizeti meg. A 13 százalékos szocho alapjára 2026-tól szintén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum szerinti alsó határ vonatkozik.
A járulékfizetési kötelezettség csökkentésére az egyéni vállalkozó jogállásától függően több lehetőség is van:
- Heti legalább 36 órás munkaviszony mellett a minimum járulékalap helyett a tényleges járulékalapot képező jövedelem alapján kell fizetni.
- Nappali tanulmányok mellett szintén nem alkalmazandó a főfoglalkozású vállalkozók minimum járulékalapja.
- Nyugdíjas egyéni vállalkozónál főszabály szerint nem keletkezik tb járulék- és szocho-fizetési kötelezettség.
- A vállalkozói tevékenység szüneteltetésekor a biztosítás is szünetel, így a járulékfizetési kötelezettség az erre vonatkozó szabályok szerint alakul.
Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Előadónk arra a kérdésre is választ adott, hogy kell-e járulékot fizetnie annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy családi gazdaság tagjaként őstermelői tevékenységet folytat. A hallgatói jogviszony nem mentesít az őstermelőként fennálló biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ezért az érintettnek az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell járulékot fizetnie.
Előadónk továbbá az alábbi gyakorlati kérdéseket is megválaszolta:
- Alkalmazható-e a 10%-os költséghányad, ha a felhasználási szerződés kizárólag jogdíjról rendelkezik, személyes munkavégzésről nem?
- Végezhet-e díjazás nélkül személyes közreműködést a társas vállalkozó, ha másik munkáltatónál heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
- Milyen igazolás szükséges, ha egy magyar kft. tulajdonosa és ügyvezetője Svájcban biztosított?
- Közreműködhet-e megbízási jogviszonyban a társaság olyan tagja, aki nem ügyvezető?
- Elláthatja-e megbízási jogviszonyban az ügyvezetést az a tag, aki a társaságnál munkaviszonyban is áll?
- Keletkezik-e minimum járulékfizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozó heti 40 órás munkaviszony mellett nem részesül tagi jövedelemben?
- Jogosult lehet-e táppénzre vagy gyermek után járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra a társas vállalkozó, ha a társas vállalkozói jogviszonyából nem származik jövedelme?
- Hogyan kell megállapítani a biztosítás időtartamát, ha az egy évre szóló megbízási szerződés teljes díját már a jogviszony első napján kifizetik?
Széles Imre TB-szakértő 2026. november 11-i szakmai előadásán részletesen ismertette a megbízási jogviszony biztosítási szabályait, a vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállását, a szocho és a járulékfizetés gyakorlati kérdéseit, valamint az utólagos bérkifizetések és a társadalombiztosítási adategyeztetés során felmerülő problémákat. Nézze meg videónkat!
