Támogatások és adományok rejtelmei a társasági adózásban

Az egyik ilyen az ingyenes juttatáshoz kapcsolódó nyilatkozat, amely különösen fontos mind a juttató, mind a juttatásban részesülő számára. A társasági adóról szóló törvény hatályos rendelkezése már lehetőséget biztosít egyszerűsített nyilatkozat adására is. Cikkünk apropója, hogy ezt a lehetőséget a törvény 2019. január 1-jétől tovább bővíti.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) értelmező rendelkezése alapján adománynak minősül:
– a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint 
– az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá 
– a közérdekű kötelezettségvállalás céljára 
az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent a Tao tv-ben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

Közhasznú szervezet részére juttatott adomány

A közhasznú szervezetekről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezik. E törvény szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. Ezen túl más törvény is megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását.
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A közhasznú szervezet részére történő adományozás esetén minden esetben szükséges ellenőrizni, hogy a támogatásban részesített szervezet valóban közhasznú szervezetnek minősül.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
A Civil tv. értelmező rendelkezése alapján közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
A közhasznú szervezet által folytatott közhasznú tevékenységnek azért van jelentősége, mert a Tao tv. alapján az adomány a közhasznú szervezetnek a törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására adható.

Egyházi jogi személy részére juttatott adomány

Az egyházi jogi személyekről a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Egyházi tv.) rendelkezik. E törvény szerint egyházi jogi személynek minősül a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye.
A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja. A bevett egyházakat az Egyházi tv. melléklete tartalmazza.
A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik, a bevett egyház belső szabályában meghatározott viszonyokban a bevett egyház képviseletében jár el. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.
Az egyházi jogi személy olyan vallási közösség, amely elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik.
Az egyházi jogi személy részére történő adományozás esetén is minden esetben szükséges ellenőrizni, hogy a támogatásban részesített személy jogilag is valóban egyházi jogi személynek minősül. Előfordulhat ugyanis, hogy az adomány kedvezményezettje jogilag nem egyházi jogi személy, hanem csupán egyházi közösség.
A Tao tv. alapján az egyházi jogi személynek juttatott támogatás abban az esetben minősül adománynak, ha törvényben meghatározott tevékenység támogatására történik. Ezért jelentős, hogy az egyházi jogi személy esetében mi a „törvényben meghatározott tevékenység”.

Az Egyházi tv. szerint a vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. Ugyanakkor önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, környezet- és természetvédelmi, a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint a szociális tevékenység.

Az egyházi jogi személy ez utóbbi felsorolásban szereplő tevékenységeket is folytathatja a vallási tevékenysége mellett, tehát az egyházi jogi személy részére a felsorolásban szereplő tevékenységek céljára is juttatható adomány.

Közérdekű kötelezettségvállalás céljára juttatott adomány

A közérdekű kötelezettségvállalásról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik. E törvény XXXVI. címe szerint, ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít, megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani, és kijelölheti azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell.

Az adomány, mint elismert költség

A Tao tv. 3. számú melléklet B) részének 17. pontja szerint vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül az adóévben adomány jogcímen:
–    visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, 
–    térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, 
–    térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, 
feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

A kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.
Fontos megemlíteni, hogy adományozás esetén mindenképpen szükséges az igazolás tartalmát ellenőrizni, tartalmazza-e a Tao tv. által meghatározott adatokat. Bármely adat hiányában egy adóhatósági ellenőrzés megállapíthatja, hogy a támogatás nem minősíthető adományként a társasági adókötelezettség megállapítása során.

Az adomány, mint adóalap csökkentő tétel

A Tao tv. 7. § (1) bek. z) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkenthető, ha az adomány kedvezményezettje közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Kárenyhítési Alap, felsőoktatási intézmény.
Az adomány lehet: visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás.