Munkaerőpiacra visszatérés – A szülés utáni munkába állás munkajogi háttere

AdóPraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2025.06.19

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 491 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-09-15 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Munkajogi peres eljárások tanulságai munkáltatóknak

A munkáltató köteles lehetővé tenni a munkavállaló munkába állását, gondoskodnia kell a felhalmozott szabadság kiadásáról, figyelembe kell vennie a részmunkaidős foglalkoztatás iránti igényt és a szoptatási munkaidő-kedvezményt, valamint be kell tartania a visszatérést követő 30 napos felmondási tilalmat.

A szülés után munkába visszatérő munkavállaló foglalkoztatása a fizetés nélküli szabadság megszakításától kezdve számos munkajogi teendőt von maga után. A munkáltatónak biztosítania kell a felhalmozott szabadság kiadását, a munkaszerződés feltételeinek helyreállítását vagy szükség szerinti módosítását, valamint a munkába állás időpontjának jogszerű kezelését. Most a szülés utáni visszatéréshez kapcsolódó legfontosabb munkáltatói teendőket tekintjük át.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása

A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésére kell kiadni, és annak megszüntetése is kizárólag az ő kezdeményezésére történhet. Amennyiben a munkavállaló a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságot meg kívánja szakítani, írásban kell nyilatkoznia, megjelölve a munkába állás kívánt időpontját. A munkáltató a munkába állást nem tagadhatja meg. A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot egy meghatározott időpontig igénybe vegye, és nem kérheti a visszatérés indoklását sem. A visszatérés pontos ütemezése érdekében ugyanakkor célszerű legalább 30 nappal korábban jelezni a munkába állás szándékát, különösen akkor, ha a foglalkoztatás részmunkaidőben vagy módosított feltételek szerint történik.

Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága

A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szabadság nem évül el, hanem felhalmozódik, és azt a munkába állást követően ki kell adni. A munkáltatónak a visszatérés napjától számított 60 napon belül gondoskodnia kell a felhalmozott szabadság kiadásáról, amely idő alatt a munkavállaló – tényleges munkavégzés nélkül – távolléti díjra jogosult. A szabadság rendes kiadási szabályai az irányadók, így egyes napok önálló kiadása csak külön megállapodás alapján lehetséges. 

Kapcsolódó
A családi kedvezmények érvényesítésével a gyermekes munkavállalók adó- és járulékfizetése csökkenhet, a munkáltatónak ezt a havi kifizetés során kell figyelembe vennie

Gyermekes munkavállalók utáni kedvezmények

A három- és kétgyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény összegének emelése és a 30 év alatti anyák járulékkedvezménye miatt a munkáltatóknak 2025 közepéig frissíteniük kell a bérszámfejtési rendszereket, és új nyilatkozatmintákat kell bevezetniük.

Munkaszerződés módosítása

A munkába visszatérő munkavállaló foglalkoztatását főszabály szerint az eredeti munkaszerződés feltételei szerint kell folytatni. A munkabér nem csökkenthető, és a korábbi munkakört is biztosítani kell, kivéve, ha annak ellátása már nem lehetséges. Ebben az esetben a munkáltató köteles a munkavállaló képzettségének és tapasztalatának megfelelő másik munkakört felajánlani. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak kötelező részmunkaidős foglalkoztatást biztosítania, ha az adott munkakörben ez megvalósítható. A munkafeltételek módosítása, például otthoni munkavégzés lehetősége, szintén kizárólag közös megállapodással történhet. 
A témához kapcsolódó 25 gyakorlati kérdés részletes feldolgozása megtalálható a Munkáltatói feladatok és kötelezettségek gyermekes munkavállalókkal kapcsolatban című 76 oldalas különszámunkban, amelyet eddig már több mint 1000 olvasó töltött le.

 
 

Szoptató anya munkaidő-kedvezménye

A szoptató anya munkaidő-kedvezményre jogosult. Ez a gyermek hat hónapos koráig napi két alkalommal egy-egy órát, majd a második félévben napi egy órát jelent. Ikergyermekek esetén a kedvezmény időtartama másfélszeres. A munkáltatónak ezt a kedvezményt automatikusan, külön kérés vagy orvosi igazolás nélkül kell biztosítania, amennyiben a munkavállaló élni kíván e jogával. A kedvezmény időtartamára távolléti díj jár, és a munkavégzés megszakítását a munkaidő-beosztásban is figyelembe kell venni. Fontos, hogy ez nem rendkívüli juttatás, hanem törvényben rögzített jogosultság, amelynek biztosítása a munkáltató részéről kötelező.

Felmondási tilalom

A szülés után visszatérő munkavállalót a munkáltató köteles foglalkoztatni, felmondási védelem illeti meg. A fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 30 napon belül a munkaviszonyt rendes felmondással nem lehet megszüntetni. A felmondási tilalom megsértése jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek minősül, amely munkaügyi perhez és jelentős jogkövetkezményekhez vezethet. A munkáltatónak ezért különösen körültekintően kell eljárnia a visszatérő munkavállaló foglalkoztatásának első időszakában.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Gyermekvállalás szülési szabadság nélkül

Szülés előtt álló munkavállaló nem kíván élni a szülési szabadsággal, hanem folyamatosan szeretne munkaviszonyban maradni. Ebben az esetben a két hét kötelező szülési szabadság után a gyed következik? Hova és milyen igényléseket szükséges beadni?

SZÉP Kártya szakképzési munkaszerződésben

Gyakorlat keretében, szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztattunk egy tanulót (4 hetes intervallumban). Az állandó munkavállalók Szép Kártyát szoktak kapni, de ezt a juttatást szeretnénk valamilyen másik juttatással pótolni. Mit javasolnak?

Több műszakos munkarend

Egy eseti projektmunka keretében elrendelt 3 havi munkaidőkeret során alkalmazott, 14:00–22:20, illetve 21:00–05:20 közötti munkavégzési idősávok önmagukban megalapozzák-e a többműszakos munkarend jogi minősítését? Amennyiben igen, szükséges-e erről a munkavállalókat előzetesen írásban tájékoztatni?

Kapcsolódó videók


Munkajogi viták és munkaügyi perek a gyakorlatban

A munkáltatói felmondás jogszerűsége, a bizalomvesztésre hivatkozó felmondás, a várandóssághoz kapcsolódó felmondási védelem és a rendkívüli munkavégzés bizonyítása egyaránt munkaügyi jogviták tárgya lehet. 2026. október 13-i szakmai napunkon dr. Barta Péter 12 konkrét jogeseten keresztül mutatta be a bírósági döntéseket és azok munkáltatói tanulságait.

Munkajogi viták és munkaügyi perek kérdései

Hogyan lehet ellenőrizni a munkaügyi perben bemutatott bizonyítékok valódiságát? Milyen feltételekkel mondhat fel a munkáltató egy rendszeresen kötelezettségét szegő munkavállalónak? Dr. Barta Péter 2026. október 13-i szakmai napunkon a munkajogi viták bizonyítási kérdéseivel, a munkáltatói felmondás feltételeivel és további gyakorlati problémákkal kapcsolatban felmerült kérdésekre adott választ.

Kapcsolódó cikkek


Amikor a prémium feltételei nem egészen teljesülnek

A prémiumjogosultság megalapozásához szükséges, hogy a munkáltató szabályosan kiírja a prémiumfeltételeket. A munkavállalónak a feltételeket teljesítenie kell, de mi történik azokban az ügyekben, amelyekben a munkavállaló csak részlegesen teljesít?

A leggyakoribb munkajogi hibák

A munkaügyi jogviták és a foglalkoztatás-felügyeleti bírságok jelentős része visszatérő munkáltatói hibákra vezethető vissza. A tapasztalatok szerint különösen a munkaidő-nyilvántartás vezetése, a munkaviszony megszüntetésének szabályai és a kötelező munkáltatói dokumentáció okoz bizonytalanságot a napi gyakorlatban. Ezek a hibák sok esetben egyszerűen megelőzhetők lennének, ha a munkáltatók tisztában lennének a jogszabályi elvárásokkal. Október 19-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász, ügyvéd ezekre a kérdésekre ad gyakorlati választ.

Mikor lesz egy munkavállaló összeférhetetlen?

A nagyobb cégeknél egyre gyakrabban szabályzatban rögzítik a tételesen egyébként fel nem sorolható összeférhetetlen helyzeteket, és előírásokkal igyekeznek megakadályozni az ilyen esetek kialakulását, és megfelelő kezelését. A munka törvénykönyvében mégsem találjuk meg az ’összeférhetetlenség’ kifejezését. Milyen szabályok mentén és milyen tartalommal érvényesíthető az összeférhetetlenség követelménye egy munkahelyen?