Szociális ágazat, gyermekvédelem: mi változik 2026 elején?

2025. december 16-án megjelent a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvény, amely módosította - többek között - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. 

Szociális törvény – kisebb változás a közgyógyellátási jogosultság megállapításában

Az Szt. a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos változással bővült 2026. január 1-től. 
Az új (4) bekezdés alapján: „Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló, az (1) bekezdésben foglalt körülmény fennállásának időtartamáig, de legalább négy évre, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő harmadik nap” (korábban az azt követő nap volt).

Nevelőszülői díjazás változásai

A 2026-os év a nevelőszülők számára többletforrásokat hozott, a korábbi alapdíjak megduplázódtak, emellett a gyermekek után járó támogatások is növekedtek. Jelentős emelés történt a nevelőszülői díjazásban a minimálbérhez kötött összegek duplázásával és korcsoportos kompenzációkkal.
Az alapdíjat megduplázták, amely 2026. januárjától a minimálbér 60%-a, felemelték a kiegészítő díjat és a többletdíjat. A kiegészítő díj összege a gyermek teljes körű ellátása esetén – az alapdíj mellett – az alábbiak szerint alakul:

• 1 gyermek ellátása esetén: a minimálbér 100%-a
• 2 gyermek ellátása esetén: minimálbér 140%-a
• ennél több gyermek ellátása esetén a minimálbár 60%-a minden további gyermek után

A speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után járó többletdíj 7%-ról 15%-ra emelkedett. Mivel a minimálbér összege is nőtt, így az alap- és kiegészítő díjakat már a 2026-tól hatályos minimálbér alapján kapják a nevelőszülők (2026. január 1-től a minimálbér összege 322 800 Ft/hó).

Javítóintézetek vezetőjének kinevezése és rendészeti feladatok

2026. januárjától a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjének véleménye szükséges a javítóintézetek vezetőinek kinevezéséhez, illetve a kinevezés visszavonásához. A javítóintézet rendjének fenntartása érdekében működő biztonsági rendszert és az új házirendet a büntetésvégrehajtás országos parancsokának egyetértésével kell kialakítani, amit rendszeresen ellenőrizhet.
A törvénymódosítás az intézetek működését is érinti: a javítóintézetben az intézet rendjének fenntartásában, valamint a  bűncselekmények elkövetésének megelőzésében – hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása útján – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, továbbá a javítóintézet rendjének fenntartásában, a javítóintézeti rendész feladatkörében eljárva – a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja szolgálatellátása útján – a büntetés-végrehajtási intézet közreműködhet. Az együttműködés részleteit az intézet és a rendészeti, illetve büntetésvégrehajtási szerv között kötendő megállapodás tartalmazza. 

Jogosítvány megszerzésének támogatása a gyermekvédelmi gondoskodásban

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok számára újabb kedvezményes lehetőségről született döntés: az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermekek, illetve az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőttek számára 2026. március 1-től biztosítani kell a támogatást a közúti jármű vezetői engedély megszerzéséhez. A részleteket kormányrendelet fogja szabályozni.

Utógondozói ellátásban élő fiatal felnőttek munkaerőpiaci helyzetének javítása

Március elsejétől lép hatályba az a módosítás, amely alapján a nagykorúvá vált, gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedett fiatal felnőtteket – amennyiben a lehetőségre igényt tartanak – állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok foglalkoztatják legalább 3 évig. Ez a szabály összhangban áll a gyermekvédelem területén már korábban megindult foglalkoztatási- és otthonteremtési programok céljaival. A szabályozás részleteit rendeletben fektetik majd le, az azonban már most kiderül, hogy a foglalkoztató figyelembe veszi a fiatalok egészségi- és személyiségállapotát, készségeiket és a képesítésüket. A munkaerő-közvetítést a Kormány által kijelölt szervezet végzi. 

Örökbefogadás – központosítás, megszűnnek a megyei listák

Módosultak az örökbefogadási szabályok is. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításának legfőbb eleme, hogy 2026. júliusától megszűnnek a korábbi megyei örökbefogadási listák. Az eddigi, megyei elosztású rendszer helyett egy egységes, országos nyilvántartás lesz a mérvadó a korábban a Tegyesz által koordinált örökbefogadások esetében. A jogalkotó célja a hatékonyság növelése és az átláthatóság biztosítása, egyben a területi egyenlőtlenségek megszüntetése. A jogszabály meghatározza az országos örökbefogadást elősegítő szerv feladatait, melynek indíttatása az örökbefogadási eljárások szakmai támogatása, az örökbefogadó szülők kiválasztásának koordinációja és a testvérek együtt tartását szolgáló intézkedések elősegítése. 

Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények higiéniai feltételei

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 78.  §-a is módosult, helyébe a következő rendelkezés lép: „A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítani kell legalább

• a) a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat,
• b) a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket és
• c) 3 váltás ágyneműt.

A tisztálkodáshoz kapcsolódó kiadásokra fordított támogatás összege nem lehet kevesebb gyermekenként évi 60 000 forintnál. Tehát a jogalkotó meghatározta az eszközök biztosítására fordítandó legkisebb összeget.

Fogyatékosságügy - elemi rehabilitáció

Több pontjában módosult a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról szóló 490/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet, melynek célja a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás igénybevételi feltételeinek, valamint a módszertani, koordinációs, és pályázati támogatással kapcsolatos feladatok egyértelmű meghatározása, az érintett szereplők jogalkalmazásának elősegítése. A módosítások célja az egyértelműbb szabályozás igénye, így például a korábbi, az elemi rehabilitációs szolgáltató honlapjának akadálymentesítésére vonatkozó felsorolást felváltotta az „akadálymentesített forma” megjelölés.