A személyi kedvezmény gyakorlati tudnivalói

A személyi kedvezmény (vagy ismertebb nevén: súlyos fogyatékossági kedvezmény) szabályozása 2021. január 1-jével jelentősen megváltozott. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 1. §-a a kedvezményt a korábbi jogszabályhely hatályon kívül helyezésével új §-ba emelte át, melynek következtében a személyi kedvezmény már nem adókedvezménynek, hanem adóalap-kedvezménynek minősül. Elmondható, hogy a személyi kedvezmény a családi adó- és járulékkedvezményt követően a legtöbbször igénybe vett adóalap-kedvezmény, melyet számtalan esetben önellenőrzéssel és több évre visszamenően kívánnak a magánszemélyek érvényesíteni.  Ennek oka lehet az, hogy azon betegségek köre, melyek után az érintettek adócsökkentési lehetőséggel élhetnek, több alkalommal is bővült, azaz kiszélesedett a jogosultak köre, továbbá a kedvezmény számításának alapját adó minimálbér összege is emelkedett, magával hozva a személyi jövedelemadó terhére érvényesíthető kedvezmény összegének emelkedését. Az ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai alapján az adózók számára a nehézséget jellemzően nem a kedvezmény összegének kiszámítása, hanem az érvényesítés igazolásához szükséges dokumentáltság biztosítása okozza. Ezekre figyelemmel jelen cikkben a személyi kedvezmény gyakorlati alkalmazását mutatom be.

A kedvezmény igénybevételének jogszabályi feltételei

A kedvezmény igénybevételének jogszabályi feltételeit 2021. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/E. § (1)–(4) bekezdései határozzák meg. Az Szja tv. 29/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a személyi kedvezménnyel csökkenti.
Az Szja tv. 29/E. § (2) bekezdése értelmében súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet] említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, azaz 2026-ban havi 107 600 forint, ami 16 140 forint adómegtakarítást jelent. Ez azt jelenti, hogy ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 1 291 200 forinttal csökkenthető az összevont adóalap, ami adóban kifejezve 193 680 forint. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll [Szja tv. 29/E. § (3)–(4) bekezdés].
A fentiek alapján tehát a személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet tételesen felsorolja azokat a betegségeket, amelyek esetében fennáll a személyi kedvezményre való jogosultság, így csak azok a magánszemélyek vehetnek igénybe személyi kedvezményt, akiknél a megállapított diagnózis megfelel a Korm. rendeletben meghatározott betegségnek.

A Korm. rendelet melléklete BNO- (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódok szerint több száz kedvezményre jogosító diagnózist tartalmaz, melyek közül néhány betegségcsoport, betegség: hallási fogyatékosság, látási fogyatékosság, mozgásszervi fogyatékosság, elzáródást okozó érbetegségek, szívbetegségek, idegrendszeri betegségek, súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek, veleszületett enzimopátiák (ezen körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek),  emésztőrendszeri betegségek: ezen körbe tartozik – többek között – a gluténérzékenység, endokrin és anyagcsere-betegség, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség, egyes daganatos betegségek.
Kedvező változás 2019. január 1-jétől, hogy a felsorolás kiegészült, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata- és hererák betegségek esetén is érvényesíthető a személyi adókedvezmény.

Ezek értelmében tehát a kedvezményt az érvényesítheti, aki a Korm. rendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. 

Hangsúlyos, hogy taxatív felsorolásról van szó, ami azt jelenti, hogy a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény. 

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges dokumentumok

A személyi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolásra vonatkozó rendelkezéseket 2010. január 1-jétől a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.
A Rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Abban az esetben, ha a fogyatékos állapot ideiglenes, évente szükséges annak felülvizsgálata, és ha továbbra is fennáll, új igazolást kell kiállítani.
Továbbá a Rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító, a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolást:
a) szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy
b) abban az esetben, ha az állapot a jogosultságot megállapító (1) bekezdés szerinti orvosi dokumentáció alapján végleges, a beteg választott háziorvosa
állítja ki. 

A Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint, ha az 1. § (1) bekezdése alapján a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki.
Fontos, hogy a végleges fogyatékossággá minősített állapotot nem kell újra igazolni.
Itt kell megemlíteni, hogy a személyi kedvezményre való jogosultságot alátámasztó orvosi igazolást a magánszemélyeknek nem kell beküldeniük az adóhivatalhoz, azt csupán meg kell őrizniük az elévülési idő végéig. 

A fentiek alapján a kedvezmény érvényesítésének feltétele tehát, hogy a magánszemély az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal. 
Ezen túl az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 92. § (1) bekezdés értelmében az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv (szakambulancia, kórházi szakorvos, vagy ha az állapot végleges, akkor a választott háziorvos) is köteles az adózónak kiadott igazolásról adatot szolgáltatni az adóhatóságnak az adóévet követő év január 31-ig elektronikusan a ’K51-es nyomtatványon.
A K51 jelű nyomtatványon az igazolást kiállító szerv a súlyosan fogyatékos magánszemély részére az adóévben kiállított, adóalap-kedvezményre jogosító igazolásokról szolgáltat adatot az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás a következő adatokat tartalmazza:

• a magánszemély adóazonosító jele és neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve, valamint lakcíme,
• az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma. (Ez a dátum és az igazolás kiállításának dátuma adott esetben megegyezhet, például ha az adókedvezményre jogosító igazolást a szakorvos a szakorvosi dokumentációval egyidejűleg állítja ki.),
• a fogyatékos állapot kezdő időpontja,
• a súlyos fogyatékosság végleges, vagy ideiglenes jellege,
• az ideiglenes igazolás hatálya, azaz az az időpont, ameddig a kiállított igazolás érvényes, 
• az adókedvezményre jogosító igazolás kiállításának dátuma.

Hangsúlyos, hogy a személyi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább egy napig fennáll. Ha a fogyatékos állapot már korábban is fennállt, és a jogszabályi feltételek teljesülnek, a személyi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel visszamenőleg is érvényesíthető.

Ezek értelmében az a magánszemély, aki rendelkezik a személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolással, az az igazolásban szereplő kezdő időponttól jogosult a kedvezmény igénybevételére. 

Az orvosi igazolás kötelező tartalmi elemei:

• a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és születési ideje, anyja születési családi és utóneve), lakóhelye, adóazonosító jele,
• az igazolás alapjául szolgáló szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma,
• a fogyatékos állapot kezdő időpontja,
• a súlyos fogyatékosság jellege (végleges vagy ideiglenes),
• ideiglenes igazolásnál annak hatálya,
• az igazolás kiállításának dátuma,
• az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírása.

 
Abban az esetben, amennyiben a kedvezményre való jogosultságot külön jogszabály alapján állapították meg, akkor a magánszemély a fogyatékossági támogatást, illetve rokkantsági járadékot megállapító határozat alapján veheti igénybe a kedvezményt, tehát nincs szükség a fent említett orvosi igazolás kiállítására. Ebben az esetben a magánszemély a kedvezményt minden olyan hónapra érvényesítheti, amely alatt az ellátást folyósítják részére.
A rokkantsági járadékra való jogosultság feltételeit a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet tartalmazza. Az ellátást a nyugdíjbiztosítási szerv határozattal állapítja meg, és a Magyar Államkincstár folyósítja a jogosult részére.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság szabályait a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény tartalmazza. A támogatást a Magyar Államkincstár folyósítja a jogosult részére.

Az érvényesítés lehetőségei

A személyi kedvezményt a magánszemély év közben az adóelőleg-nyilatkozat alapján, valamint év végén a bevallásban is igénybe veheti. Ez alapján a magánszemély érvényesítheti a kedvezményt az éves adókötelezettségeinek bevallására szolgáló nyomtatvány kitöltésével egyidejűleg, de adhat az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt – mint például a munkabér, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj, más havi, heti munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, bérbeadásból származó jövedelem, egyéb juttatás – juttató kifizető számára is a súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot, amely alapján a kedvezmény már az adóelőleg megállapításakor figyelembe vehető. Az adóelőleg megállapításakor figyelembe veheti továbbá a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapítására kötelezett magánszemély, őstermelő és az egyéni vállalkozó is.

Lényeges, hogy amennyiben a magánszemély az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére nyilatkozatot tett és a nyilatkozat tartalmát illetően változás következik be, a magánszemély haladéktalanul köteles új nyilatkozatot tenni [Szja tv. 48. § (1) bekezdés].
A személyi kedvezményt adóalap-csökkentő kedvezményként lehet igénybe venni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye után és az első házasok kedvezménye, illetve a családi kedvezmény előtt.

Ezek alapján a kedvezmények érvényesítésének sorrendje tehát a következő:

• 30 év alatti anyák kedvezménye;
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák, három gyermeket nevelő anyák vagy két gyermeket nevelő anyák kedvezménye;
• csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj kedvezménye;
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye;
• személyi kedvezmény;
• első házasok kedvezménye;
• családi kedvezmény.

Továbbá 2024-től a személyi kedvezmény esetében is lehetőség van a folytatólagos nyilatkozat tételére, így a jogosult a munkáltató, kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozaton kérheti, hogy a nyilatkozat tartalmát változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését. Fontos azonban, hogy ha a magánszemély nem jelzi új nyilatkozat benyújtásával, hogy a jogosultság feltételeiben változás állt be, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak miatt adóhiány keletkezik, akkor nincs lehetőség jogorvoslatra.

A fentieken túl ki kell emelni azt, hogy amennyiben az egészségkárosodott magánszemély nem rendelkezik az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és más személy, mint például szülő számára sem engedhető át. 
Ezek alapján a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat év közben is megtehető, de a magánszemély az adóévi bevallási tervezet javításával vagy az önadózóként elkészített bevallásában is érvényesítheti a személyi kedvezményt és a kedvezmény olyan hónapok tekintetében is érvényesíthető, amikor jövedelemszerzés nem történt.

Fontos, hogy a jogosultságról az érintett magánszemélynek elegendő nyilatkozni, a személyiségi jogok védelme értelmében az orvosi igazolást csatolnia nem kell, de az elévülési idő végéig azt meg kell őriznie. Akinek az állapota végleges, elegendő az egyszeri nyilatkozat, illetve ismételt igazolás beszerzése nem szükséges.
Ehhez köthetően kell kitérni arra, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 98. § (3) bekezdése értelmében, ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. Ennek következtében ugyan az Air. főszabályként azt írja elő, hogy az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és megállapításait bizonyítékokkal alátámasztani, azonban a bizonyítási kötelezettség terhe adómentesség, illetve adókedvezmény érvényesítésekor az adózót terheli.
Továbbá a személyi kedvezmény alapszabályait rögzítő Szja tv. is a fenti álláspontot képviseli, az 1. § (4) bekezdés rögzíti, hogy az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll, azaz, valamely jövedelem mentességét vagy kedvezményezettségét viták esetében annak kell bizonyítania, akinek ehhez érdeke fűződik.
Ennek következtében a kedvezmény érvényesítésének ellenőrzésekor az adóhatóság a bizonylat alapján vizsgálja a kedvezmény igénybevételének jogosságát, illetve az igénybe vett kedvezmény összegének helyességét.
Egyben a fentiekben leírtak szerint az ellenőrzés kiterjed a további jogszabályi feltételek meglétére, vagyis arra, hogy:

• az orvosi igazolás ténylegesen a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély nevére került-e kiállításra, 
• az igazolás tartalma megfelel-e a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletben előírt kritériumoknak,
• az igazolás végleges vagy ideiglenes jellegű-e,
• továbbá amennyiben az igazolás ideiglenes jellegű, érvényességi ideje megegyezik-e a bevallással érintett adóév időszakával (igazolással lefedett-e valamennyi kedvezménnyel érintett hónap).

Előállhat továbbá olyan körülmény, hogy az adóévben a kedvezmény érvényesítésével érintett hónapok és ehhez kapcsolódóan az igénybe vett adókedvezmény összegének jogosságát a magánszemély nem egy, hanem több igazolás együttes bemutatásával tudja alátámasztani. Minden esetben fontos azonban, hogy a kedvezmény érvényesítésének jogszerűségét alátámasztani hivatott dokumentumok valóban megfeleljenek a törvényi rendelkezéseknek.