Székhely áthelyezés

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2023.12.01

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 196 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Külföldi vállalkozónk Magyarországra helyezné át székhelyét úgy, hogy a továbbiakban is külföldön (Romániában) folytatja tevékenységét. Melyik ország adózási törvényeit kell alkalmaznia? Nyeresége után melyik országban kell az adót megfizetnie, illetve a dolgozókra (román állampolgárok) melyik ország törvényei vonatkoznak?

Magyarországnak van hatályos, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménye Romániával: ez az 1996. évi XCIX. törvény. Ennek alapján a romániai vállalkozás a nyeresége csak Romániában adóztatható. Kivételt jelent, ha a szóban forgó vállalkozás tevékenységét Magyarországon, az itt lévő telephelye révén fejti ki.

A kérdésben említett társaság azon bevétele, amely az itteni telephelyének (székhelyének) tudható be, az Magyarországon adózik, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a nyereség ennek a telephelynek tudható be.

Az Egyezmény fogalmai szerint telephelynek minősül az „üzletvezetés helye” is – a székhely elviekben ennek megfelel.

Ugyanakkor, az Egyezmény rögzíti, hogy értelmezésében a „telephely” kifejezés nem foglalja magában a következőket:
„a) az olyan berendezéseket, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan raktározására, kiállítására vagy kiszállítására használnak, amely nem jár együtt eladással;
b) a vállalkozás javainak vagy áruinak készleteit, amelyeket kizárólag olyan raktározás, kiállítás vagy kiszállítás céljából tartanak, amely nem jár együtt eladással;
c) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készleteit, amelyeket kizárólag abból a célból tartanak, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;
d) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére különböző javakat és árukat vásároljanak, vagy információt szerezzenek;
e) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére hirdessenek, információkat nyújtsanak, tudományos kutatást végezzenek, vagy bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
f) a vállalkozás olyan javainak vagy áruinak az eladását, amelyeket alkalmi vásár vagy kiállítás keretében állítottak ki, az említett vásár vagy kiállítás zárása után;
g) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag az a)-f) pontokban említett tevékenységek valamely kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.”

Amennyiben a magyarországi „székhely” csupán a felsoroltakat szolgálja, akkor az Egyezmény fogalmai szerint nem beszélhetünk olyan berendezkedésről, amelynek léte önmagában adókötelezettséggel járna. Viszont a Magyarországon lévő székhelynek feltételezhetően van legalább valamiféle adminisztrációs tevékenysége. Ha ezt Magyarországon, itteni munkaerő végzi, úgy munkabére Magyarországon, a magyar Szja tv. előírásai szerint adózik.
A román illetőségű, Romániában munkát végző – és Magyarországon munkavégzéssel összefüggésben, az adóévben 183 napnál kevesebbet tartózkodó –  alkalmazottak Romániában, a román rendelkezések szerint adóznak. A kérdésben csak munkavállalókról esik szó, de fontos, hogy az Egyezmény tartalmaz előírásokat az osztalék, a kamat és a jutalék adózására vonatkozóan is.