Zárlati teendők és speciális számviteli elszámolások a beszámolóban

A 2024-es üzleti év zárása során kiemelt jelentősége van annak, hogy a mérlegfordulónapi értékelések pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi helyzetét. Az értékvesztések, visszaírások, átsorolások és időbeli elhatárolások szabályszerű alkalmazása befolyásolja az eredményt, a saját tőkét és a beszámoló megbízhatóságát. A számviteli törvény változásai – különösen a devizás tételek árfolyamveszteségének időbeli elhatárolhatósága, valamint a támogatáselszámolások módosuló szabályai – célzott előkészítést és egyeztetést igényelnek már a zárlat megkezdése előtt. A helyes minősítések és értékelések a zárás előtti tudatos lépésekkel biztosíthatók.

A beszámoló elfogadása és zárlati alapelvek

A beszámoló csak akkor tekinthető a hatályos szabályok szerint elfogadottnak, ha azt az arra jogosult testület – társasági formától függően a taggyűlés, közgyűlés vagy az egyszemélyes tulajdonos – a törvényes határidőn belül jóváhagyta. A határidő jellemzően május 31., azonban a tényleges dátum a mérlegforduló napjától és a vállalkozás üzleti évétől is függ. Elektronikus aláírás és időbélyegző alkalmazása esetén a beszámoló hitelesítése a digitális dokumentumkezelés szabályainak megfelelően történik, ezt célszerű a belső szabályzatokban is rögzíteni. A zárlat részeként gondoskodni kell a főkönyvi könyvelés, az analitikák és a leltárak összehangolásáról, a belső kontrollpontok megfelelő dokumentálásáról, valamint a számviteli politika előírásainak következetes betartásáról.

Számviteli zárlati teendők

A zárlat során ellenőrizni kell a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyezőségét. Ez különösen a készletekre, a követelésekre, a pénzeszközökre és a kötelezettségekre vonatkozik. El kell végezni a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolását, az időbeli elhatárolások felvezetését, valamint a szükséges értékvesztések és céltartalékok könyvelését. A fordulónapi devizaárfolyamon történő átértékelés a kötelezettségeket is érinti. A beruházások és fejlesztési projektek esetében meg kell határozni a mérlegfordulónapi teljesítési fokot, mivel ez befolyásolja az aktiválás időpontját és a mérlegben kimutatott értéket. A technikai zárás előtt minden számlának zárt és dokumentált állapotban kell lennie, a mérleg és eredménykimutatás összeállításához szükséges adatokkal.

Mérlegfordulónapi értékelések és a beszámoló főbb elemei

A mérlegfordulónapra vonatkozó értékelések során minden eszközt és kötelezettséget a valós gazdasági állapotnak megfelelően kell minősíteni. A követelések esetében ez az egyedi kockázatok vizsgálatát, az értékvesztés elszámolását vagy visszaírását jelenti. A készleteknél mérlegelni kell a realizálható értéket és a készletforgási sebességet. Részesedések és értékpapírok esetén szükség lehet piaci értékelésre vagy értékvesztés elszámolására. A nem használt, értékesítésre szánt tárgyi eszközöket át kell sorolni a forgóeszközök közé, ha a használatuk megszűnt, az értékesítés szándéka dokumentált, és az eladás a következő üzleti évben várható. 

Eredményszámlák zárása, átvezetése

Az üzleti év végén a bevételek és ráfordítások elszámolására szolgáló eredményszámlákat le kell zárni, és az egyenlegeket át kell vezetni az adózott eredmény megállapításához szükséges főkönyvi számlákra. A zárási folyamat során biztosítani kell, hogy valamennyi tárgyévi gazdasági esemény rögzítésre kerüljön, és ne maradjon nyitva rendezetlen tétel. Az átvezetés során az időbeli elhatárolásokkal, értékvesztésekkel és támogatásokkal kapcsolatos tételeket azok számviteli jelentősége alapján szükséges kiemelten kezelni.

Az időbeli elhatárolás elve és alkalmazása

Az időbeli elhatárolás célja, hogy a beszámolóban kizárólag a tárgyévet érintő bevételek és ráfordítások kerüljenek kimutatásra, függetlenül a pénzügyi teljesítés időpontjától. Az aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni a tárgyévet érintő, de a következő évben esedékes költségeket és ráfordításokat, például időarányos biztosítási díjakat vagy közüzemi költségeket. A passzív oldalon a tárgyévre elszámolandó, de a következő évben esedékes bevételek, előlegként kapott támogatások, valamint a tárgyévre jutó, de a következő évben teljesítendő kötelezettségek kerülnek elhatárolásra. Az elhatárolásokat minden esetben dokumentáltan, a fordulónapi állapot alapján kell rögzíteni, összhangban a vállalkozás számviteli politikájával.

A kiegészítő melléklet tartalma és szerepe

A kiegészítő melléklet lényege, hogy a mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok értelmezését segítse, és kiegészítő információkat nyújtson a beszámoló felhasználói számára. Kötelezően ismertetni kell benne az alkalmazott számviteli politikát, az értékelési eljárásokat, a jelentős összegű eszköz- és forrásváltozásokat, valamint a rendkívüli tételeket. Be kell mutatni az eredmény alakulását befolyásoló főbb tényezőket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket, valamint a támogatások elszámolásának módját és azok pénzügyi hatását. A melléklet részét képezik továbbá a környezetvédelmi kötelezettségek, a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók, valamint a létszám- és béradatok. Az adatszolgáltatásnak a vállalkozás nagyságához és tevékenységi köréhez kell igazodnia, a Számviteli törvény előírásai szerint.

Egyedi témák, speciális elszámolások

A támogatások számviteli kezelése során el kell különíteni a beruházási célú támogatásokat, amelyek a halasztott bevételek közé kerülnek, valamint a működési támogatásokat, amelyek közvetlenül az egyéb bevételek között jelennek meg. A nem kamatozó tagi kölcsön visszafizetése eredményt nem érintő tételként kerül elszámolásra. A behajthatatlan követelések csak akkor számolhatók el hitelezési veszteségként, ha a törvényi feltételek – például sikertelen végrehajtás vagy bírósági határozat – teljesülnek. A számviteli törvénytől el lehet térni, de csak akkor, ha ez a valós és megbízható pénzügyi helyzet bemutatását jobban biztosítja. Az eltérés okát, részleteit és annak hatását a beszámolóhoz csatolt kiegészítő mellékletben külön ismertetni kell.

Mikrogazdálkodói beszámoló

A mikrogazdálkodói beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredménykimutatásból áll, az értékelési és elszámolási szabályok pedig korlátozottabb körűek. A tárgyi eszközök után kizárólag lineáris értékcsökkenés számolható el, devizás tételek esetén nem alkalmazható mérlegfordulónapi átértékelés, továbbá nem szükséges időbeli elhatárolásokat elszámolni. A beszámolótípus alkalmazásáról a számviteli politikában kell rendelkezni, az áttérés pedig kizárólag a gazdálkodási év első napjával történhet meg.

Egyéb követelések, rövid lejáratú kötelezettségek

Az egyéb követelések közé tartoznak például a visszaigényelhető adók, a munkavállalókkal szembeni követelések, a biztosítóval szemben fennálló igények vagy a kapott előlegek elszámolásából eredő összegek. A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan tartozást, amelynek kiegyenlítése a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes. A zárás akkor tekinthető pontosnak, ha minden gazdasági esemény időben rögzítésre kerül a könyvelésben, és az analitikus nyilvántartások adatai megegyeznek a főkönyvi kivonattal.