Szakképzési munkaszerződés: Munka? Szerződés?

Az elmúlt hetekben több írásunkban is elemeztük a képzés és foglalkoztatás gyökeresen átalakítását célzó új szakképzési törvény várható következményeit. A szakképzési szerződés egyike az érdekes és a jövőre nézve erősen kérdőjeles újításoknak.

2020. január 1-jétől a Tbj-ben és a Szocho tv-ben is hatályukat vesztették a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra és az ő foglalkoztatójára vonatkozó szövegrészek, tekintettel arra, hogy az új szakképzési rendszer már nem tartalmazza a tanulószerződést, mint jogintézményt. Fontos azonban kiemelni, hogy a fennálló tanulószerződések esetében a 2019. december 31-én hatályos személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó- és járulékszabályokat kell változatlanul alkalmazni.
A Tbj. 2020. január 1-jétől nem tartalmazza a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítási kötelezettségére, a biztosítás szünetelésére, a járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó szabályokat. Ennek oka, hogy a szakképző iskolai tanulmányokat folytató hallgató már a szakképzési munkaszerződés alapján válik biztosítottá az új rendelkezések alapján és járulékalapot képező jövedelemnek esetükben a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás minősül. (A tanulószerződés esetében járulékalapot képező jövedelemnek a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazás minősül.)
A Szocho tv. rendelkezései is módosultak az új szakképzési rendszer kapcsán. A kifizetőnek továbbra is adófizetési kötelezettsége keletkezik a megkötött tanulószerződések alapján ténylegesen kifizetett díjazás után.
Az Szja tv. módosítása érinti a tanulói juttatásokat is, a szakképzés új rendszerében adható juttatások adómentessége is biztosított lesz.

Az Szt. átmeneti szabálya szerint: „A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében – a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló kivételével – az Nkt., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt.) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a tanuló tanulmányai befejezésére,
b) a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre,
c) a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint
d) a tanuló juttatásaira.”

Az előzőek szerinti szabályozás alapján az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanulókkal kapcsolatosan kialakult gyakorlat nem változik! 

Az új szakképzési törvény 125. § (3) bekezdésében foglalt általános átmeneti szabály alapján mind a személyi jövedelemadó, mind a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni a már fennálló jogviszonyokra (pl.: tanulószerződés), az új szabályokat pedig először csak az újonnan elindított képzések vonatkozásában kell alkalmazni.

Összefoglalva ez azt jelenti, hogy a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló társadalombiztosítási státusza nem változik. 

A tanulószerződésen alapuló biztosítási kötelezettsége továbbra is fennáll és a járulékfizetési kötelezettség alapja továbbra is a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazás összege, továbbá a jövedelmet juttató kifizetőt a tanulószerződés alapján kifizetett díjazással összefüggésben továbbra is terheli a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. 

Megjegyzendő még, hogy a tanulót megillető juttatások vonatkozásában az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.