Változás a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésében

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett

A 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.)  105. § (1) bekezdése generális jelleggel határozza meg a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét. Eszerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld. A Szakképzési tv. a 105. § (2) bekezdésében továbbá arról rendelkezik, hogy mely személyeket, szervezeteket nem terheli a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Tekintettel arra, hogy a Szakképzési tv. alapján bizonytalanságot okozott, hogy ki tartozik a gazdálkodó szervezetek körébe, így a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) úgy rendelkezik, hogy a Szakképzési tv. 105. § (1) bekezdésétől eltérően szakképzési hozzájárulásra kötelezett

a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével, 

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, és

c) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, 

ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

Így a Szakképzési tv., a Korm. rendelet, a polgári perrendtartásról szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján már pontosan meghatározható azon személyek és szervezetek köre, akik szakképzési hozzájárulásra kötelezettek.

A szakképzési hozzájárulás alapja

A Szakképzési tv. 106. § (1) bekezdése határozza meg a szakképzési hozzájárulás alapját. Eszerint a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, azzal, hogy a Szakképzési tv. 105. § (3) bekezdése szerint nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.

Ezzel a szabállyal 2021. január 1-jétől lényegesen bővült a szakképzési hozzájárulás alapjául szolgáló jövedelmek köre.

Így hozzájárulás köteles lett az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül

a) a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §] és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege, valamint

b) a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott összege.

[Szocho tv. 1. § (4) bekezdés]

Szakképzésihozzájárulás-köteles lett továbbá 

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmének

Magyarországon adóztatható része.

[Szocho tv. 1. § (5) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy korábban lényegében a tevékenységből származó jövedelmeket terhelte szakképzési hozzájárulás, így a Korm. rendelet kiemelte a szakképzési hozzájárulás alapjául szolgáló jövedelmek köréből a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmeket és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelmeket, vagyis a fenti felsorolásban szereplő jövedelmeket.

Fontos kiemelni, hogy – bár a Korm. rendelet 2021. január 28. napján került kihirdetésre, és a kihirdetését követő napon, tehát 2021. január 29. napján lépett hatályba – a Korm. rendelet szabályait már a 2021. január hónapra vonatkozó kötelezettség megállapításakor is alkalmazni lehet.

(Lezárva: 2021. január 29.)