Szabálytalan építmények fennmaradásának szabályai

Az építésfelügyeleti tevékenység teljesen átalakításra kerül az új magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban Méptv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályok hatályba lépésével.
A különálló építésfelügyeleti hatóság megszűntetésre kerül és az építésügyi hatóság fogja ellátni az építésfelügyeleti hatóság által végzett eljárásokat. Ez azt is jelenti, hogy az építésfelügyeleti bírság is beépítésre kerül az építésügyi bírságról szóló kormányrendeletbe.

Így a jövőben az építésügyi hatóság fogja elvégezni az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket.

A törvényi szabályokat a Méptv. határozza meg, a kormányrendeleti szabályokat az építésügyi hatósági eljárásokat szabályozó új kormányrendelet állapítja meg: az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Elj. rend.). Az átalakuló építésfelügyeleti eljárás során kiszabásra kerülő bírság szabályait az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza, ez a rendelet került kiegészítésre.

Az új törvényi szabályok közül elsőként a kivitelezési tevékenység felügyelete kerül újra megállapításra, majd az építésügyi hatósági kötelezés általános szabályai. Beépítésre kerül a rendszerbe az újonnan létrejött közigazgatási bírság, amely korábban kicsit rendszeridegen volt.
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha

• az e törvényben és egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, és
• az műemlékvédelmi érdeket nem sért.

Lebontás, építésügyi bírság

Nem kell fennmaradási engedélyt kérni arra a jogszerűtlenül és az építési hatóság tíz éves intézkedési határidején belül épített építményre, építményrészre, amely a szabálytalanság tudomásra jutásakor hatályos jogszabály alapján építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységnek minősül. Ezen építmények szakszerűsége tekintetében az építés időpontjában vagy a szabálytalanság tudomásra jutásakor hatályos országos építési követelmények és a helyi építési szabályzat előírásai közül a kedvezőbbet kell figyelembe venni.
Amennyiben az építmény, építményrész építési tevékenységgel szabályossá tehető és annak elvégzését a kérelmező vállalja, az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyben kötelezi a fennmaradási engedély jogosultját a szükséges építési tevékenység elvégzésére.
Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja vagy a lebontást tudomásul veszi, azzal egyidejűleg – kormányrendeletben meghatározottak szerint – építésügyi bírságot szab ki, a jogszabályban meghatározott bekezdésben foglalt kivétellel.
Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.
Az építésügyi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi vagy a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Nem szabható ki építésügyi bírság az olyan végleges építési vagy bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot jogorvoslati eljárás keretében módosították, visszavonták, megsemmisítették vagy megváltoztatták.
Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenységre közigazgatási szankciót nem alkalmaz.
Jogszerűtlenül épített építmény, építményrész esetén – amennyiben a fennmaradás engedélyezését nem kérik, vagy a fennmaradás nem engedélyezhető – az építésügyi hatóság kormányrendeletben foglaltak szerint kötelezésként elrendeli az építmény átalakítását vagy lebontását.

Szakszerűtlenül épített építmény

A szakszerűtlenül épített építmény, építményrész esetén az építésügyi hatóság kormányrendeletben foglaltak szerint kötelezésként elrendeli az építmény átalakítását vagy a lebontását.
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt kormányrendeletben meghatározottak szerint kérelemre vagy hivatalból tudomásul veszi.
Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy összehangolt védelmi tevékenység során vagy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben nemzetbiztonsági érdekből végzett építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását – ha az a jogszabályban foglaltaknak megfelel – kérelemre tudomásul veszi.

A tíz éves intézkedési határidőnél régebben épült vagy használatba vett építményre, valamint a jogszabályban meghatározott építményre az építésügyi hatóság építésügyi bírság kiszabása nélkül, kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt állít ki.