Reklámok és a reklámeszközök elhelyezése

A reklámhordozók és tartóberendezések elhelyezési módjára, méretére, megjelenési formájára és az elhelyezés időtartamára vonatkozó szabályokat 2025. január 1-től a 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) állapítja meg. A Korm. rendelet szabályozza a reklámok és reklámeszközök (óriásplakátok, citylight táblák, és digitális billboardok) típusait, elhelyezési lehetőségeit, törekedve a környezetre gyakorolt negatív hatások megelőzésére. Mivel a jogszabály nagy hangsúlyt helyez a műemlékvédelemre, a vizuális környezet megóvására és a közlekedésbiztonságra, annak érdekében, hogy a reklámok minél kisebb mértékben zavarják a közlekedőket, ne okozzanak vizuális környezetterhelést és ne legyenek negatív hatással a helyi építészeti értékek megjelenésére korlátozza például az ilyen eszközök méretét, elhelyezésének módját, fényerejét.

A Korm. rendelet hatálya a közterületen, a közterületről látható magánterületen, továbbá a köztulajdonban álló ingatlanon vagy közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző szervezet tulajdonában, vagyonkezelésében álló ingatlanon elhelyezett reklámokra és reklámeszközökre terjed ki. 
A Korm. rendelet alkalmazásában köztulajdonban álló ingatlannak minősül az olyan, közterületnek nem minősülő ingatlan, amely közvetlenül vagy közvetve az állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a fejlesztési tanács, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány kizárólagos tulajdonában áll.

A reklámeszköz elhelyezésével, átépítésével, valamint korszerűsítésével kapcsolatos eljárásra a reklámeszköz helye szerinti járási hivatal illetékes. 

A Korm. rendelet állapítja meg a reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos tudomásulvételi eljárás szabályait, a tudomásulvételi eljárásban vizsgálandó szakkérdéseket és a bevonandó szakhatóságok körét, továbbá a reklámeszköz eltávolításával és a reklámozási célú használat megszűnésével kapcsolatos egyes rendelkezéseket. A tudomásulvételi eljárás iránti kérelemben részletes dokumentációt kell benyújtani, amely tartalmazza a reklámeszköz műszaki terveit, látványterveit, helyszínrajzát, valamint az elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulását. Speciális eszközök, például tetőreklámok vagy építési reklámhálók esetén további dokumentumokra, például statikai tervekre és műemléki engedélyekre is szükség van. 
A kérelem alapján a járási hivatal megvizsgálja, hogy a reklámeszköz megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, különösen a műemlékvédelem, természetvédelem, tűzvédelem és közlekedésbiztonság szempontjainak. A tudomásulvételi eljárás során a járási hivatal vizsgálja a reklámeszköz megfelelőségét, környezetre gyakorolt hatását, például reklámeszköz által okozott fényszennyezés és reklámzaj mértékét. A tudomásulvétel időbeli hatálya a kérelemben megjelölt időtartamra szól, de nem haladhatja meg a reklámeszköz elhelyezésére kötött szerződésben meghatározott időtartamot. A reklámok közzétételére és a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását szintén a járási hivatal ellenőrzi. A Korm. rendelet hatálya kiterjed a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetek által közzétett reklámokra is, továbbá átmeneti szabályokat állapít meg a reklámeszközök eltávolítására, átalakítására és a már meglévő reklámeszközök korszerűsítésére, újratelepítésére. 

Az önkormányzatok feladatai

Ha az önkormányzat reklámrendszergazda-szerződést kötött, az adott település teljes közigazgatási területén alkalmazott, egységes megjelenésű irányítótáblákat – vagyis olyan reklámeszköznek nem minősülő eszközt, melynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson a kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység helyéről, a megközelítés irányáról, távolságáról – kizárólag a reklámrendszergazda helyezhet el. Ha egyidejűleg több reklámrendszergazda-szerződés van hatályban, az irányítótáblák elhelyezésére a szerződés szerinti reklámrendszergazda jogosult. 
A reklámrendszergazda olyan gazdasági társaság, amely a helyi önkormányzattal kötött szerződés alapján jogosult az önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében vagy kezelésében lévő ingatlan reklámcélú hasznosítására. Ennek keretében elhelyezheti az érintett ingatlanokon saját reklámeszközeit, a harmadik személyek által elhelyezett reklámeszközök után díjat szedhet, a jogszerűtlen eszközkihelyezések miatt eljárást kezdeményezhet. A reklámrendszergazda e jogosultságok ellenértékeként díj fizetésével, továbbá utcabútor telepítésével vagy megjelenési lehetőség biztosításával ellentételezést nyújt az önkormányzat részére.
A Korm. rendelet alapján a kulturális intézmények – azaz a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó intézmények – jogosultak közművelődési célú hirdetőoszlopra, illetve annak használatára a kulturális intézmény által folytatott kulturális tevékenység népszerűsítése céljából. A hirdetőoszlop létesítéséről és használatának a kulturális intézmény – például muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér, levéltár, színház – részére történő biztosításáról a helyi önkormányzat gondoskodik a helyi kulturális tevékenység támogatására irányuló feladatainak ellátása keretében. A hirdetőoszlop létesítésével, fenntartásával járó költségeket a kulturális intézmény a használattal arányos mértékben megtéríti a helyi önkormányzat részére.

A közterületek filmforgatási célú használata

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján a települési önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a törvény 3. mellékletének megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében engedheti át. A törvény eltérő mértékű díjakat állapít meg figyelemmel arra, hogy a közterületet forgatási területként, technikai területként, stábparkolási területként, kiürítési területként vagy közlekedés elől elzárt területként veszik igénybe. A törvény mellékletében meghatározott díjak évente a tárgyévet megelőző második évre közzétett fogyasztói árindex szorzatával növelt mértékben emelkednek, ezért ezek tárgyévi összegét a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaság (a Location Office Kft.) teszi közzé a honlapján.
Míg a díjak mértékéről a törvény rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a meghatározott időtartamot vagy területmértéket el nem érő, valamint a közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő) filmalkotások forgatásához szükséges közterület-használat díjával összefüggésben. Az így nyújtott mentesség vagy kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.
A közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása alapján 2025. január 1-től a filmforgatási célú közterület-használati kérelem igazgatási szolgáltatási díja – melyet a Location Office Kft. részére kell megfizetni – alapeljárás esetében 12.000,- Ft-ról 50.000,- Ft-ra, sürgős eljárás iránti kérelem esetében pedig 55.000,- Ft-ról 130.000,- Ft-ra emelkedik.