Radikális új szabályok a közös tulajdon megszüntetésére
Olvasási idő: 5 perc
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését szabályozó új törvény célja a még mindig igen jellemző földtulajdoni forma, az osztatlan közös tulajdon sajátosságaiból eredő, nehezen kezelhető tulajdoni és használati viszonyainak egyszerűsítése. Az új megközelítésű megszüntetési formák mellett fontos új szabályok kerültek bevezetésre a tulajdoni adatok rendezése, a tulajdoni hányadok megosztása, minimális területnagyság vonatkozásában. Az állam tulajdonszerzésére is szélesebb körben lesz lehetőség. A jogszabály 2021. január 1-étől lép hatályba.
Július 8-án került kihirdetésre az a jogszabály, amely radikális új eszközökkel kívánja orvosolni a még mindig igen elterjedt földtulajdoni forma, az osztatlan közös tulajdon sajátosságaiból eredő, nehezen kezelhető tulajdoni és használati viszonyait.
2021. január 1-én lép hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, amelynek célja a magyar agrárium fejlődésének egyik akadályát képező osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének könnyítése révén, optimális méretű, stabil tulajdonosi szerkezeten alapuló és jól hasznosítható birtoktestek kialakítása. Emellett egy új eljárás bevezetésével azt is lehetővé teszi a törvény, hogy – mivel a földhivatali nyilvántartások tulajdonosokra vonatkozó adatai sok esetben hiányosak – az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli adatfeltárással tisztázza a beazonosítatlan személyek tulajdonában lévő földek tulajdonjogi helyzetét. Ha az adatfeltárás eredményes, a földhivatal elvégzi az adatkiigazítást, ha azonban nem vezet eredményre, az ingatlan a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezéseit a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A törvény hatálya
A törvény hatálya a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokra terjed ki. A Földforgalmi törvény szerint mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. A törvény osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályait azonban nem lehet alkalmazni arra az ingatlanra, amely a fentiekben felsorolt alrészleteken kívül – a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészletektől eltekintve – más alrészletet is tartalmaz. Nem alkalmazandó továbbá a törvény a tanyára, és arra a zártkerti ingatlanra, amely a tényleges használat alapján nem minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak. A törvény alapján történő tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható továbbá a tulajdonszerzéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetése
A termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. Amennyiben a kérelem megfelel a törvényben előírtaknak, az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét, és hirdetményt tesz közzé a kormányzati portálon az adott ingatlant érintő megosztásról. A bejelentéssel nem indul hatósági eljárás a megosztással kapcsolatban, az egyezség létrehozása a tulajdonostársak feladata.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját. Mellőzhető az olyan tulajdonostárs értesítése, akinek a személye bizonytalan, vagy lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
Osztóprogram
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával kell a tulajdonostársakat az ingatlan meghatározott részéhez rendelni. Az osztóprogram lehetőséget biztosít mind az értékarányos, mind pedig a területi alapú megosztás elvégzésére. A tulajdonostársak ugyanakkor az eredeti tulajdoni hányaduktól eltérő megosztásban is megegyezhetnek, vagyis egyes tulajdonostársak a megosztással egyidejűleg további tulajdonrészt is szerezhetnek az ingatlanban az osztatlan közös tulajdon megszüntetése jogcímen. A megosztásba a tulajdonosok több ingatlant is bevonhatnak annak érdekében, hogy a különböző ingatlanaikban fennálló tulajdoni illetőségeik egy tömbben kerüljenek kiosztásra.
A tulajdonostársak közötti egyezség
A tulajdonostársak között létrejött egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait. Az egyezség érvényességéhez elegendő a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése. A kisebbségi tulajdonosok védelme érdekében ugyanakkor a törvény előírja, hogy a megosztás során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.
Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed. Az egyezség tekintetében megadottnak kell tekinteni annak a tulajdonostársnak a hozzájárulását, akinek a megosztási folyamat megkezdéséről történő értesítését azért mellőzték, mert címe vagy személye ismeretlen. Így tehát a közös tulajdon a nem ismert tulajdonostársak valamint az azt ellenző, de kisebbségben lévő tulajdonostársak egyetértése nélkül is megszüntethető. Az egyezség keretében rendelkezni kell az új ingatlanok megközelítéséről is. Főszabály szerint szolgalmi jog biztosítja azon ingatlanok megközelítését, amelyek nincsenek közúttal összekötve, de a felek döntése szerint önálló út is kialakítható az ingatlanon.
(Cikkünket teljes egészében az Önkormányzati Tanácsadó augusztusi számában olvashatják)