Pótbefizetés: tagi gyorssegély vagy speciális kölcsön?

adminisztrátor Dátum Legutoljára frissítve: 2019.05.06

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 2039 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A kft. törvényi definíciójában is szerepel az a tagot érintő megállapítás, hogy a tag a vagyoni betét szolgáltatásán túlmenően további kötelezettségeket is vállalhat a társaság részére. Ilyen kötelezettségvállalás lehet a mellékszolgáltatás és a pótbefizetés. A pótbefieztés azonban nemcsak egyszerű vagyoni hozzájárulás: sajátos kölcsön, de mégsem az. Mellékelt iratmintánk jól szemlélteti a különbséget!

Az a szabály, hogy a tag a vagyoni betét szolgáltatásán túlmenően további kötelezettségeket is vállalhat a társaság részére hangsúlyozottan nem kötelezettség, hanem csak lehetőség. Ilyen kötelezettségvállalás lehet a mellékszolgáltatás és a pótbefizetés. A mellékszolgáltatás a tag személyes kötelezettségvállalása a társaság tevékenységében, amelyért akkor igényelhet ellenszolgáltatást, ha ezt a társasági szerződés tartalmazza. 

Ha a társaság veszteséges, a társasági szerződés a veszteségek fedezetére a tagok terhére további kötelezettséget írhat elő, a tagok – taggyűlésen – dönthetnek pótbefizetésről. A tagokat – fő szabály szerint – törzsbetéteik aránya szerint terheli ez a kötelezettség. Értelemszerűen, ha a társasági szerződés a pótbefizetést nem szabályozza, akkor arról a taggyűlés nem dönthet, hanem először a társasági szerződést kell megfelelően módosítani, hogy az lehetővé tegye a pótbefizetés elrendelését, majd csak ezt követően lehet a pótbefizetést taggyűlési határozatban elrendelni. A pótbefizetés a veszteségek fedezésére kell fordítani, amely a társaság saját tőkéjét növeli (lásd számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § (2) bek. együtt a 38. § (4) bekezdésével, melyek szerint a pótbefizetést a saját tőkében a lekötött tartalékhoz tartozik), de a tagok vagyoni betétjét nem. A pótbefizetés lehet pénz és nem pénzbeli vagyon is, de tipikusan pénzszolgáltatási kötelezettséget jelent. Ha a társaság vagyoni helyzete rendeződik, akkor a társaság részére így megfizetett összeget vissza kell fizetni a tagok részére. A pótbefizetés tehát egy kényszer-kölcsön, amit a tagok a társaság megmentése érdekében nyújtanak a társaságnak, de a visszafizetés nem az azt adó személynek, hanem a társaság mindenkori tagjának jár, így a társaság vagyonához van kapcsolva. A pótbefizetés a tag további vagyonszolgáltatási kötelezettsége, amelyről a tagok döntenek, és amelynek a nemteljesítése ugyanolyan súlyos következményekkel jár, mint a törzsbetét szolgáltatásának az elmulasztása, azaz végső esetben a tagsági jogviszony megszűnésére (lásd 3:98. § (2) bek.).

A társaság fizetésképtelensége esetén ez a vagyon lényegében tőkeként működik, azaz a hitelezői igények fedezetéül szolgál (lásd csőd- és felszámolási eljárásáról 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdésének felsorolását a hitelezői igények sorrendjéről, melyben a tagi követelések besorolása a legutolsó helyen van). A visszafizetésre nem a pótbefizetést teljesítő tag, hanem a visszafizetéskor az adott törzsbetét mindenkori, adott esetben új, tagja válik jogosulttá. Ezért az üzletrész átruházása során figyelemmel kell lenni a tag által nyújtott, de a társaság részéről még vissza nem fizetett pótbefizetésre is, amely egy feltételes követelés a társasággal szemben. A társaság által tulajdonolt üzletrész után nem kell a társaságnak visszafizetést teljesíteni, amely helyzet úgy állhat elő, hogy az üzletrész korábbi tulajdonosa azt befizette, majd az üzletrészt a társaság megszerezte. A jövőbeni bizonytalan feltétel az, hogy a társaság megfelelő vagyonnal fog-e majd a jövőben rendelkezni ahhoz, hogy azt visszaadhassa. A törvény nem említi, hogy kamatot kell-e a társaságnak fizetni ezen sajátos kölcsön után, de szerintünk ez pénz esetében magától értetődő, célszerű a társasági szerződésben erről is rendelkezni.

A pótbefizetés részletes szabályait a társasági szerződésben kell meghatározni: így a tagoktól követelhető legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. Ezen társasági szerződésen alapuló felhatalmazásról az adott, esedékes pótbefizetésről szóló taggyűlés határozatban kell rendelkezni, úgyszintén a teljesítés módjáról, ütemezéséről és teljesítésének határidejéről. A pótbefizetés határideje különösen nagyon fontos, amint arra már utaltunk, mert a nemteljesítő tagot, ha az ügyvezető felszólítja a pótbefizetés teljesítésére és a tag annak 30 napon belül nem tesz eleget, az minden további cselekmény nélkül a tagsági viszony megszűntetését eredményezi.
 

Kapcsolódó cikkek


Mit kell tudni a lakáscélú és egyéb munkáltatói kölcsönökről?

A munkáltatói kölcsönök számos előnyt kínálnak, de fontos megérteni az ide vonatkozó adózási szabályokat, különösen, ha kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes hitelről van szó. Milyen esetben adható lakáscélú hitel? Mi különbözteti ezt meg a nem lakáscélú hitelektől? Milyen részletekre kell figyelniük a vállalkozásoknak?