Bejelentkezés

Ez a tartalom 35 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kell-e pénztárgép szabad téren?

A nyár beköszöntével számos kereskedő, vendéglős kitelepül a szabadtéri helyszínekre, sőt vannak, akik alapból csak ebben a formában működnek, értékesítenek. Az Áfa-törvény nem tartalmaz mentességet ebben a körben, az itt zajló értékesítések sem kivételek a nyugtaadási kötelezettség alól. Kérdés, hogy a nyugta mellett online pénztárgép is kell-e ezeken a helyszíneken?

"*Borravaló kezelésének szabályzata (2022)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A válasz lehet az, hogy attól függ: ugyanis az, hogy kötelező-e az online pénztárgép használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon is, az a tevékenység statisztikai besorolásától függ. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (pénztárgépes rendelet) 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak az üzletben, szolgáltatóhelyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget. Ebből következően a TEÁOR-besorolás, mint a pénztárgép-használati kötelezettség szempontjából meghatározó tény, természetesen nagyon fontos, de nem az egyetlen jogszabály, amelynek előírásaival a „kitelepülő” kereskedőnek, vendéglátónak tisztában kell lennie. 

Célszerű tanulmányozni az alábbi rendeleteket is, mivel ezek a „vízválasztó” TEÁOR-besorolás szempontjából fontos fogalmakat határoznak meg:

  • a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet;
  • a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet. 

A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontjából ismerjük meg, mit kell értenünk

  • alkalmi (ünnepi) vásáron: az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásár, és
  • alkalmi rendezvényen: e kategóriát a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja rögzíti: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény minősül ilyennek, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés.

Ezek (tehát az alkalmi, ünnepi vásár és az alkalmi rendezvény), ha termékértékesítésről van szó, a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen árusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is.

Hogy miért van szükség három jogszabályra (és nem mellékesen az Áfa törvényre) ahhoz, hogy egy viszonylag egyszerű kérdést – pénztárgéppel kell-e nyugtát adni például a karácsonyi vásáron, vagy az augusztus 20-i kézműves kirakodó vásáron – megválaszoljunk?

A pénztárgépes rendelet sokat citált 1. mellékletében a ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem TEÁOR-szám nem szerepel. Ebből következően, az ide besorolt kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén nem kötelező a pénztárgép használata, nyugtatömb is megfelelő a nyugtaadásra: a kereskedők tehát megkönnyebbülten felsóhajthatnak. Nem így a vendéglátók!

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek, valamint italok értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem az ételek értékesítése a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba, az italok értékesítése pedig a TEÁOR ’08 56.3 Italszolgáltatás szakágazatba tartozik.
A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott – azaz a helyszín ugyanaz, mint fentebb a kereskedők esetében, de – vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást.

Mi az a mozgó vendéglátás?

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. 

Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

Ezzel szemben nem tekinthető mozgó vendéglátásnak – és így nem mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól – az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép-használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak, ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét teljesíteni.

Miben más, ha az üzlet csak kitelepül?

Ha az adóalanyok állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgépet érintően, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel. Az is előfordul, hogy a pénztárgépet üzemeltető vállalkozó az online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken – kívánja használni. Ez esetben az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölnie, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelye címét kell feltüntetnie.

Noha témánk elsősorban a pénztárgép használatát érintette, nem szabad megfeledkezniük a kereskedőknek, vendéglátósoknak arról sem, hogy a rendezvényeken, kitelepüléseken is kötelező az értékesítésről számlát kiállítani, ha azt a vevő kéri. A számlát haladéktalanul ki kell bocsátani nemcsak a készpénzzel, hanem a bankkártyával, fesztivál kártyával, SZÉP-kártyával fizetők számára is.

Az adóhatóság e kérdésben több tájékoztatót is közzétett – többek között 2017-ben és 2019-ben is –, melyek most is hatályos előírásokra épülnek. 

(Folytatjuk)

Sinka Júlia (2022-05-30)

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!