Két változás 2022-ben, ami az osztalékot érinti
Olvasási idő: 8 perc
Az osztalékkal kapcsolatban 2022-ben két jelentős változásra kell csak figyelnünk. Az egyik, hogy január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökkent. Ezáltal az osztalék kivét is olcsóbbá válik ebben az évben az előzőekhez képest. A másik a minimálbér változásának hatása.
A minimálbér változásával a szociális hozzájárulási adó felső határa 24 × 200.000 = 4.800.000 Ft-ra emelkedett (minimálbér összegének huszonnégyszerese). Tehát magánszemélyenként ennek 13%-ánál, azaz 624.000 Ft-nál többet biztosan nem kell kifizetni szociális hozzájárulási adóra az osztalék után. Illetve ezt az szochó alapot még lehet csökkenteni az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegével is, és ezáltal még alacsonyabbra kihozni az osztalék ezen terhét. Ha pedig a tulajdonos nyugdíjas, és nincs összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelme, akkor neki meg kell fizetnie az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót a felső korlátig.
Az osztalék jóváhagyás és kifizetés alapvető szabályai
Az osztalék a cél, vagyis a végső pénzösszeg, ami miatt ők tulajdonképpen létrehozzák a vállalkozásukat, hogy végül részesedjenek annak nyereségéből.
Osztalékot jóváhagyni kizárólag az év végi beszámoló elfogadásával lehet, viszont ekkor akár több régebbi év nyereségét is jóváhagyhatják az osztalékfizetési korlát erejéig (Saját tőke – Lekötött tartalék – Értékelési tartalék – Be nem fizetett jegyzett tőke >= Jegyzett tőke). Úgy is mondhatjuk, hogy az osztalék forrása az aktuális adózott eredmény és a szabad eredménytartalék lehet.
Osztalékot kifizetni pedig a jóváhagyás után bármikor lehet időbeli korlát nélkül. Természetesen az osztalékadó mértéke mindig a kifizetés hónapjában aktuális adómérték lesz. 2022-ben ez 15% személyi jövedelemadóból és 13% szociális hozzájárulási adóból áll. Ahogy fentebb már említettem, az osztalék tekintetében a szociális hozzájárulási adót a 2018. évi LII. törvény 2. § (2) szerint csak az adófizetési felső határ (minimálbér összegének huszonnégyszerese) eléréséig kell megfizetni. Viszont év közben a szochó levonása előtt nyilatkozni csak annak tényéről lehet, hogy teljes egészében eléri valaki ezt a felső korlátot, vagy sem. Tehát ha az összevont adóalapba tartozó jövedelme valakinek csak részben fedi le a felső korlát összegét, akkor bizony az osztalékból a teljes szochót le kell vonni (idén max. 624.000 Ft-ot), és a magánszemély majd év végén az szja-bevallásában történő elszámolás után kapja vissza a túlvont összeget.
Főszabály szerint a tulajdonosok a társaságban birtokolt tulajdoni hányaduk arányának megfelelően részesülnek az osztalékból. Viszont ha a társasági szerződésben úgy szabályozzák, hogy eltérnek ettől az aránytól, akkor azt szabadon azt megtehetik, viszont teljesen kizárni az osztalékból egy tagot sem lehet.
2016-tól változott úgy a számviteli törvényünk, hogy az osztalékot már nem könyveljük vissza a mérlegforduló napra, hanem az osztalék jóváhagyásának napjával kerül be az aktuális adóév könyvelési tételei közé:
T 413 Eredménytartalék / K 4791 Alapítókkal szembeni kötelezettségek
Fontos tudni, hogy amíg a jegyzett tőke nincs befizetve valamelyik tulajdonos részéről, akkor a rá eső osztalék részből előbb azt kell kiegyenlíteni, és csak a maradék fizethető ki számára pénzben. Ennek könyvelési tételei:
T 413 Eredménytartalék / K 358 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
T 413 Eredménytartalék / K 4791 Alapítókkal szembeni kötelezettségek
Azt is érdemes még megemlíteni, hogy az osztalék nem csak pénzben fizethető ki, hanem akár a cég más vagyonával is. Ilyen például a tárgyi eszköz fejében történő osztalék kiadás.
Az osztalékelőleg szabályai
Osztalékelőleget felvenni év közben kizárólag közbenső mérleget jóváhagyó taggyűlési jegyzőkönyv alapján lehet. Közbenső mérleget pedig csak abban az időszakban tudunk készíteni, amikor már közzé van téve az előző évi beszámoló. Ez ugye általában június 1. és december 31. között van, de lehet június 1-jétől korábbi is, ha május 31. előtt már be lett küldve az előző évi beszámolónk. Ez azért is teljesen logikus, mert egészen addig, amíg nincs előző évi közzétett beszámolónk, addig nem előleget, hanem normál osztalékot lehet jóváhagyni.
Bármily furcsa is, de osztalékelőlegből kizárólag személyi jövedelemadót von a cég, a szociális hozzájárulási adót pedig akkor kell majd megfizetni, amikor az előlegből osztalék lesz.
Ez többnyire már a magánszemély kötelezettsége, de ha több a jóváhagyott osztalék, mint az előleg, akkor abból történő levonással a cég is tudja rendezni azt.
Amennyiben év végén a cég mégsem tud akkora osztalékot jóváhagyni, ami teljes mértékben fedezetet nyújt a már kifizetett osztalékelőlegre, akkor visszamenőlegesen tagnak nyújtott kölcsönné kell átminősíteni a jóvá nem hagyható részt, és erre még kamatot is kell fizetnie a magánszemélynek. Ha esetleg mégsem fizet kamatot, akkor a személyi jövedelemadó törvény 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a magánszemélynek, amit az SZJA bevallásában majd rendeznie kell.
Osztalékelőleg könyvelése kifizetéskor:
T 36 Egyéb követelés / K471 Jövedelem elszámolási számla
T 471 Jövedelem elszámolási számla / K 462 Személyi jövedelemadó elszámolása
T 471 Jövedelem elszámolási számla / K38 Pénzkészlet
Ez esetben osztalék jóváhagyásakor az alábbi könyvelési tételeink lesznek:
T 413 Eredménytartalék / K 4791 Alapítókkal szembeni kötelezettségek
T 4791 Alapítókkal szembeni kötelezettségek / K 471 Jövedelem elszámolási számla
T 471 Jövedelem elszámolási számla / K 36 Egyéb követelés (előleg visszavét)
T 471 Jövedelem elszámolási számla / K 462 Személyi jövedelemadó elszámolása (teljes SZJA)
T 462 Személyi jövedelemadó elszámolása / K 471 Jövedelem elszámolási számla (visszavett SZJA az előlegből)
T 471 Jövedelem elszámolási számla / K 47311 Szociális hozzájárulási adó (teljes szochó)
Az osztalék elengedésének szabályát egyébként 2021-től tette rendbe a számviteli törvény. Azóta végre helyreállt a logika, és a 413-as eredménytartalékba kerül az elengedett összeg vissza. 2021. előtt viszont a helyes számviteli elszámolása úgy történt, hogy a kötelezettség a 96-os egyéb bevételek közé került át.
Osztalék kifizetés szabályai
Az osztalékkal összefüggésben felmerült adózási kérdés úgy szólt, hogy adható-e Magyarországon osztalék előleg, ha igen, be kell-e jelenteni az adóhatóság felé előre ezt a szándékot? Milyen módon, és milyen mértékben kifizethető az előleg? Van-e bármely adózással összefüggő kockázata az osztalék kifizetésnek?