Összenő, ami nem tartozik össze - a megbízás nélküli ügyvitel
Olvasási idő: 4 perc
Az új polgári törvénykönyvben már önálló kötelemfakasztó tényként is nevesített megbízás nélküli ügyvitel esetében valaki más ügyében eljár, de erre az eljárásra az érintett személlyel nem állapodott meg, s erre más jogalapja sincs. Mivel a kódex már nem tartalmazza a korábbi Ptk. felelős őrzésének a szabályait, a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megnövekedett alkalmazásával lehet számolni a közeljövőben. Mellékelt iratmintánk mellett tekintse át tudástárunk valamennyi megbízási szerződésmintáját!
A szerződésen kívüli kötelemfakasztó tényállás az a helyzet, mikor valaki más ügyében eljár, de erre az eljárásra sem az érintett személlyel nem állapodott meg, s erre más jogalapja sincs.
A megbízás nélküli ügyvitel szubszidiárius tényállás, szerződéses kapcsolat hiányában alkalmazható, viszonylag gyakori volt az előfordulása azokban az esetekben, amikor szolgáltatás nyújtására a felek közt nem állt fenn szerződés, mégis történt szolgáltatás nyújtása. Tipikusan vállalkozási szerződések esetében azon munkáknál, amelyekre a felek szerződése nem terjedt ki.
A tényállás elemei „más ügye”, annak intézése vagy abban történő eljárás, és ez az eljárás, a tevékenység olyan intenzitású, kihatású, hogy a két fél viszonyában elérje a jogilag releváns szintet, és ennek következtében az eljáró személy és az érintett személy közt kötelmet, egymás iránti kötelezettségeket és jogosultságot létesítsen.
A tényállás első elemeként szereplő „ügy” fogalma jogilag értelmezendő; mindaz a tevékenység ide sorolandó, amelyet megbízási szerződésnél „ügy”-ként elismerhetünk. „Más ügye” alatt azt érjük, hogy az ügy ura, az abban eljárásra jogosult személy helyett más jár el. Ez magában foglalja azt az esetet, amikor a megbízás nélküli ügyvivő tisztában van azzal, hogy más ügyében jár el, és ide sorolható az is, jóllehet nem erre vonatkozik a szabályozás alapvetően, ha tévedésben van, és azt hiszi saját ügyéről van szó. A megbízás nélküli ügyvivő tudatának át kell fognia azt, hogy más ügyében jár el, a tévedése viszont nem zárja ki a szabály alkalmazását.
A kötelem egyrészt abban áll, hogy a megbízás nélküli ügyvivőnek a törvény előírja, hogy az ügyellátás során úgy járjon el, mint ahogy az ügygazda érdeke és feltehető akarata alapján az elvárható. A megbízás nélküli ügyvivőnek az ügygazda helyett kell döntéseket hoznia, cselekedeteket megtennie, és ezekben nem a saját érdeke szerinti cselekvésre kötelezett, hanem a másik fél érdeke szerinti ügyvitelben. Ez nem azt jelenti, hogy az ügygazda akaratát és érdekét fel kellene kutatnia és megismernie, hanem inkább azt, hogy az ügygazda megismerhető és a társadalmi közfelfogás szerinti cselekvési irányában történő eljárást kéri számon a norma.
Az ügygazda érdekét és feltehető akaratát a megbízás nélküli ügyvivő akként tudja követni, feltérképezni, hogy az ügy körülményeit és jellegét veszi figyelembe és ha ezekből a körülményekből más nem következik, az általában elvárható magatartás szerint jár el. A másik fél feltehető akaratának és érdekének megfelelő az eljárás, ha a beavatkozó károsodás, hátrány megelőzése érdekében jár el, ezzel óvja meg az ügygazda vagyonát, vagyoni érdekeit.
A megbízás nélküli ügyvivő jogosultsága magának az eljárásnak a jogszerű volta, továbbá, ha a beavatkozás más ügyében helyénvaló, akkor a megbízás nélküli ügyvivő az üggyel felmerült költségeinek megtérítését és díjazást követelhet az ügy gazdájától. A törvényi kötelezettségei közül kiemelendő a másik fél értesítésének a kötelezettsége, megfelelő eljárás kötelezettsége (kellő időben, a törvénynek és szokásoknak megfelelő eljárás). A jogszabály közvetett módon a megbízás nélküli ügyvivő kötelezettségévé teszi a megbízási szerződés megbízottjának a kötelezettségeit is.
Abban az esetben, ha az ügygazda tiltakozik az eljárásával szemben, a megbízás nélküli ügyvivő eljárási kötelezettsége megszűnik, hiszen az ügygazda akaratát nem írhatja felül.
A törvény a szabály alól azonban kivételeket is megfogalmaz. Életveszély esetében az életveszélybe került személy akaratával szemben is helyénvaló a beavatkozás, ha az a kimentésre irányul. Hasonló magatartást ír elő a törvény a „széles körben fenyegető veszély” esetében, amikor személy vagy vagyonmegóvás érdekében a veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében kell a megbízás nélküli ügyvivőnek eljárnia, akár a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy akaratával szemben is. További lehetőség, hogy a tartásra köteles személy érdekében, annak akarata ellenében is helyénvaló az eljárás. Széles körben fenyegető veszély alatt olyan vészhelyzetet értünk, amely a felek akaratától vagy magatartásától függetlenül, külső körülmények folytán áll elő.
