Bejelentkezés

Nonprofit szervezet áfa alanyisága

A nonprofit szektor szereplői is gazdálkodnak, gazdasági eredményt érnek el, így adózási kötelezettségeik is keletkeznek. A nonprofit szervezet is – a Civil törvény rendelkezéseitől függetlenül – az Áfa törvény alanyának minősül, ha gazdasági tevékenységet folytat, és egyben adófizetési kötelezettség is terheli, amennyiben az általa végzett gazdasági tevékenységre nem vonatkozik adómentesség.

Ahogyan korábbi elemzésünkben rámutattunk nonprofit szervezetek sajátos jogrendszerbeli helye maga után von egy összetett adójogi megítélést is. Visszatérő tapasztalat, hogy az alapítványoknál és egyesületeknél végzett ellenőrzések nagyon gyakran tárnak fel hiányosságokat, mivel az adózók nem jól értelmezik a gazdasági tevékenység vagy a „közhasznú tevékenység” fogalmát. A Civil tv. és az adójogszabályok egymáshoz való viszonyában nem érvényesül a különös szabály és az általános szabályozás viszonyára vonatkozó jogelv, mivel  mindkét törvény más-más jogterületet egymásra tekintet nélkül, önállóan szabályoz.

Az áfa alanyiság problematikáját felvető jogeset tényállása szerint a nonprofit tevékenységet folytató Kft. projekt asszisztensi tevékenységet, adminisztratív ügyviteli szolgáltatást, rendezvény szervezési és lebonyolítási szolgáltatást nyújtott a közcélú tevékenységet végző belföldi megrendelői részére ellenérték fejében, melyekről áfa. tartalmú számlát nem, csak számviteli elszámolási bizonylatot állított ki. 

Az elsőfokú adóhatóság megállapítása szerint az adózó által az előzőek szerint végzett tevékenységek egyike sem felel meg az Áfa tv. 85. §-ában tételesen felsorolt, közérdekű jellegére tekintettel mentes tevékenységeknek, így a kapott ellenérteket áfafizetési kötelezettség terheli. 

Az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére társasági adó adónemben és általános forgalmi adó adónemben adókülönbözetet állapított meg, mely összeg teljes egészében adóhiánynak minősült. Az elsőfokú adóhatóság a megállapított adóhiány után adóbírságot szabott ki, valamint késedelmi pótlékot számított fel. 

Az adózó fellebbezése alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás során a másodfokú adóhatóság megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság a beszerzett bizonyítékok alapján részben téves jogkövetkeztetést vont le, mivel négy szolgáltatás teljesítési helye külföld volt, ezért azok nem minősültek a magyar Áfa tv. hatálya alá tartozó adóköteles ügyletnek. A másodfokú adóhatóság rögzítette, hogy az adózó által a vizsgált időszakban bizonylatolt további 15 db gazdasági esemény vonatkozásában helytállóan állapította meg a megyei igazgatóság, hogy azok alapján felperesnek adóköteles bevétele keletkezett, melyekről elmulasztott áfatartalmú számlát kiállítani, és azzal kapcsolatos adóbevallási és befizetési kötelezettségét sem teljesítette.

Felperes a keresetében vitatta, hogy tevékenysége az Áfa. tv. hatálya alá tartozna, állítása szerint az Ectv. és a Ptk.3:378.§ és 3:379.§-ai határozzák meg a közhasznúság fogalmát, melynek tevékenysége megfelel, így az a vállalkozási tevékenység körébe nem sorolható. 

A bíróság a felperes keresetét elutasítva hangsúlyozta, hogy az Ectv. rendelkezései az adójogi jogviszonyokban nem alkalmazandók. Adójogi jogviszonyok esetén ugyanis speciális szabályként az egyes adónemeket érintő törvények az elsődlegesen irányadók, azonban sem az Áfa. tv, sem a Tao tv., sem az Sztv. nem tartalmaz utalást az Ectv. alkalmazhatóságára. 

Kapcsolódó
nonprofit-szervezetek-adohatosagi-ellenorzese

Kiemelt vizsgálati szempontok

A közérdekű tevékenységet végző nonprofit adózók a tapasztalatok szerint sokszor nem eléggé figyelnek arra, hogy az adózási szabályokat nekik is éppúgy szem előtt kell tartaniuk, mint a „forprofit” gazdálkodóknak. Különösen fontos, hogy az egyesület vagy alapítvány napi munkájában az adózási szabályokra is kiemelt figyelmet fordítson. Melyek ezek a fő szabályok? Mit ellenőriz elsősorban a hatóság?

Az áfaalanyiság megállapításának szempontjai

Az áfaalanyiság szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy az adott jogképes személy vagy szervezet gazdasági tevékenységet folytat-e. 

A gazdasági tevékenység fogalmi kritériumaként rögzített üzletszerűséghez a tartós vagy rendszeres jelleg konjunktív és nem vagylagos feltételként kapcsolódik, amelyre egyértelműen utal a rendelkezés szövegében az „illetőleg” kifejezés is.

Felperes a vizsgált időszakban 19 db számviteli bizonylatot állított ki több, mint 27 millió Ft ellenérték fejében, melyre tekintettel a bíróság úgy ítélte meg, hogy felperes esetében mind az üzletszerűség, mind a rendszeresség megállapítható volt, azaz felperes áfaalanynak minősült. A bíróság szerint a vizsgált ügyletek után a felperesnek – közhasznú jogállásától függetlenül – az Áfa tv. 159. (1) bekezdésének megfelelően – számlát kellett volna kiállítania.

Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes adóhatósággal abban is, hogy önmagában a tevékenység közhasznú jellege nem elegendő az áfamentesség megállapításához, mivel a jogalkotó az Áfa tv. 85. §-ában taxatíve felsorolta a közérdekű jellegére tekintettel áfamentes tevékenységeket, következésképpen kizárólag az ott felsorolt tevékenység után vehető igénybe az adómentesség. 

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben továbbra is kifogásolta a felperes cél szerinti tevékenységből származó bevételének adókötelessé minősítését. Álláspontja szerint a felperes közhasznú tevékenységei nem minősülnek üzletszerű gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, így nem tartoznak sem az Áfa tv., sem a Tao. tv. hatálya alá, hiszen a tevékenység célja nem profitszerzés, hanem társadalmi közös szükséglet kielégítése.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta meglapozottnak. Rámutatott arra, hogy az Ectv. nem tartalmaz az adótörvényektől eltérő szabályozást, ezen szervezeteket nem veszi ki az adótörvények hatálya alól. Az Áfa tv. fogalom meghatározásának megfelelően az üzletszerű, tartós vagy rendszeres jelleggel végzett tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül akkor is, ha a három tényező közül már az egyik feltétel megvalósul. Az Európai Unió Bírósága következetes joggyakorlata szerint a gazdasági tevékenység objektív fogalom, és azt önmagában, céljától és eredményétől függetlenül kell értelmezni. 

A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy az Áfa tv. nem kezeli eltérően a nonprofit szervezeteket a vállalkozásoktól, ezért közömbös, hogy mi az adott gazdasági tevékenység célja. E körben érdektelen az, hogy egy tevékenységet, mint vállalkozási tevékenységet végez-e a civil szervezet, ugyanis a cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Európai Unió Bírósága C-699/15. számú ügyét idézve kiemelte, hogy a tevékenységi mentességek célja nem valamennyi, hanem kizárólag azon közhasznú tevékenységek mentesítése a héa alól, amelyeket az irányelv felsorol, és részletesen meghatároz. Az adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek a 2006/112 irányelv 2. cikkéből eredően kivételt jelentenek a fő szabályhoz képest. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 165. §-a a felperes által végzett tevékenységeket nem tartalmazza, ezért az áfafizetési kötelezettség alól nem mentesülhet. 

A felülvizsgálati bíróság nem értett egyet a felperes társasági adókötelezettséget vitató álláspontjával sem. A felperes ugyanis a Tao tv. alanyának minősül és adóalapjának megállapításakor a Tao tv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Tekintettel arra, hogy felperes az adómentesség igazolására bizonyítékot nem terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben kifejtett indokolása mindenben helytálló és jogszerű. 

A Kúria végezetül kiemelte azt is, hogy az Ectv. értelmező rendelkezései, fogalom meghatározásai erre vonatkozó külön törvényi felhatalmazás nélkül az adókötelezettség megállapításánál nem relevánsak és alkalmazandók. Az Ectv. és az adózásra vonatkozó jogszabályok egy-egy jogterületet önállóan szabályoznak, egymáshoz való viszonyuk nem általános- speciális, ekként a jogértelmezési vita az említett elv alkalmazásával nem oldható fel. Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
[Kfv.I.35.550/2019/4.]

Következtetések

Ezen jogeset kapcsán pedig az áfaalanyiság kérdésköre került fókuszba. Az ügy tanulsága, hogy a nonprofit Kft. – a Civil tv. rendelkezéseitől függetlenül – az Áfa tv. alanyának minősül, ha gazdasági tevékenységet folytat, és egyben adófizetési kötelezettség is terheli, amennyiben az általa végzett gazdasági tevékenységre nem vonatkozik adómentesség. 

A Civil tv. és az adójogszabályok egymáshoz való viszonyában nem érvényesül a „lex specialis derogat legi generali” jogértelmezési elv, mert mindegyik törvény más-más jogterületet egymásra tekintet nélkül, önállóan szabályoz.
 

Adópraxis (2021-10-13)