Bejelentkezés

Ez a tartalom 158 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Névjegyzéki adatok közvetlen kampánycélú kezelése

Az országgyűlési választások és népszavazás egy napon történő megtartásának lehetősége, az úgynevezett „közös eljárás” törvénybe iktatásával a névjegyzéki adatszolgáltatásra jogosultak újabb jogalapon juthatnak hozzá a választást megelőzően a választópolgárok adataihoz. Mit jelent mindez a névjegyzéki adatszolgáltatásokra vonatkozóan?

Ami a kérdés jogszabályi alapjait illeti: jogalkotó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) módosításával megteremtette annak a gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon országos népszavazás megtartható legyen. 

Ki és hogyan juthat hozzá a választópolgárok személyes adataihoz? Ki minősül adatkezelőnek?

A Ve. 153. §-a alapján minden közjogi választás során lehetősége nyílik a jogosultak számára arra, hogy a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – az adatszolgáltatást letiltók kivételével – nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban kérjék az illetékes választási szervtől.
Az országgyűlési képviselők általános választásán adatszolgáltatás igénylésére az országos listát állító jelölő szervezet, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt jogosult. Az adatigény az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt a nyilvántartásban vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodánál, illetve – listát állító jelölő szervezet esetében – a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) nyújtható be. A teljesítés feltétele az adatszolgáltatási díj előzetes megfizetése az NVI számlájára; mértéke egyéni jelölt esetében a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege, míg országos lista állítása esetében ennek az előbbi összeg listás választókerületben megválasztható képviselők számának szorzata.
Az Nsztv. 70. §-a alapján országos népszavazás során adatszolgáltatást a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok igényelhetnek az NVI-nél; a teljesítés feltétele a kötelező legkisebb munkabér tíz havi összegének előzetes megfizetése. Új rendelkezés, miszerint az ún. közös eljárás esetén az adatszolgáltatási díja – a Ve. szabályaival való összhang megteremtése céljából – fő szabály szerinti tíz havi összeg helyett kilencvenhárom havi összegre emelkedik, mely alól kizárólag a magánszemély szervező kap kedvezményt, aki az így megállapított összeg 25%-át kell, hogy megfizesse.
Az adatigény teljesítése esetén a névjegyzéki adatok kezelésére természetesen az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatálya kiterjed, az adatigénylő adatkezelői minőségbe kerül, így az adatkezelés teljes életciklusa alatt meg kell felelnie a hatályos adatvédelmi jogi előírásoknak. 

Az adatkezelés célja, időtartama

A Ve. 155. §-a egyértelművé teszi, hogy az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, „[e]gyéb felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos”. Ez utóbbi rendelkezés azonban csak példálózó felsorolásnak tekinthető, a tilalom valójában ennél generálisabb: a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatokat célhoz kötötten kell kezelni, melyre tekintettel minden más, a törvényi felsorolásban nem nevesített adatkezelési tevékenység is jogszerűtlen, amennyiben az a jogalkotó által megfogalmazott céllal nem összeegyeztethető. Az adatszolgáltatás adatai kizárólag a szavazás napjáig kezelhetők (azaz nem a jogerős eredményig), a névjegyzéki adatokat ugyanis az adatkezelő legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának. A jogvesztő határidő elmulasztása esetén a kötelezettséget szegő adatkezelővel szemben az illetékes választási bizottság – diszkrecionális jogkörében eljárva – bírságot szabhat ki (Ve. 218. § (2) bekezdés d) pont).

Az érintetti joggyakorlás, az „opt-out” lehetősége

A Ve. – a korábbi választási eljárási törvénytől eltérően – biztosítja az érintettek azon jogát, hogy rendelkezésük alapján a névjegyzéki adatszolgáltatás keretében személyes adataik ne kerüljenek kiadásra. Ez az úgynevezett „opt-out” jellegű szabályozás a választópolgár aktív közreműködését igényli: az adatkiadás letiltását előzetesen kell kérelmeznie a választópolgárnak. A központi névjegyzéket érintő kérelem személyesen a választópolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti választási irodához, illetve levélben, elektronikus azonosítását követően elektronikusan, vagy anélkül elektronikusan a lakcíme szerinti választási irodához nyújtható be.

A Helyi Választási Iroda feladatai az adatletiltással kapcsolatos központi névjegyzéki kérelemmel kapcsolatban

Az adatletiltással kapcsolatos központi névjegyzéki kérelmet az illetékes választási iroda főszabály szerint a beérkezésétől számított öt napon belül köteles elbírálni. Amennyiben azonban a kérelem a választás kitűzése és a választást megelőző második nap között érkezik be, úgy a döntést a beérkezés napján, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, akkor a beérkezést követő munkanapon meg kell hozni (Ve. 94. §). A választási iroda döntését informatikai rendszerben állítja elő, amely aláírás és bélyegző lenyomat nélkül is érvényes. Garanciális szabály, hogy a döntést a kérelmező lakcímére is meg kell küldeni [17/2013. (VII.17.) KIM rendelet 14. §].

(Cikkünket teljes terjedelmében az Önkormányzati Tanácsadó februári számában olvashatják)

 

Dr. Tapasztó Dávid (2022-01-27)