Nemzetközi fuvarozás adózási szabályai

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.05.03

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 91 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Egy magyar Kft. kizárólag nemzetközi fuvarozással foglalkozik, ezidáig havi áfások voltak. Ilyen eset milyen fontos könyvelési és adózási szabályok vonatkoznak rájuk? Milyen bevallásokat kell beküldeni és milyen gyakorisággal? A tulajdonos, aki egyben a fuvarozó is, a járművet (kamiont) lízingeli.

Mivel a kérdés szerinti esetben a nemzetközi fuvarozást már folytatja a Kft. ezért csak a teljesség kedvéért rögzítjük, hogy a fuvarozás során mindig a teljesítési helyet kell meghatározni. 
A fuvarozás kiterjedhet az EU-n belülre és kívülre is, azaz harmadik országokba. 

Feltételezhető az is, hogy a fuvarozási szolgáltatás adóalanyoknak történik mindkét esetben, ezért a teljesítési hely az a hely, ahol a fuvarozási szolgáltatás megrendelője gazdasági céllal letelepedet, illetve gazdasági célú letelepedés hiányában az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, az Áfatörvény 37. § (2) bekezdése értelmében. 

Az Európai Unión belül a számlázás a fordított adózás szabályai szerint történik. 

Tehát az adómentesség abban az esetben érvényesíthető, amennyiben a külföldi megrendelő tulajdonosának számláz a magyar fuvarozó, azaz a számlában nem történik meg az áfa felszámítása, ugyanakkor feltüntetésre kerül a számlában a „fordított adózás „megjelölése.
Megjegyzendő, hogy amennyiben a fuvarozás belföldi ügyletet érintené, akkor ebben az esetben a teljesítés helye belföld, ebből következően a kiszámlázás során a magyar áfaszabályok az irányadóak.
Feltételezhető, hogy a kérdés szerinti Kft. is így jár el, ebben a kérdésben jelentősebb tapasztalattal is rendelkezhet, mivel a Kft bevételei, és az áfa befizetései alapján az áfa bevallási gyakorisága is ezt támasztja alá. Az áfa bevallás gyakorisága esetében valószínűsíthetően a következő időszakokban sem változik.

Mivel a cég a Számviteli és a Társasági adótörvény hatálya alá tartozik, ezért belső szabályzatokkal kell rendelkeznie (Számviteli politika, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat minimálisan) 

ugyanakkor az ügyvezetés döntése alapján további belső szabályzatok is létezhetnek, így pl. a kiküldetésre és a napidíjra vonatkozó belső szabályzatok. Havi bevallás mindenképpen a bérszámfejtésre épülő 08-as bevallás. Felmerülhet még a Tao. előleg fizetési és bevallási (29-es) kötelezettség is.

Könyvelést illetően a nemzetközi fuvarozás egy speciális terület, ezért célszerű olyan külső könyvelőcéget keresni (vagy belső könyvelőt) aki ezen a területen jelentősebb tapasztalattal rendelkezik, különösen a devizás tételek és a felmerülő költségek elszámolásában (autópálya díjak, üzemanyag, kiküldetési költségek, napidíj), azok bizonylatolásában és analitikus nyilvántartásában, valamint a fuvarozási szerződések kezelésében.

Feltételezhető, hogy a cég már megfelelő tapasztalatot szerzett az EKAER területén, CMR fuvarlevelet használ a nemzetközi áruszállításban, harmadik országot érintő szállítmányozás eseteiben pedig rendelkezik a szükséges vámhatósági igazolásokkal is.

A fuvarozást végző munkavállalók eseteiben az irányadó a jogszabály a 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, ezen belül a munkaidővel kapcsolatosan a 18/B. § rendelkezik.  A hivatkozott jogszabályhely alapján a munkáltató feladata a jelenléti ív vezetésének a meghatározása összefüggéssel a nevezett jogszabályhellyel. Ebben az esetben is célszerű lenne a jelenléti ív vezetését egy belső szabályzatban rögzíteni.

Kapcsolódó iratminták