Bejelentkezés

Ez a tartalom 187 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A felelős műszaki vezető alkalmazása

A felelős műszaki vezető a kivitelezések egyik legfontosabb szereplője. A kivitelezőt képviselő szakember kötelező jelenléte már hosszú évtizedek óta része az építőipari tevékenységeknek, mégis találkozhatunk a mai napig olyan esetekkel, amikor a beruházáson dolgozó vállalkozót nem képviseli felelős műszaki vezető.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Épkiv.) az a jogszabály, amely általános módon összefoglalja az építési folyamatok során kötelező elemeket, személyeket és tevékenységeket. A rendelet definiálja többek között a felelős műszaki vezető szerepkörét is, aki lényegében a kivitelező helyi képviselője az építőipari tevékenység során. 

A jogszabály kimondja, hogy alapesetben az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető (FMV) irányítja. 

Mikor kell alkalmazni felelős műszaki vezetőt?

Tulajdonképpen minden munkához kell FMV, csak az a kivétel, ahol az adott építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás dolgozik, és az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető. Ha ezt az alapszabályt megjegyezzük, akkor már nem érhet meglepetésként, hogy mikor kell kötelezően FMV-t alkalmazni.

Természetesen az FMV alkalmazásának kivitelezési tervdokumentációhoz történő kötése egyben a szakági szétválasztást is alapjaiban határozza meg. Nagyon sok olyan beruházásra kerül sor, ahol az építészet (és a tartószerkezet) kiviteli tervekhez kötött, de a többi szakág – így különösen az épületgépészet és az épületvillamosság – már nem. Ilyen tipikusan a most hazánkban az építőipar egyik húzóágát képező, egyszerűsített bejelentéssel történő lakóépületek építése. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján épülő lakóházaknál ugyanis a jelzett jogszabály 1. mellékletében meghatározott tartalmú dokumentáció alapján lehet kivitelezni, amelynek csak épületgépészeti műszaki leírás és épületvillamossági műszaki leírás a kötelező része, azaz itt nincsenek konkrét szakági kiviteli tervek. 

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet pedig ebben a körben azt is mondja ki, hogy az általánosnak tekinthető Építési szakterület (MV-É) kompetenciával bíró felelős műszaki vezető az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetésére jogosult, de épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli tervek alapján történő szakági kivitelezésekre már nem. Vagyis egyszerűen összefoglalva: ha egy beruházást kiviteli tervek alapján kötelező építeni, ott az építési szerelési munkát végző kivitelezőt felelős műszaki vezetőnek kell képviselni, minden érintett szakághoz megfelelő kompetenciával bíró személy részvételével – kivéve az egyszerűsített lakóépület építéseket, ahová elegendő a teljes beruházás irányításához az általános építési szakterülettel rendelkező FMV. 

A felelős műszaki vezető tevékenysége

A felelős műszaki vezető tevékenysége (kötelező jelenléte esetén) a vállalkozó kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek, avagy a fentiek szerint egy meghatározott részének irányítására terjed ki. 

Az Épkiv. tételesen felsorolja az FMV feladatait, ezen belül felhívnánk a figyelmet néhány nagyon különleges feladatkörre. 
Alapvető követelmény például, hogy az FMV gondoskodik az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezéséről, valamint kötelessége a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása. Mindez a fenti témakörök kellő mélységű ismeretét, és a munkaterületen való szükséges mértékű jelenlétét feltételezi. 
Az FMV feladata a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése is – ezt a jogszabály nem sorolja csak az építési szakterület alá, noha értelemszerűen csak az alatt értelmezhető. Az FMV feladata továbbá az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének naprakész vezetése is, továbbá az építtető értesítése, ha az építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket. Sőt az FMV-nek kell azt is ellenőriznie, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön szakszerűen beépítésre. Ez egyben azt is feltételezi, hogy az FMV tudta és jóváhagyása nélkül a kivitelező nem kezdeményezheti semelyik építési termék kiváltását. Ezeken túl pedig az FMV feladata még az is, hogy a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek (szükség szerint szakértővel történő) vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról.

Mindez nagyon komplex ismereti hátteret feltételez, valamint azt követeli meg, hogy az FMV naprakészen legyen képben az adott kivitelezési folyamatokkal, az építési munkaterületen legyen rendszeresen jelen és a dolgozók által elérhető, valamint rendelkezzen a kivitelezői vállalkozás részéről azokkal a jogokkal, amelyek a fenti döntéseket észszerű határidőn belül, akár önállóan is lehetővé teszi számára. Ez egyébként nemcsak a saját vállalkozásán belül érdekes: az FMV feladata az is, hogy az alvállalkozó kivitelezővel (ha van ilyen), az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel együttműködjön, a közös munkákat egyeztesse és koordinálja, tevékenységüket összehangolja. Mindez pedig az ehhez szükséges szaktudás és felelősségi kör (döntési jogkör) meglétét is feltételezi.


(Cikkünket teljes terjedelmében az Építőipari Vállalkozói Értesítő júniusi számában olvashatják)

Fischer Tamás (2021-06-03)