Bejelentkezés

Ez a tartalom 36 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Mikor van hideg a munkahelyen?

A nagy téli hidegek eddig ugyan még elmaradtak, de a fűtési költségek drasztikus növekedése mégis aktuálissá teszi a hideg munkakörnyezet kapcsán felmerülő kérdéseket. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítási módját, a jogszabályok és a szabványok keretein belül, a munkáltató határozza meg, ami a téli időszakban többletfeladatokat jelent.

Amikor a hőmérséklet napközben is fagypont körül alakul, éjszaka ez alá is csökken és havazás is várható, különös figyelmet kell fordítani a szabadban végzett fizikai munkára, melynek során fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés veszélyei. A munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, ez független a munkavégzés helyétől, idejétől. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.) részletezi. A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. 

Hidegnek minősülő munkahely: nem csak kültéren

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem csak kültéri munkahely, és nem csak mínusz fokok esetén minősülhet hidegnek a munkavégzési hely. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni ezekben az esetekben. A munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbe iktatni a hidegnek minősülő munkahelyeken.

Kockázatértékelés a hideg munkakörnyezethez igazítva

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. 

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását az általános rendelkezések értelmében a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. 

A szabadtéri munkahelyen a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal (meleg tea) gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről. A 3/2022. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről rendelkező jogszabályban megtalálhatjuk az erre vonatkozó részletszabályokat.
A rendelet hatálya bizonyos kivételekkel kiterjed az Mvt. 87. § 5. pontja szerinti munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára. Mindezek értelmében minden olyan szabad vagy zárt térre (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. A rendeletben foglaltak nem terjednek ki:
a) az ideiglenes vagy változó (nem telepített) építési munkahelyekre;
b) a bányászati tevékenységekre;
c) a halászhajókra;
d) a munkáltató telephelyén kívül levő mezőgazdasági vagy az erdészeti vállalkozás részét képező mezőkre, erdőkre és más földterületekre.

A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. 

A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, vastag talpú, illetve bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel. A hideg környezetben való munkavégzésre szolgáló védőeszköznek minősül például a vonatkozó EU-s szabványoknak megfelelő, stilizált hópehellyel ellátott hőszigetelő kesztyű. 

Fontos pontosítani az egyéni védőeszköz fogalmát.

Egyéni védőeszköznek az olyan eszköz minősül, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés céljának elérése. Az eszköznek rendelkeznie kell megfelelő tanúsítvánnyal. Mindezek alapján nem minősül védőeszköznek például a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak.

Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódóan a munkavállalókat érő többletmegterhelést is, a mozgást, látást és hallást (kommunikációt) korlátozó hatásokat is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek. 
A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély is. A munkavállalóknak mindezekre is fokozott figyelemmel kell lenniük.
A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél szem előtt kell tartani, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. 
A munkavédelmi oktatás során a munkavállalók figyelmét fel kell hívni, hogy az időjárásnak megfelelő ruházatot vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek és figyeljenek a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is (sapka, sál, kesztyű). 
A huzamos tartózkodásra szolgáló hidegpadlós helyiségben a tevékenység jellegének figyelembevételével – a hideg diszkomfort és a „reumás” panaszok megelőzése érdekében − megfelelő hőszigetelő padozat (burkolat) biztosítása javasolt (akár ideiglenesen is) úgy, hogy az a munkavégzés biztonságát ne veszélyeztesse. A kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzathatás) kialakulásának megelőzését szintén biztosítani kell, mivel ez tovább ronthatja a munkavállalók a hőérzetét. 

Az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden évben több halállal végződő baleset, illetve mérgezés előidézője, pedig a tragédiák megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének. A nyílt égésterű gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan, jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető.
Elektromos fűtőberendezés csak a munkáltató engedélyével, a munkavédelmi, érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások és a kezelési útmutató szerinti szabályok betartása mellett üzemeltethető. 

Kovács Nikoletta (2023-01-04)