Ezt várják az ellenőrök az építőiparban 2020-ban

A kiemelt jelentőségű témát elemző cikksorozatunk első része a múltban leggyakrabban előforduló hibákat, hiányosságokat vette sorra. Ezúttal összefoglaljuk, hogy milyen előírásoknak kell eleget tenni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez?

Személyi feltételek

A személyi feltételek körében azt határozzuk meg, hogy a munkavállaló milyen munkára alkalmazható és azt, hogy annak elvégzéséhez kell-e valamilyen szakképesítéssel, illetve gyakorlattal rendelkeznie.
A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát.
A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;
- az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;
- nem jelent veszélyt a munkavállaló termékenységére, magzatára;
- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult;
- az adott munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik.

Ahol veszély fenyeget, ott egyedül munkát végezni nem szabad. Ha a munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végzi, az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.
A gyakorlati képzésben részt vevő tanulók, hallgatók értelemszerűen még nem rendelkeznek a szükséges gyakorlati ismeretekkel, jártassággal. Emiatt rájuk kiemelten kell figyelni, – életkori sajátosságaikra tekintettel – veszélyes gépeket, berendezéseket nem, vagy csak felügyelet mellett használhatnak, bizonyos munkákat nem végezhetnek.

Szakképzettség

Ha a munka a munkavállalóra veszéllyel járhat, jogszabály előírja, hogy az adott munkát milyen szakképzettséggel, illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.
Az építőipari kivitelezéshez köthető tevékenységekkel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani (pl. építési anyagelőkészítő gépek, földmunka, rakodó- és szállítógépek, útépítőgépek, alapozás, közmű- és fenntartási gépek kezelése). További jogszabályok is írhatnak elő egyes munkaeszköz kezeléséhez képesítési feltételeket. Ilyen munkaeszközök például az emelőgépek, hegesztőberendezések.
Az újabb beszerzésű, nagyobb teljesítményű, modern, de műszaki szempontból bonyolultabb gépi berendezések műszakilag képzettebb szakemberek foglalkoztatását igényelhetik.
Fontos megjegyezni, hogy a gépkezelői jogosítvány önmagában jármű vezetésére nem jogosít, valamint a közúti közlekedésnél elvárt járművezetői engedély a gép kezelésére nem elegendő.
A korábban megszerzett emelőgépkezelői jogosultságok érvényességével kapcsolatban részletes tájékoztató anyag található a www.ommf.gov.hu oldalon, az „Emelőgép/építőgép-kezelők” menüpont alatt.

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat, foglalkoztathatósági vizsgálat

A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas. A munkavállaló munkára való alkalmasságáról a külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálatok alapján győződik meg a munkáltató.
Figyelembe kell venni a foglalkoztatás formáját is, mivel eltérő szabályok vonatkozhatnak például az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára, illetve a közfoglalkoztatás során végzett munkára.
A munkaköri alkalmasság elbírálása a vonatkozó jogszabály értelmében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos feladata. A foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai kompetenciája, hogy a rendelkezésére álló információk alapján eldöntse, hogy a munkavállaló az adott körülmények között foglalkoztatható-e egészségének veszélyeztetése nélkül.
A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy az építőipari munkahelyen egy meghatározott munkakörben végzett tevékenység által okozott megterhelés a munkavállaló számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Az építőiparban dolgozó munkavállalóknak a munkavégzésük megkezdését megelőzően előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Az előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot követően meghatározott gyakorisággal időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása céljából.
Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat gyakorisága:
- 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente;
- idősödő munkavállalónál évente;
- fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé a külön jogszabály 3. számú melléklete szerint;
- fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott tevékenység esetén a külön jogszabály 4. számú melléklete szerint;
- fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek a külön jogszabály 5. számú melléklete szerint fokozott pszichés terhelésnek végzett munkavállalóknál évente,
- pszichoszociális kóroki tényezők hatásának végzett munkavállalóknál a külön jogszabály 6. számú melléklete szerinti munkavállalónál évente.

Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
- ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következe be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;
- heveny foglalkozási megbetegedést követően;
- fokozott expozíciót követően;
- eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
- a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza;
- 30 napos keresőképtelenséget követően;
- ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
- ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

A foglalkozás-egészségügyi orvos a vizsgálatokról munkaköri orvosi alkalmassági véleményt állít ki, melyen jelzi a munkáltató felé, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkavégzésre, illetve, hogy meddig érvényes a vizsgálat, mikor kell részt venni a következőn. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a véleményt saját személyre szóló orvosi bélyegzőjével, emellett a szolgálat jogszerű működését tanúsító bélyegzővel is igazolja.
Azoknak a munkavállalóknak, akik olyan veszélyes anyagot/keveréket használnak fel mely esetében biológiai monitor vizsgálattal lehet követni a veszélyes anyag szervezetbe jutását, illetve felszívódását és ez által megelőzni az egészségkárosító hatást, kötelező a vizsgálaton részt venni. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkát végzők, illetve közfoglalkoztatottak esetében foglalkoztathatósági vizsgálat szükséges, melyről foglalkoztathatósági szakvélemény kell kiállítani.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munka esetén a munkavállaló vizsgálatára a munkáltató vagy az elhelyezkedni kívánó személy kezdeményezésére kerül sor. Közfoglalkoztatás esetén a foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése elő.
A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a vizsgálatot kezdeményezőnek kell viselnie.
Míg az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény a külön rendeletben meghatározott kivételekkel nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak, addig a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele.

Foglalkoztatási tilalom

A munkavállalók foglalkoztatása során figyelemmel kell lenni speciális esetekre is. Az egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények között a tanuló foglalkoztatása nem haladhatja meg a szakma elsajátításához szükséges időtartamot. A munkáltató a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjében köteles megjelölni azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók.
Fiatalkorút tilos olyan munkakörben foglalkoztatni, amelyik:
- a saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az elfogadottat meghaladó mértékű kockázattal jár (pl. magasban végzett munka, villamosüzemi munkakörök, mozgó munkaeszközök mellett végzett munka);
- nehéz fizikai munkával jár;
- fokozottan terhelő munkahelyi klíma hatása érvényesül (hőexpozícióban, hideg munkakörnyezetben végzett munka);
- fokozott pszichés megterheléssel jár (pl. időkényszer feltételei között végzett periodikusan ismétlődő tevékenységek, különleges figyelmet igénylő tevékenység);
- prevenciós határértéket meghaladó kéz/kar, egésztestre ható rezgéssel járó munka , 87 dB(A) feletti zajexpozícióban vagy túlnyomásban végzett munka;
- reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciójával jár;
- szerves oldószerek felhasználásával járó munkák;
- VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek felhasználásával járó munkák;
- tüdőfibrózist okozó porexpozícióval járó munka.

Az idősödő munkavállalók (az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy) nem, vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak bizonyos egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények között munkavégzésre. Időskorú férfi számára tiltást igénylő megterhelés a hőexpozícióban végzett nehéz fizikai, valamint túlnyomásban végzett munka.
Időskorú nő nem foglalkoztatható nehéz fizikai munkakörben, anyagmozgatási tevékenységnél, 10 kg-nál nagyobb tömeg emelésénél, kényszer testhelyzetben (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajolt felsőtest, fej feletti tartós tevékenység) és hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munkában, 2,5 m/s² feletti kéz/kar, illetve 0,5 m/s² feletti egész testre ható rezgés expozícióban.
További követelmények a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló külön rendeletben találhatóak.

Munkavédelmi oktatás

A munkavállaló a munkavédelmi szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.
Munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalóval ismertetni kell a vonatkozó szabályokat, utasításokat és információkat. Sajnos nem kevés halálos baleset következe be az elmúlt években, mert a munkavállalók nem kaptak megfelelő oktatást.
Az oktatást meg kell ismételni a munkavégzéssel kapcsolatban bekövetkező változások esetén (pl. munkakör megváltozása, új munkaeszköz, technológia bevezetése, az előírások megváltozása).
Az oktatás során ismertetni kell:
- az egészségügyi előírásokat;
- a munkavédelmi jogszabályokban előírt kötelességeket, jogokat;
- a belső szabályzatok (pl. tűzvédelmi) rendelkezéseit;
- a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokat (állványok építése; zsaluzatok össze-, szétszerelése; bontási technológia);
- a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást;
- az alkalmazott eszközök, anyagok, védőeszközök helyes használatát;
- a közlekedés-biztonsági, környezetvédelmi előírásokat.

Az oktatásnak ki kell terjednie továbbá a külön jogszabályokban meghatározott kóroki tényezőkre, amelyek hatása a munkavállalókat adott tevékenység végzése során érheti pl.: veszélyes anyagok/keverékek, kézi tehermozgatás, zaj, rezgés, biológiai kóroki tényezők stb.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén meg kell ismételni. Az oktatási tematikát munkavédelmi szakembernek kell elkészítenie. Az oktatás megtörténtét a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, veszélyforrások minél szélesebb körű feltárásában a kockázatértékelés az irányadó.
A kockázatértékelés az alapja azoknak az intézkedéseknek (pl. egyéni védőeszközök meghatározása, munkavédelmi oktatási tematika összeállítása, orvosi alkalmassági rend meghatározása), amelyek célja a munkavégzéssel összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek megelőzése.