Védőoltás és teszt: a munkavédelem slágertémái
Olvasási idő: 6 perc
A nem megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem – különösen jelenleg, egy járványválság közepén – minden munkahely esetén a tervezett kiadások többszörösét jelentheti a munkáltatóknak. Az alábbiakban elsődlegesen adózási szempontokat figyelembe véve tekintjük át, hogy munkáltatóként milyen lehetőségekben gondolkodhatunk.
Hazánkban elsődlegesen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) határozza meg a munkaviszony keretében biztosítandó garanciális elemeket. Az Mt. kimondja, hogy a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, amit a Mvtv. 1. § (2) bekezdésében megerősít.
A munkavédelem gyűjtőfogalom: értjük alatta a munkabiztonságot és munkaegészséget is, és elsődleges célja a munkát végző személy (dolgozó) védelme. Az egészséges munkahely bázisa a megtartott munkavédelmi szabályok. Az egészség és munkabiztonság kialakításának és fenntartásának elemei a megfelelő tárgyi, műszaki és higiéniai követelmények biztosítása, a megfelelő munkaeszközök és berendezések, egészében tekintve az egészségesen kialakított munkahely. A fizikai megjelenésen túl fontos például az optimális munkaszervezés és munkaidő kialakítása, sérülékeny csoportok emelt szintű védelme. Ezeket tekinthetjük egészségvédelem szempontjából bázisnak, ugyanakkor kevésbé kézzelfogható, azonban kiemelt fontosságú a mentális egészség megóvása és a prevenció.
Védőoltás, koronavírus-teszt
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 1. melléklet 6. pontja 2020. november 27-étől módosította az Szja tv. 1. számú melléklet 8.39. pontját, mely szerint „a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat – a juttatás időpontjáról függetlenül”. Ennek értelmében, a kifizető által biztosított koronavírus teszt az Szja tv. 1. számú melléklet 8.39. pontja szerint a juttatás időpontjától függetlenül adómentes juttatásnak minősül .
E rendelkezés értelmében a munkavállalók részére ingyenesen biztosított teszt adómentes juttatás, így személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, illetve járulékfizetési kötelezettség ezzel a juttatással összefüggésben nem keletkezik.
Ez azt jelenti, hogy a kialakult járványhelyzetre is tekintettel adómentesnek minősül, ha a kifizető járványügyi szűrővizsgálatot – például koronavírustesztet – biztosít, vagy annak költségeit megtéríti a magánszemély számára. A megváltozott szabályok alapján akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha a koronavírus világjárvány első hullámának időszakában, a veszélyhelyzet megszűnését követően, vagy az azóta eltelt időszakban végeztek szűrővizsgálatot kifizetői finanszírozással.
A kifizetőnek a módosítás alapján a NAV honlapján megjelent tájékoztatóban ismertetett feltételeket nem kell vizsgálnia, ha a koronavírustesztet adómentesen biztosítaná a magánszemély számára .
Kiemelendő, hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a bizonylatból (számlából) egyértelműen megállapítható, hogy azt járványügyi szűrővizsgálatról, védőoltásról állították ki, függetlenül attól, hogy azt kinek a nevére (pl. a munkavállaló, mint díjfizető vagy a munkáltató) állították ki.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.
A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontja alapján elismert költség az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra. A számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyen különösen a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése.
Az előbb leírtak alapján a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek részére biztosított koronavírusteszt költsége elismert költségnek minősül, és nem kell annak összegével a társasági adóalapot megnövelni.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkavédelmi Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)
