Munkavédelem - pontosított szabályok, újdonságokkal
Olvasási idő: 5 perc
Ahogyan azt korábban jeleztük, július 8-ával több ponton is módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. A változtatás elsődleges oka a jogszabályi környezet változása. A módosítás elsősorban szakmai pontosításokat tartalmaz ugyanakkor jelentősen változnak a munkavédelmi képviselőkre vagy munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok, és új intézményként jelenik meg a közigazgatási bírság. A mellékelt dokumentum mellett tekintsen bele folyamatosan frissülő munkajogi- és munkavédelmi iratmintáinkba is!
A munkavédelmi törvény július 8-ától hatályos módosításainak fontos eleme a munkavégzés összehangolásért felelős személy meghatározásának pontosítása. Az olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt. Az összehangolás megvalósításáért eddig a „Ptk. szerinti fővállalkozó” volt a felelős.
Az új Ptk. azonban nem ismeri a fővállalkozó fogalmát. Ezzel függ össze a módosítás, miszerint a munkavégzés összehangolásért felelős
- a felek által szerződésben meghatározott munkáltató,
- ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja,
- ennek hiányában az, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli,
- ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Törvényi szabályozás szintjén is láthatóvá teszi a jogalkotó a védelmi szinteket abban az esetben, ha a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve. A módosítások fontos eleme, hogy a jövőben súlyos veszélyeztetésnek minősül a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetében
Jelentősen szigorodtak a munkabaleset kivizsgálásának szabályai. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a jövőben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.
A jövőben minden munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül (függetlenül annak súlyosságától és nagyságától) melyet csak felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. Az új szabály azoknál a munkáltatóknál, ahol a veszélyességi osztály és a foglalkoztatottak száma alapján nem kellett felsőfokú munkavédelmi szakképességgel rendelkező személyt foglalkoztatni, jelentős változást fog jelenteni.
Kevesebb munkavállalónál is kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani. A módosítás értelmében 2016. július 8-átől munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő (az eddigi ötven helyett). Amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat a munkáltató és a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, szintén kötelező választást tartani.
Újabb esettel bővült a munkavédelmi bírság köre.
A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy az összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.
A módosítások fontos eleme, hogy a jövőben súlyos veszélyeztetésnek minősül a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetében
Új elemként jelenik meg a közigazgatási bírság, melynek összege a rendelkezés szerint 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet. A munkavédelmi bírság kiszabásának alapját a 82/D. § (1) bek. szabályozza részletesen.
A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:
– a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg an¬nak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
– a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
– a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza,
– a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
A munkavédelmi hatósági eljárás határideje a vonatkozó rendelkezés (Mvt. 83/D. §) értelmében az eljárás megindításától számított 45 nap lesz.
