Munkáltatói teendők a családtervezés és várandósság időszakában

AdóPraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2025.06.23

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 441 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Már az emberi reprodukciós eljárások megkezdésétől speciális munkajogi szabályok lépnek életbe, a várandósság alatt pedig kötelező a felmondási tilalom és az egészségvédelmi előírások betartása. A gyermek születését követő időszakhoz kapcsolódó szabadságok és ellátások igényléséhez a munkáltatónak pontos eljárásrendet kell követnie.

A családtervezés időszaka kiemelten érzékeny pont a munkaviszonyban, amely során a munkavállalót számos munkajogi és társadalombiztosítási védelem illeti meg, a munkáltatót pedig tájékoztatási, nyilvántartási és együttműködési kötelezettségek terhelik. Már az emberi reprodukciós eljárás (pl. lombikprogram) megkezdésétől speciális munkajogi szabályok lépnek életbe, amelyekhez a munkáltatónak jogszerűen és időben kell alkalmazkodnia.

Emberi reprodukciós eljárások – munkajogi és tb szabályok

Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések időszakára a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló nemétől függetlenül. A munkavállaló jogosult munkaidőben is részt venni az orvosi kezeléseken, ehhez a munkáltató engedélyére nincs szükség, ugyanakkor a munkavégzés alóli mentesülés időpontjáról a munkáltatót tájékoztatnia kell. A kezelés időtartamára díjazás nem jár, és tb szünetel, amit a munkáltatónak a ’T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni. A női munkavállalóra ezen időszak alatt felmondási tilalom vonatkozik. A munkaviszony ilyenkor csak azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, ha annak indoklása jogszerű.

Kapcsolódó
A gyermek születése után az apának 10 nap pótszabadság, az anyának pedig szülési szabadság jár, melyekhez pénzbeli ellátások is kapcsolódnak

Szülőket megillető szabadságok és ellátások

A Mt. és a társadalombiztosítási jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy a szülők milyen típusú távollétre jogosultak a gyermek születését követően, milyen feltételekkel vehetik igénybe a szülési, apasági, szülői vagy fizetés nélküli szabadságot, és ezekhez milyen ellátások kapcsolódnak, illetve mikor engedélyezett az ellátás melletti munkavégzés.

Védelem a várandósság alatt

A várandósság megállapításától a munkavállalót fokozott munkajogi védelem illeti meg. A munkáltató nem kötelezheti más helységben végzett munkára, nem rendelhet el számára rendkívüli vagy éjszakai munkát, és kizárólag hozzájárulásával alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Amennyiben az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, részére az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört kell felajánlani ugyanazért a munkabérért. A kötelező orvosi vizsgálatok idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A várandósság ideje alatt – hasonlóan a reprodukciós eljárásokhoz – felmondási tilalom áll fenn, amelyhez azonban előzetes tájékoztatás nem szükséges, így akár a felmondás után is bejelenthető a védett státusz.

Erről bővebben olvashat 76 oldalas Munkáltatói feladatok és kötelezettségek gyermekes munkavállalókkal kapcsolatban című különszámunkban, ahol szakértőnk választ ad a gyakorlatba felmerülő legfontosabb kérdésekre.

 
 

A gyermek születéséhez kapcsolódó jogok és ellátások

A gyermek születése munkajogi szempontból szülési szabadságot, apasági szabadságot és gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot alapoz meg, melyekhez szorosan kapcsolódnak a tb ellátások, a CSED és a GYED. Az érintett időszakokra a munkaviszony megszüntetésének szigorú korlátai vonatkoznak.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Munkavállalónk részére 2026. május 28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025. október 01. Az ügyben 2026. május 07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025. október 01-jét jelölte meg. A munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szocho kedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025. október 01-től?

Nyugdíjas munkavállaló utáni felelősség

Ha egy nyugdíjas munkavállaló esetleges munkahelyi balesete során nem jogosult baleset ellátásra. A munkáltató objektív kártérítési felelőssége vonatkozik rá?

Rehabilitációs hozzájárulás-munkavállalók beszámítása

A rehabilitációs hozzájárulás számításánál a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor figyelembe kell venni a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakat?

Kapcsolódó cikkek


A munkavállaló munkától való távolmaradásának esetei

A munkavállaló időszakonkénti távolléte a munkaviszony természetes velejárója. A munkavállaló munkavégzéstől való távolmaradása több okból, több jogcímen történhet, ezekhez a munkáltató részéről különböző mértékű fizetési kötelezettség, valamint eltérő nyilvántartási és egyéb kötelezettségek, illetve jogosultságok járulnak.

Foglalkoztatási igazolás: a legfontosabb „kilépőpapír”

2024. január 1. napjától a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezettséget előíró törvény szerinti, valamint az esetleges további jogszabályok által meghatározott adatokat.