Munkáltatói teendők a családtervezés és várandósság időszakában

AdóPraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2025.06.23

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 488 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Már az emberi reprodukciós eljárások megkezdésétől speciális munkajogi szabályok lépnek életbe, a várandósság alatt pedig kötelező a felmondási tilalom és az egészségvédelmi előírások betartása. A gyermek születését követő időszakhoz kapcsolódó szabadságok és ellátások igényléséhez a munkáltatónak pontos eljárásrendet kell követnie.

A családtervezés időszaka kiemelten érzékeny pont a munkaviszonyban, amely során a munkavállalót számos munkajogi és társadalombiztosítási védelem illeti meg, a munkáltatót pedig tájékoztatási, nyilvántartási és együttműködési kötelezettségek terhelik. Már az emberi reprodukciós eljárás (pl. lombikprogram) megkezdésétől speciális munkajogi szabályok lépnek életbe, amelyekhez a munkáltatónak jogszerűen és időben kell alkalmazkodnia.

Emberi reprodukciós eljárások – munkajogi és tb szabályok

Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések időszakára a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló nemétől függetlenül. A munkavállaló jogosult munkaidőben is részt venni az orvosi kezeléseken, ehhez a munkáltató engedélyére nincs szükség, ugyanakkor a munkavégzés alóli mentesülés időpontjáról a munkáltatót tájékoztatnia kell. A kezelés időtartamára díjazás nem jár, és tb szünetel, amit a munkáltatónak a ’T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni. A női munkavállalóra ezen időszak alatt felmondási tilalom vonatkozik. A munkaviszony ilyenkor csak azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, ha annak indoklása jogszerű.

Kapcsolódó
A gyermek születése után az apának 10 nap pótszabadság, az anyának pedig szülési szabadság jár, melyekhez pénzbeli ellátások is kapcsolódnak

Szülőket megillető szabadságok és ellátások

A Mt. és a társadalombiztosítási jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy a szülők milyen típusú távollétre jogosultak a gyermek születését követően, milyen feltételekkel vehetik igénybe a szülési, apasági, szülői vagy fizetés nélküli szabadságot, és ezekhez milyen ellátások kapcsolódnak, illetve mikor engedélyezett az ellátás melletti munkavégzés.

Védelem a várandósság alatt

A várandósság megállapításától a munkavállalót fokozott munkajogi védelem illeti meg. A munkáltató nem kötelezheti más helységben végzett munkára, nem rendelhet el számára rendkívüli vagy éjszakai munkát, és kizárólag hozzájárulásával alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Amennyiben az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, részére az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört kell felajánlani ugyanazért a munkabérért. A kötelező orvosi vizsgálatok idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A várandósság ideje alatt – hasonlóan a reprodukciós eljárásokhoz – felmondási tilalom áll fenn, amelyhez azonban előzetes tájékoztatás nem szükséges, így akár a felmondás után is bejelenthető a védett státusz.

Erről bővebben olvashat 76 oldalas Munkáltatói feladatok és kötelezettségek gyermekes munkavállalókkal kapcsolatban című különszámunkban, ahol szakértőnk választ ad a gyakorlatba felmerülő legfontosabb kérdésekre.

 
 

A gyermek születéséhez kapcsolódó jogok és ellátások

A gyermek születése munkajogi szempontból szülési szabadságot, apasági szabadságot és gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot alapoz meg, melyekhez szorosan kapcsolódnak a tb ellátások, a CSED és a GYED. Az érintett időszakokra a munkaviszony megszüntetésének szigorú korlátai vonatkoznak.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Nyugdíjassal kötött eseti megbízás

Milyen feltételekkel köthető egy nyugdíjas számára eseti megbízási szerződés? Milyen adminisztrációs kötelezettséggel jár a konstrukció a résztvevő felek számára?

Nyugdíjas munkavállaló utáni felelősség

Ha egy nyugdíjas munkavállaló esetleges munkahelyi balesete során nem jogosult baleset ellátásra. A munkáltató objektív kártérítési felelőssége vonatkozik rá?

Több műszakos munkarend

Egy eseti projektmunka keretében elrendelt 3 havi munkaidőkeret során alkalmazott, 14:00–22:20, illetve 21:00–05:20 közötti munkavégzési idősávok önmagukban megalapozzák-e a többműszakos munkarend jogi minősítését? Amennyiben igen, szükséges-e erről a munkavállalókat előzetesen írásban tájékoztatni?

Kapcsolódó cikkek


Mikor kötelező módosítani a munkaszerződést?

A munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Vannak azonban olyan esetek, amikor törvényben előírt kötelezettségen alapul a módosítás, vagyis a munkaszerződés módosítása kötelező.

Különleges foglalkoztatási formák utáni tb-ellátások

Az egyes, különleges foglalkoztatási formák jelentősen megváltoztathatják az érintett munkavállaló társadalombiztosítási jogállását és az ellátásokra való jogosultságát. Ebből a szempontból kiemelten is rendhagyónak számít az egyszerűsített foglalkoztatás és az EKHO szerinti adózás.

Tovább bővültek az otthontámogatás lehetőségei

Az otthontámogatásról szóló kormányrendelet módosítása újabb bővülést jelent az igénybevétel lehetőségeiben. Az érintett személyi kör kiszélesítése mellett lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltatói kölcsön is, továbbá az otthontámogatás iránti kérelem benyújtási határideje is meghosszabbításra került.