Munkáltatói kölcsön a gyakorlatban

A munkáltatói kölcsön feltételeinek kialakításakor a munkáltatónak a jogi és adózási szabályok mellett a kamatozásra, a kamatkedvezményre, a felhasználási célra és a visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell vennie. A lakáscélú és a nem lakáscélú munkáltatói kölcsönök adózása eltérő, és speciális szabályok kapcsolódnak a kölcsön elengedéséhez, valamint a munkaviszony megszűnéséhez is.

A vállalkozások által adható munkáltatói lakáscélú kölcsönök című kiadványunk célja, hogy összefoglalja a munkáltatói kölcsönök nyújtására és adózására vonatkozó legfontosabb szabályokat, valamint gyakorlati segítséget adjon a munkáltatói kölcsön rendszerének kialakításához. A kiadvány bemutatja a kölcsönszabályzat összeállításának szempontjait, a kamat és a kamatkedvezmény szabályait, a lakáscélú és nem lakáscélú kölcsönök egyes eseteit, továbbá kitér a kölcsön elengedésének adózási következményeire és a munkaviszony megszűnésekor alkalmazható megoldásokra is.

Az alábbi táblázatban A vállalkozások által adható munkáltatói lakáscélú kölcsönök című kiadvány főbb témaköreit gyűjtöttük össze.

 

 

A munkáltatói kölcsön

A munkáltatói kölcsön előnyei 

A munkáltatói kölcsön egyik nagy előnye, hogy a munkavállalónak nem kell azt az idő és költségigényes ügyfél és ügyletminősítési procedúrát végigjárni, mint egy hitelintézet felkeresése esetén. A munkáltatói kölcsön másik nagy előnye, hogy általában olcsóbb, mint a hitelintézetek által folyósított kölcsön és nincs szükség jövedelemigazolás benyújtására. 

A munkáltatói, kifizetői kölcsön kamata 

A Ptk. szerint kölcsönszerződés alapján az adós a kapott pénzösszeg visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. A felek ugyanakkor megállapodhatnak a kölcsön kamatmentességéről vagy kedvező kamatozásáról is, így nem szükséges a piaci kamatlábhoz igazodni. A kölcsönszerződésben az alkalmazandó kamatlábat fel kell tüntetni, ennek hiányában a jegybanki alapkamat fizetendő. A kamat meghatározásakor a törvényi előírásokat be kell tartani, az uzsorás szerződés semmisnek minősül.
Az Szja tv. alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamatot, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezmény összegét évente meg kell állapítani. Ez alól meghatározott feltételek mellett a lakáscélú munkáltatói hitelek jelenthetnek kivételt.

A kamatkedvezmény 

Kamatkedvezményből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a magánszemély a fennálló tartozása után az Szja tv.-ben meghatározott mértéknél alacsonyabb kamatot fizet. Az összehasonlításhoz az Szja tv. két irányadó kamatot határoz meg:

• a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, vagy
• a szokásos piaci kamatot.

Ha a tartozás után fizetendő kamat eléri vagy meghaladja az irányadó kamat mértékét, nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, így ehhez kapcsolódó adókötelezettség sem.
Ha a fizetendő kamat ennél alacsonyabb, a kamatkedvezmény meghatározásához ki kell számítani a kamatkülönbözetet. Ennek során az Szja tv. szerinti irányadó kamatszintből a munkáltatót megillető kamatot kell levonni. Vagyis nem az számít, hogy a munkavállaló ténylegesen mennyi kamatot fizetett meg, hanem az, hogy a kölcsönszerződés alapján mekkora kamat illeti meg a munkáltatót.

A visszamenőleges finanszírozás 

Fontos megjegyezni, hogy a korábban már megvalósult lakáscélt (megvásárolt lakást, felépített házat stb.) a munkáltató visszamenőlegesen nem támogathatja. Kivételt képez az az eset, ha a munkáltató a még fennálló lakáscélú hitel törlesztését, végtörlesztését támogatja. Nem tekinthető megvalósult lakáscélnak a korábban vásárolt ingatlannak a bővítése, vagy korszerűsítése. 

A munkabérelőleg és a kölcsön 

Munkabérelőlegről akkor van szó, ha a munkavállaló a munkabérét vagy annak egy meghatározott részét a munkáltatótól már a törvény (vagy az attól eltérően fizetett munkabér esetén a munkaszerződés) szerinti esedékesség előtt megkapja. Fontos tehát, hogy bérelőleg esetén alapvetően a munkavállalónak egyébként is járó bérről van szó, csak éppen hamarabb jut hozzá az összeghez. A munkáltatói kölcsön/hitel egy teljesen más kategória, mivel ebben az esetben a munkáltató pénzéről van szó, ami alapvetően nem járna a munkavállalónak, azt csak a munkáltató saját döntése alapján kapja meg bizonyos feltételekkel. Arra ügyelni kell, hogy a kamatkedvezmény a munkabérelőleg esetén is megjelenhet. 

A JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) 

A bankok a hitelbírálat részeként kötelesek figyelembe venni a JTM szabályt, amely a leendő ügyfelek szempontjából is kritikus lehet, ugyanis jelentősen befolyásolja a nyújtható kölcsön mértékét. A JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet vagy adósságfék) megmutatja, hogy az hiteligénylő jövedelmének maximálisan mekkora része fordítható a törlesztésre. A mutató maximális mértékét a jegybank határozza meg, célja a túlzott eladósodás kockázatának csökkentése. A szabály alkalmazásánál a bankoknak figyelembe kell venniük az igénylők minden meglévő tartozását, így a munkáltatói kölcsön is. 

Különszámunkban A munkáltatói kölcsön témában az alábbiakról is olvashat:

• Munkáltató és a kifizető
• A munkáltatói segítség 
• Az MNB engedély 
• A szabályzat 
• A piaci kamatláb 
• A nem független felek 
• Késedelmi kamat 
• A kamatkedvezmény számítása 
• A kamatkedvezmény adójának megfizetése 
• A társas vállalkozás tagjának nyújtott kölcsön 
• A társas vállalkozás tagjának munkaviszonya 
• Próbaidő – részmunkaidő – határozott idejű jogviszony 
• A felhasználási cél igazolása 

A lakáscélú munkáltatói kölcsönök 

A munkáltatói kölcsön feltétele 

A munkáltatói kölcsönök folyósítása kapcsán a Polgári Törvénykönyv LIII. fejezetének szabályai irányadók. A hitel feltételeit, tehát a futamidőt és a törlesztőrészletek nagyságát a munkáltató jogosult meghatározni. A hitel csak lakáscélra használható, de az Szja tv. szabályai alapján ezen belül is van megkötés. Lakáscélnak minősül: lakásvásárlás, zárt végű pénzügyi lízingelés, építés, bővítés, korszerűsítés. Egyszerű felújításra (tapétázás, burkolás, külső pucolás stb.) ezt a kölcsönt nem lehet költeni. 

Lakás vásárlása 

Lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is). A zárt végű pénzügyi lízing lényege, hogy a futamidő végén vagy más, a szerződésben meghatározott esetben a lakás tulajdonjogát a lízingbe vevő megszerzi. Ez a szerződés nem tartalmaz opciós jogot, tehát a lízingbe vevő nem utasíthatja vissza a tulajdonjog megszerzését. A munkáltató a lízingdíjak fizetéséhez vagy a lakás tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban folyósíthat munkáltatói lakáscélú kölcsönt kamatmentesen vagy kedvező kamatozással. A 10 millió forintos korlátot azonban figyelembe kell venni. 

Lakás építése, bővítése 

A lakásépítés fogalmát az Szja tv. nem határozza meg. A lakás bővítése a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése. Lakószoba: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe. Építés, bővítés esetén az Szja tv. nem írja elő, hogy a lakásnak belföldön kell lennie. A törvény szövegéből azonban erre lehet következtetni. Építés, bővítés esetén a kölcsönfolyósítás előtt érdemes kikérni a Nemzeti Adó és Vámhivatal vagy a Pénzügyminisztérium véleményét. 

Napelemes rendszer kiépítése 

A munkáltató a napelemes rendszer kiépítéséhez adhat kedvezményes kamatozású vagy akár adómentes munkáltatói kölcsönt. Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia, stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési, szerelési munkát is. 

A hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése 

Lakáscélú hitel hitelintézettől is felvehető, amelynek törlesztéséhez a munkáltató kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsönt nyújthat. Viszont lakáscélú kölcsönt nem csak hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások is nyújtanak. Az Szja tv. egyértelműen hitelintézetet ír, ennek következtében pénzügyi vállalkozástól felvett kölcsön törlesztéséhez vagy visszafizetéséhez nyújtott kamatmentes, vagy kedvező kamatozású kölcsön esetében kamatkedvezményt kell megállapítani. Természtesen ez esetben is figyelembe kell venni, hogy a kölcsön összege adóévben és az azt megelőző 4 évben összesen, nem haladhatja meg a 10 millió forintot. 

A kölcsön folyósítása – a hitelintézet és az Államkincstár kihagyása 

A munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsönt kizárólag hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül lehet folyósítani; a hitel összegét speciális alszámlára kell utalni. A munkáltató nem utalhatja a kölcsön összegét közvetlenül a munkavállaló fizetési számlájára. Ha a munkáltató a lakáscélú kölcsönt nem hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül folyósítja, a kölcsön nem lehet adómentes. A kamatkedvezmény annak függvényében jelenik meg, hogy a munkáltató hány százalék kamatot kért a munkavállalótól. Amennyiben ez a kamat eléri a piaci kamatszintet vagy a jegybanki alapkamat + 5 százalékot, akkor kamatkedvezményből származó adókötelezettség nem keletkezik. Amennyiben a munkavállalótól kért kamat nem éri el az előbbi mértékeket, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. 

Az adómentes lakáscélú kölcsön 

Nem kell kamatkedvezmény miatt adókötelezettséget megállapítani a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel esetében. A lakáscélt a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár igazolja. 

Példa: A munkáltató az alábbi lakáscélú kölcsönöket folyósította kamatmentesen az egyik munkavállalójának: 

A korábbi években és 2026-ban folyósított összeg után nem kell kamatkedvezményt számolni, mert a folyósított összegek együttesen sem haladják meg a 10 000 000 forintot. 

A kamatkedvezmény megállapítása, bevallása 

A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére kell megállapítani. Ez a kötelezettség azonban változik, hiszen a munkavállaló a kölcsönt havonta, negyedévente, stb. törleszti. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára megállapítja és bevallja. Természetesen a munkáltató azt is megteheti, hogy 10 millió forint keretösszeg felett már a jegybanki alapkamat + 5 százaléknak megfelelő kamatot kér vagy a piaci kamatlábat alkalmazza (amelyik számára az előnyösebb). 

Az alapkamat-változása munkáltatói kölcsönnél 

A kölcsön futamideje alatt a jegybanki alapkamat változását is figyelembe kell venni. A kamatkülönbözetet és ez alapján a kamatkedvezményt ennek megfelelően kell kiszámítani. Elképzelhető, hogy a kamatkedvezményt egy év alatt 5-6 időtartamra is számolni kell. A precíz munkáltatói nyilvántartás tehát elengedhetetlen. Ha csökken a jegybanki alapkamat, előfordulhat, hogy a munkáltatói kölcsön kamata már eléri a jegybanki alapkamat + 5 százalékpontot. Ebben az esetben kamatkedvezmény már nem keletkezik. 

Kiadványunkban A lakáscélú munkáltatói kölcsönök témában az alábbiakról is olvashat:

• A külföldi lakás vásárlása
• A lakás korszerűsítése, akadálymentesítése 
• Az akadálymentesítés 
• Gépkocsi akadálymentesítése 
• A korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetés 
• A kamatkedvezmény megjelenése 
• A kamatkedvezmény megállapítása, bevallása 
• A tőkelefutási tábla 
• A zálogjog 
• A piaci kamatláb változása 
• A szerződéses kamatláb 
• Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön 

A nem lakáscélú munkáltatói kölcsönök 

Külföldi lakás felújítása 

A lakásfelújításra (tapétázás, festés-mázolás, padlószőnyeg stb.) nyújtott munkáltatói kölcsön nem minősül lakáscélú kölcsönnek. Ebből pedig az következik, hogy az érintett ingatlan külföldön is lehet. A kamatkedvezmény mindenképpen meg fog jelenni. A kamatkedvezmény 1,18-szorosa után a munkáltató személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizet. 

A kölcsön törlesztése 

A munkáltatói kölcsön törlesztőrészletei általában a munkabérből kerülnek levonásra. Ehhez a munkavállalónak írásban hozzá kell járulnia. A kölcsön törlesztésére a munkavállaló teljes munkabére nem vonható le. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a munkavállaló átutalással törlessze a fennálló adósságát. 

A nem lakáscélú munkáltatói kölcsön témában kiadványunk foglalkozik még az alábbi témakörökkel:

• A hitel célja, kamata 
• A lakás felújítása 
• A külföldi kiküldetést teljesítő dolgozó 
• Az osztalékból fizetett kölcsöntörlesztés 

A munkáltatói kölcsön elengedése 

A munkáltató a korábban nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes összegét elengedheti. Az elengedett tartozás – a kölcsön és a kamat is – nem pénzben szerzett bevételnek minősül, és a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján adóköteles. Munkaviszony esetén munkabérként, tagi jogviszony esetén tagi jövedelemként kell figyelembe venni. Mivel az elengedett kölcsön jövedelemként adóköteles, illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, és az elengedést a NAV-hoz sem kell bejelenteni. A magánszemélynek elengedett munkáltatói kölcsön miatt a munkáltatónak nem kell növelnie a társaságiadó-alapját. 

A munkaviszony megszűnése 

A munkáltató a belső szabályzatában meghatározhatja, hogy mi történik olyan esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. A kölcsönt általában ingatlanfedezet is védi, és elvileg nem feltétel, hogy a futamidő alatt végig fennálljon a munkaviszony. A kölcsön tehát törleszthető tovább, de a szerződés az azonnali, egyösszegű törlesztést is előírhatja. A kölcsön visszafizethető egy összegben, azaz végtörleszthető. Arra is van lehetőség s, hogy a következő munkahely átvállalja a tartozást. Ha az új munkahelyen is elérhető munkáltatói kölcsön, akkor ezzel kiváltható a korábbi munkáltatótól felvett hitel. Ebben az esetben az új munkahelynek kell tovább törleszteni. 

Különszámunk betekintést nyújt még az alábbi témákba:

• A munkáltatói kölcsön elengedése nyugdíjas munkavállaló esetén 
• A munkáltatói kölcsön elengedése társasági adóban 
• A munkáltatói kölcsön elengedése a kisvállalati adóban