Munkahelyi kamerák - megfigyelés vagy munkáltatói jog
Olvasási idő:
Az elektronikus megfigyelőrendszerek jelentős részének üzemeltetői a munkáltatók, a kamerarendszerek működtetésének leggyakoribb célja a munkahelyi megfigyelés. Az új Munka Törvénykönyve előírásai, továbbá az azóta bekövetkezett változásokra tekintettel talán érdemes újból áttekinteni a kameraszabályzatokra vonatkozó előírások részleteit. Mellékelt kameraszabályzatunk mellett nézze meg a többi, 2017-es évre frissített szabályzatunkat is!
Minden bizonnyal nem kell külön is hangsúlyoznunk, hogy a videó megfigyelőrendszer üzemeltetése számos személyiségi jogi, adatvédelmi és adatkezelési kérdést vet fel. A munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalót munkaidőben, munkaköri kötelességei körében. Jogszerűen alkalmazhat kamerás megfigyelőrendszert, jogszerűen kezelhet azzal összefüggésben személyes adatokat.
Az ilyen célú ellenőrzés ugyanakkor nem irányulhat a munkavállaló magatartásának, szokásainak megfigyelésére. Lényeges követelmény, hogy a munkáltatónak az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban adatvédelmi kötelezettségének is eleget kell tennie. Igazolnia kell, hogy a munkavállaló megfelelő tájékoztatásban részesült, továbbá a megfigyelés során szerzett adatok biztonságát és az adatkezelés megfelelőségét.
A felvételeket három napon túli tárolást követően törölni kell (ettől eltérő adatkezeléshez megfelelő indok szükséges). A felvételekhez való hozzáférést úgy kell szabályozni, csak a döntéshozók és csakis a megfelelő célból férhessenek hozzá.
Garanciális követelmény, hogy a kamerák elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot (nem lehet megfigyelni öltözőket, üzemorvosi rendelőket, zuhanyozókat, illemhelyeket stb.) nem lehet továbbá egyes munkavállalókat munkavégzés közben folyamatosan megfigyelni (kamerával „követni”).
A Kameraszabályzat elkészítéséhez, a fentieken túl, elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes áttekinteni:
- az adatkezelő adatai (cégnév, székhely, e-mail cím, weboldal);
- az adatkezelés célja: ha a biztonsági intézkedéseken túli cél is van (pl. speciális technológia);
- azon tevékenységek, munkafolyamatok konkrét megnevezése, ahol kamerás megfigyelés szükséges;
- a kamerák célja (megfigyelési vagy rögzítési);
- az adatkezelés helye;
- az adatok megismerésére jogosultak;
- Kinek részére lesz az adattovábbítás? (belföld, EU, 3. ország?)
Legfontosabb áttekintendő jogszabályok:
- a 2005. évi CXXXIII. törvény, amely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
- a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről is tartalmaz már a munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatos jogszabályokat
- a törvények értelmezését segíti és a betartását ellenőrzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján megtalálható információk (pl. a kamerarendszerek üzemeltetőinek feladatai és kötelezettségei).
