Munkabaleset vagy üzemi baleset? Hogyan működik a gyakorlatban

A munkabaleset és az üzemi baleset jogi minősítése alapvetően meghatározza a munkáltató felelősségi körét, a baleset kivizsgálásának eljárásrendjét, valamint a munkavállaló tb jogosultságait. A helytelen besorolás hatósági eljárást és bírságot vonhat maga után, valamint befolyásolhatja a baleseti táppénz, illetve egyéb baleseti ellátások megállapítását is. Ezért a baleset körülményeinek feltárása során pontosan azonosítani kell, mely jogi kategóriába tartozik az eset, és ennek megfelelően, a jogszabályi előírások szerint kell eljárni.

Munkabaleset fogalma a munkavédelmi szabályozásban

A munkavédelmi törvény [1993. évi XCIII. törvény] 87. §-a alapján munkabalesetnek minősül minden olyan, a munkavállalót érő, hirtelen bekövetkező külső hatás, amely a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következik be, és annak következményeként a munkavállaló testi sérülést, egészségkárosodást vagy halált szenved. A minősítésnél vizsgálni kell a baleset időpontját, helyszínét, a munkavégzéssel való közvetlen kapcsolatot, valamint azt, hogy a sérülés a munkáltató irányítása alatt végzett tevékenységhez köthető-e. Nem minősül munkabalesetnek az olyan eset, amelyet a munkavállaló önként, munkáltatói utasítástól függetlenül végzett, vagy amely egyértelműen a munkavállaló szándékos magatartására vezethető vissza.

Üzemi baleset meghatározása

Az Ebtv. 52. § szerint üzemi balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset, ha az munkába menet, munkavégzés közben, munkából hazafelé, vagy a munkáltató érdekében végzett tevékenység során következik be, és keresőképtelenséget, egészségkárosodást vagy halált okoz. Az üzemi baleset köre tágabb, mint a munkabaleseté, mivel a munkába járás és a hazatérés útján történt sérülések is ide tartozhatnak, amennyiben a sérült a legrövidebb, forgalmi és biztonsági szempontból indokolt útvonalon haladt. Nem minősül üzemi balesetnek például az ittas vagy bódult állapotban bekövetkezett sérülés, a szándékosan okozott baleset, illetve az, amely a munkával összefüggésbe nem hozható személyes tevékenység közben történt. 

A munkabaleset munkavédelmi fogalom, az üzemi baleset pedig társadalombiztosítási kategória. Bizonyos esetekben a két minősítés egyszerre is fennállhat, például ha a munkavállaló a munkáltató utasítására, a munkaterületen végzett feladat elvégzése közben sérül meg.

Munkabaleset vagy üzemi baleset? Hogyan működik a gyakorlatban

2025. október 8-án dr. Dudás Katalin munkajogász, egyetemi adjunktus szakmai előadást tart a munkabalesetek és üzemi balesetek elhatárolásának szempontjairól, a munkáltató jogszabályi kötelezettségeiről, valamint a jegyzőkönyv-készítés és a baleseti ellátások igénylésének gyakorlati tudnivalóiról. Az előadáson választ kap az alábbi kérdésekre:

• Mik a baleseti táppénz jogosultsági feltételei, hogyan számítják az összegét, és mikor kell kódváltást alkalmazni?
• Mikor áll fenn a munkáltatói kártérítési kötelezettség, és milyen típusú felelősségek léteznek munkabaleset esetén?
• Milyen szerepe van a munkabaleseti jegyzőkönyvnek, és milyen következményekkel járhat, ha hibásan vagy hiányosan készül el?
• Hogyan kell értékelni a munkavállaló közrehatását a baleset bekövetkezésében, és mit jelent ez a munkáltató felelőssége szempontjából?
• Mi minősül munkabalesetnek a munkavédelmi szabályozás szerint, és milyen esetekben zárható ki a minősítés?
• Hogyan különböztethető meg az üzemi baleset a munkabalesettől, illetve mik azok az esetek, amelyek nem minősülnek üzemi balesetnek?
• Milyen eljárási szabályokat kell követni baleseti ellátások esetén, és hogyan kapcsolódik ehhez a foglalkozási megbetegedések kezelése?
• Milyen hatósági intézkedésekre számíthat a munkáltató munkabaleset kapcsán, és mik a tipikus bírságolási szempontok?

A munkavállaló közrehatásának vizsgálata

A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett kárt, kivéve, ha a balesetet az ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta (Mt. 166. §). Ha a sérülés részben a munkavállaló magatartására vezethető vissza, például előírások megszegése vagy védőeszköz mellőzése miatt, a kártérítés arányosan csökkenthető (Mt. 167. § (2)). A közrehatás tényét dokumentumokkal, tanúvallomásokkal vagy szükség esetén alkohol- és drogteszt eredményével kell alátámasztani.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató felelőssége munkabaleset esetén teljes körű, vagyis a sérült munkavállaló minden igazolt kárát meg kell térítenie. Ide tartozik a kiesett munkabér, a gyógykezelés költségei, az esetleges jövőbeni keresetcsökkenés, valamint a maradandó egészségkárosodásból eredő vagyoni és nem vagyoni károk. A kártérítés összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a munkavállaló munkaképesség-csökkenésének mértékét, az ellátásokból származó bevételeit, valamint a kárenyhítés érdekében tett lépéseit. A gyakorlatban a felelősség érvényesítéséhez pontosan rögzíteni kell a baleset körülményeit, szükséges az orvosi dokumentáció és a tanúvallomások beszerzése, mivel ezek alapozzák meg a munkáltató álláspontját egy esetleges jogvita során.

A munkabaleseti jegyzőkönyv szerepe és hibái

A munkabaleseti jegyzőkönyv a baleset körülményeinek hivatalos rögzítésére szolgál, és alapdokumentum mind a hatósági eljárások, mind a kártérítési igények elbírálásánál. Minden, a baleset lefolyására, helyszínére, idejére, tanúkra, a sérülés jellegére és az alkalmazott munkavédelmi előírásokra vonatkozó adatot pontosan fel kell tüntetni. Hibás vagy hiányos jegyzőkönyv hatósági bírságot, elutasított kártérítési igényt vagy a baleseti ellátás megtagadását eredményezheti. A gyakorlatban a tanúk meghallgatása, a helyszíni fényképek, a munkavédelmi dokumentációk és a sérült nyilatkozata jelentik a jegyzőkönyv hitelességének alapját.

Hatósági eljárások és bírságolási szempontok

Munkabaleset esetén a munkavédelmi hatóság vizsgálhatja a baleset körülményeit, a munkáltató megelőző intézkedéseit, a kockázatértékelés meglétét és aktualitását, valamint a munkavédelmi oktatások és védőeszköz-átadások dokumentálását. A tipikus bírságolási okok közé tartozik a jegyzőkönyv hiánya vagy hibás kitöltése, az előírt bejelentési határidő elmulasztása, a munkavédelmi előírások megszegése, illetve a munkakörnyezet biztonsági hiányosságai. A bírság mértékét a szabályszegés súlya, a kockázat nagysága és a munkáltató együttműködése befolyásolja.

Baleseti táppénz és tb vonatkozások

Baleseti táppénz akkor jár, ha a keresőképtelenség üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. A jogosultsághoz orvosi igazolás szükséges a keresőképtelenségről. Az ellátás összege a naptári napi átlagkereset 100%-a, és a folyósítás teljes idejére mentes a biztosítotti együttműködési kötelezettség alól, vagyis nem vonnak belőle táppénz-hozzájárulást. Kódváltásra akkor van szükség, ha a keresőképtelenség kezdetben nem üzemi balesetként került rögzítésre, de az eljárás során elismerik annak üzemiségét – ilyenkor a korábban kifizetett ellátást visszamenőleg baleseti táppénzként kerül számfejtésre.

Eljárási szabályok baleseti ellátásoknál

A baleseti ellátások igénybevételéhez a baleset üzemiségét hivatalosan el kell ismerni, amit a tb kifizetőhely vagy a kormányhivatal bírál el. A munkáltató feladata a baleset bejelentése, és a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldése. Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén külön bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót és az egészségügyi szolgáltatót is. 

A baleset üzemiségének kivizsgálása – feladatmegosztás 

A munkavédelmi szakember feladata a helyszín vizsgálata, a jegyzőkönyv elkészítése és a baleset okainak feltárása. A HR vagy munkaügyi osztály biztosítja a munkavállaló személyi adatait, munkaszerződését és munkaköri leírását, valamint intézi a bejelentéseket. A vezető beosztású munkatárs pedig irányítja a szükséges intézkedéseket és kapcsolatot tart a hatóságokkal.