Kamerás megfigyelés a munkahelyen
Olvasási idő: 5 perc
A GDPR-ral összefüggő törvénymódosítások a munkahelyi kamerás megfigyelés szabályait is jelentősen érintették. Ezen a téren is elsőrendű fontosságú a GDPR alapelveinek betartása, az érintettek tájékoztatása és az érintetti jogok érvényesülésének biztosítása. És ami a legfontosabb: mindig az adatkezelőnek kell igazolnia, hogy az adatkezelés jogszerű.
Említett szabályokat nem a munka törvénykönyve tartalmazza, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben. A munka törvénykönyvének rendelkezései önmagukban tehát nem adnak felhatalmazást az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására, de általános felhatalmazást nyújtanak a munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelésre.
Általánosságban elmondható, hogy ezek tekintetében is meg kell tartani a GDPR alapelveit, tájékoztatni kell az érintetteket, valamint biztosítani kell az érintetti jogok érvényesülését. Az elszámoltathatóság elvére figyelemmel az adatkezelőnek kell igazolnia azt, hogy az adatkezelés jogszerű.
Kamerás megfigyelés
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) alapján a vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat. Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Nagyon fontos, hogy hatályon kívül helyezésre került az a szabály, miszerint a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kellett semmisíteni, illetve törölni kellett. Azonban ez korántsem azt jelenti, hogy a kamerafelvételek korlátlan ideig tárolhatók. A GDPR szerint ugyanis be kell tartani olyan alapelveket az adatkezelés során, mint a célhozkötöttség vagy adattakarékosság. Az elszámoltathatóság elvével összhangban az adatkezelő felelőssége, hogy a felvételeket milyen célból és mennyi ideig tartja meg. Emiatt az adatkezelő megítélésére van bízva, hogy a felvételeket mennyi ideig tárolja, azzal, hogy a GDPR elveire és egyéb szabályaira is figyelemmel kell lenni.
Kamerás megfigyelés, mint felmentési ok
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) a 2019/2466/12. számú ügyben foglalkozott a munkahelyen történő kamerás megfigyelés kérdéskörével.
A Kérelmező kérelemmel fordult a Hatósághoz, mely szerint korábbi munkahelyén, a Kötelezett közterület-felügyelete székhelyén, az általa üzemeltetett elektronikus megfigyelő-rendszer egyik kamerájával megfigyelte munkavégzését. A kérelem szerint a kamera által rögzített felvételek alapján a Kérelmező képeket keresett a hivatali diszpécseri számítógépen, azokat kinyomtatta, feliratokkal látta el, majd a közös használatú férfi öltözőben függesztette ki. A jegyző, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kérelmezőt a felvételek alapján hivatalának ellátására méltatlannak ítélte, ezért megszüntette közszolgálati jogviszonyát. A közszolgálati jogviszony megszüntetése miatt közszolgálati jogvita is volt folyamatban a felek között.
A volt munkáltató, mint Kötelezett nyilatkozata szerint nem a Kérelmező munkavégzésének, az internet és az általa használt számítástechnikai eszközök ellenőrzésére került sor, hanem a közszolgálati jogi jogszabályszegés nyomán történt ellenőrzés, ennek keretében figyelték meg a Kérelmező szabálytalan tevékenységét. A Kötelezett nyilatkozata szerint erre a foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó jogszabályok alapján került sor, arról külön belső szabályzat nem készült. Az ellenőrzésről tájékoztatták a Kérelmezőt. A soron kívüli ellenőrzést a képek elhelyezésének felfedezésekor rendelték el, melynek eredményeként az adott napi műszakról készült teljes felvétel alapján megállapították, hogy a Kérelmező követte el a közszolgálati jogi jogszabályszegésként kifogásolt magatartást.
A NAIH megállapítása szerint az általános adatvédelmi rendelet fogalom-meghatározásai alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül.
A munkáltató nyilatkozata szerint a közszolgálati tisztviselők feladata, hogy figyelemmel kísérjék a kültéri kamerák által rögzített felvételeket, és amennyiben a kamerák jogszabálysértést észlelnek, ezt jelezzék a diszpécsernek, aki intézkedik a közterület-felügyelők helyszínre irányítása érdekében. A Hatóság álláspontja szerint azonban a közszolgálati tisztviselők ezen feladatainak ellenőrzésére a belső kamera jelen formájában nem alkalmas, mivel a felvételek alapján csupán az állapítható meg, hogy az adott közszolgálati tisztviselő a monitort nézi-e, azt azonban nem mutatja meg, hogy valójában mit néz a monitoron, és milyen tevékenységet végez a számítógépén. A Hatóság álláspontja szerint az ellenőrzés ebben az esetben megvalósulhat például gyakoribb, személyes ellenőrzéssel a vezető részéről, vagy úgynevezett csoportvezető kinevezésével, akinek feladatkörébe tartozna a munkatársak feladatellátásának ellenőrzése.
Az adatbiztonsági követelmények betartása kapcsán a Hatóság álláspontja szerint a térfelügyeleti rendszer védelme szintén megvalósítható hatékonyabban más módszerekkel, kamerák nélkül is. Így például megfelelő számítástechnikai védelmi fejlesztésekkel, melyek megakadályozzák azt, hogy a munkaállomásokról adatokat mentsenek le, mint például az adatvesztés megakadályozását szolgáló eszközökkel, újgenerációs tűzfalakkal és egyesített fenyegetéskezelő rendszerekkel, illetve különféle biztonsági alkalmazásokkal és intézkedésekkel, mint az internet korlátozásával, tiltásával, a külső adathordozók (például pendrive) csatlakoztatásának letiltásával, illetve a kép-, illetve hangrögzítésre alkalmas eszköz bevitelének hatékony kiszűrésével.
Mindebből következően a NAIH tehát, bár az adatkezelés célját legitim adatkezelési célként elismeri, azonban az adatkezelés e cél megvalósításához való szükségességét, arányosságát, illetve költséghatékonyságát a Kötelezett nem támasztotta alá. A Kötelezett nem igazolta továbbá, hogy más – az érintettek magánszférához való jogát kevésbé sértő – módszerek ne lettek volna alkalmasak az általa megjelölt cél elérésére. Ebből következően a Hatóság megállapítja, hogy a Kötelezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét.
A NAIH határozata úgy fogalmaz, hogy a munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelés esetében lényeges követelmény, hogy a Kérelmező, mint érintett az adatkezelésről megfelelő, átlátható és könnyen értelmezhető tájékoztatást kapjon.
Az általános adatvédelmi rendelet előírja azt, hogy az érintetteket tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos körülményekről. Az általános tájékoztatási kötelezettséget a személyes adatok kezelése tekintetében az általános adatvédelmi rendelet előírásait is figyelembe véve kell teljesíteni, azaz mintegy az általános adatvédelmi rendelet tölti meg tartalommal, meghatározva azon körülményeket, melyekről e tekintetben a munkáltatónak tájékoztatnia kell a közszolgálati tisztviselőket. Az adatkezelőnek a tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, írásban vagy más módon, ideértve adott esetben az elektronikus utat is. A Hatóság ugyanakkor minden esetben az írásbeli formát javasolja azon okból, hogy – az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság elvéből is következően – az adatkezelőnek, a munkáltatónak kell bizonyítania, igazolnia a megfelelő előzetes tájékoztatás megtörténtét, amely adatkezelői kötelezettség teljesítése a szóbeli tájékoztatás nyújtása esetén arra alkalmas eszközökkel nem lehetetlen ugyan, de jelen esetben nem történt meg.
Az adatkezelés tisztességes volta az emberi méltóság védelmével áll szoros kapcsolatban, a tisztességtelen adatkezelési magatartás az érintetteket nemcsak a személyes adatok védelméhez, de az emberi méltósághoz fűződő jogában is súlyosan sértheti. Ebből kifolyólag a kamerás megfigyelés abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása, ezért kamerákat nem lehet működtetni a közszolgálati tisztviselők és az általuk végzett tevékenység állandó jellegű megfigyelésére. Jogellenesnek és tisztességtelennek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása, amelynek célja a közszolgálati tisztviselők munkahelyi viselkedésének a befolyásolása, a közszolgálati tisztviselők kamerákkal történő folyamatos megfigyelése, ellenőrzése.
Jelen ügyben mindezzel ellentétben a Kötelezett a vizsgált kamera üzemeltetésével a közszolgálati tisztviselőket és a Kérelmezőt folyamatos kontroll, illetve totális megfigyelés alatt tartva – és megfelelő előzetes tájékoztatás nélkül – figyeli és figyelte meg egész napos tevékenységüket. Ez a megfigyelés a fent kifejtettek miatt ellentétes a tisztességes adatkezelés elvével, ezért a Hatóság megállapította, hogy a Kötelezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét.
