Mit vizsgálhat márciustól a foglalkozásfelügyeleti hatóság?
Olvasási idő: 10 perc
A munkaügyi ellenőrzés 2021. március 1-jével életbe lépő változása ugyan csak egy törvény hatályba lépését jelentette, a hatósági ellenőrzés megváltozott rendszerének áttekintéséhez azonban csaknem fél tucat jogszabályt kell ismernünk és áttekintenünk. Ezúttal az ellenőrzés főbb vizsgálódási köreit tekintjük át és elemezzük.
Ahogyan arról többször is beszámoltunk: 2021. március 1-jével megváltoztak a munkaügyi hatósági ellenőrzés és eljárás szabályai, hatályba lépett a foglalkoztatást elősegítő és szolgáltatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény. A hatóság elnevezésének változásán túl jelentősen átalakult a szankciórendszer és az ellenőrzéssel érintett területek is kiemelt fontossággal bírnak.
Ami nem változott….
Továbbra is a kormányhivatal illetékes osztálya, főosztálya jár el első fokon. Helyszíni ellenőrzést folytat le előzetes bejelentés nélkül, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek vizsgálata alapján eljárást indíthat a munkáltatóval szemben. Ennek során az ellenőrzés helyszínén betekinthet a biztonsági berendezések, kamerák által rögzített felvételekbe; nem csak a papíralapú jelenléti íveket, hanem az elektronikusan vezetett munkaidő-nyilvántartás adatait is vizsgálhatja, a szoftver programjába is belenézhet.
A hatóság mindemellett tanúként hallgatja meg a munkavállalókat, akiknek az adatait és vallomását az első meghallgatás során zártan kell kezelni. A munkáltató képviselője a meghallgatás során egyáltalán nem lehet jelen és a vallomásban foglaltakat csak anonim módon ismerheti meg.
Az új munkaügyi ellenőrzés területei
A hatóság a foglalkoztatásra vonatkozó minimumkövetelmények betartását ellenőrzi. Ezt a törvény mondja meg, de hogy pontosan mi számít minimumkövetelménynek, azt már a végrehajtási rendelet határozza meg.
E szerint a hatóság jogosult ellenőrizni:
- a munkaviszony és egyszerűsített foglalkoztatás adóhatósági bejelentését,
- a munkaszerződés írásba foglalását és annak tartalmát (munkakör és legalább minimálbér vagy garantált bérminimum)
- a munkaviszony létesítésekor kötelező tájékoztatás megtörténtét,
- a munkaidő és pihenőidő szabályainak megtartását,
- a munkavégzés alapján járó ellenérték (alapbér és bérpótlékok) megfizetését,
- a munkaviszony megszüntetésekor a kilépő papírok határidőben történő kiadását és a pénzügyi elszámolás megtörténtét.
Munkaviszony bejelentése az új szabályok tükrében
A munkavállalót foglalkoztatónak számos kötelezettsége van a munkaviszony létrejöttével kapcsolatban, melyek közül alighanem kiemelkedik a bejelentéssel összefüggő dokumentumok és határidők szabályszerű intézése.
A jogszabály ugyan nem nevesíti, de a munkaidő és pihenőidő szabályainak ellenőrzése nyilván kiterjed a munkaidő-nyilvántartás létének és megfelelőségének, az abban foglalt adatok hitelességének ellenőrzésére is.
A hatóság hatásköre nem változott abban a tekintetben, hogy továbbra is jogosult egy színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződésről megállapítania, hogy az valójában munkaviszonyt leplez.
Azt is megállapíthatja. hogy a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése jogellenes és valójában munkaerő-kölcsönzésnek minősíthető.
A helyes szerződéstípus választását továbbra sem segíti egy olyan törvényi felsorolás, hogy mi alapján kell eldönteni, hogy mitől lesz egy jogviszony munkaviszony és mikor alkalmazható megbízási szerződés. A kormányrendelet csak annyit mond, hogy a munkavállaló jogos érdekeit nem lehet sérteni vele.
Amennyiben a hatóság nem tudja megállapítani, hogy a munkavállalót ténylegesen ki foglalkoztatta, akkor a foglalkoztató személyét vélelem alapján állapítja meg. Ha a foglalkoztató a vélelmet nem tudja megdönteni, akkor vele szemben a hatóság különféle intézkedéseket hozhat. Ezek az intézkedések a foglalkoztatás rendezettségére irányulnak (be kell jelenteni, írásba kell foglalni, engedélyt kell kérni). Az un. fővállalkozót szerződéskötésekor elővigyázatosságra inti. Olyan partnert kell választania, aki igazolja, hogy az általa alkalmazott személyek foglalkoztatása jogszerű, illetve az alvállalkozói szerződésben szerződéses biztosítékot is előírhat a szabályos foglalkoztatás kikényszerítése érdekében.
A munkaügyi ellenőrzés legfontosabb hatósági szankciói
Ha a hatóság megállapítja fekete foglalkoztatást (bejelentés nélküli), akkor a munkaviszony fennállásának megállapítása mellett a munkaviszony adóhatósági bejelentésére kötelez.
Kötelező a bírság a színlelt szerződés feltárása esetében is (vhr 18. § (4) bek e) pont). A bírság nem szabható ki akkor, ha a megbízási szerződést a hatósági ellenőrzés megkezdésig munkaviszonyként bejelentik. (általában erre nem kerül sor, mivel a színlelést maga a hatóság árja fel, tehát már megindult a hatósági ellenőrzés).
A munkaviszony fennállásának időpontját a következő szabály mentén határozza meg.
A jogsértés megkezdésének időpontja attól függ, hogy a hatósági ellenőrzés időpontjában a foglalkoztatási jogviszony fennállt-e már , vagy a hatósági ellenőrzés időpontjában megszűnt-e már.
Ha fennáll a jogviszony, akkor a hatósági ellenőrzés megkezdésének az időpontja a jogsértés megkezdésének időpontja. Ha már megszűnt, akkor értelemszerűen a jogviszony megszűnésnek az időpontja. (vhr. 12. §)
Ennek a jogsértés megállapítása, a szankció alkalmazása és az ismétlés megállapítása (vhr 17. § (2)) szempontjából van jelentősége
Bejelentési kötelezettség megsértése esetén, illetve jogellenes munkaerő-kölcsönzés (hatósági nyilvántartás hiányában) munkaügyi bírság kiszabása kötelező (vhr 18. § (4) bek a) és d) pont).
A munkaügyi bírság legmagasabb összege 10 millió forint lehet.
Mérsékelhető a munkaügyi bírság összege 30.000.- Ft-ig, ha a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét az Fftv szerint teljesíti (vhr 18. § (6) bek).
A szabályozás meglehetősen összetett, ugyanis először a törvény mondja meg a jogkövetkezményt, majd a vhr. előírja a kötelező szankciót és végül a pénzügyi szankció mérséklésének lehetőségét is megteremti és egyben visszautal a törvényre.
A bírság mérséklésének elérése érdekében a feketén foglalkoztatónak a következőt kell tennie:
- visszamenőlegesen kell a munkavégzés bejelentenie napi 8 órás munkaidőre
- a hatósági ellenőrzés megkezdésétől számított 30. naptól kezdődő időpontra
- ha a hatósági ellenőrzés feltárja, hogy a munkavégzés hosszabb ideje fennáll, akkor szabályszegés megállapításának időpontjától számított 30 nap.
A munkáltató tehát a magasabb munkaügyi bírságot azzal tudja kompenzálni, hogy a hosszabb időre jelenti be a munkavállalót, mint ahogy ténylegesen foglalkoztatta (vagy amennyire feltárta a hatóság).
Mindez hosszabb társadalombiztosítási jogviszonyt eredményez a munkavállalónak. Ugyanakkor a szabály alkalmazása több kérdést vet fel.
A visszamenőleges bejelentés adójogi következményekkel jár (hogy milyen mértékűt és jellegűt (mulasztási pótlék, önellenőrzés) nem lehet megbecsülni sem) és többletadó befizetést jelent a munkáltató számara. Másodsorban az Fftv. szerint munkaviszony megállapításával jár az eljárás. Ez azt jelenti, hogy a hosszabb munkaviszony további jogkövetkezménnyel járhat (pl. szabadságmegváltás) és a jogviszony megszüntetésével járó kötelezettségek megtartása (felmondás indokkal és felmondási idővel). Ez utóbbi betartására a munkaügyi hatóságnak már nincs hatásköre.
A hatóság enyhébb jogsértése esetén kifejezheti rosszallását és figyelmeztetheti a munkáltató arra, hogy a szabályokat a jövőben tartsa meg, de hozhat jogsértés megszüntetése, következmények elhárítása, további jogsértés megelőzése érdekében kötelezően végrehajtandó határozatot is.
Akkor is alkalmazható munkaügyi bírság, ha a hatóság által feltárt jogsértés több mint 3 éve folyamatosan fennáll, azaz a munkajogi elévülés szabályai itt nem érvényesülnek.