Március 1-ig hatályos még a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 2021. március 1-jétől hatályon kívül helyezi a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt. Az új jogszabály részletesen szabályozza a foglalkoztatás felügyeletére (foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra) 2021 márciusától vonatkozó előírásokat. Az új szabályozás célja a munkaerőpiac szereplőinek támogatása és a foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségek megtartásának hatékonyabb ellenőrzése a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság révén.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimum-követelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. Általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a Kormány rendeletében kijelölt hatóság. Az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Kormány rendeletében meghatározott más hatóság hatáskörébe.

Különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a bányászati ügyekért és a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó foglalkoztató foglalkoztatás-felügyeletét, a rendvédelmi szerv foglalkoztatás-felügyeletét, vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának foglalkoztatás-felügyeletét ellátó, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult

a) a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére,

b) a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az,

ba) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

bb) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

bc) akinek a területén a munkavégzés folyik,

c) az a) és b) pont alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására,

d) a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és eljárás

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, továbbá az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját hatósági ellenőrzését nem kérheti.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzése és eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosult

a) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére,

b) az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének (a továbbiakban: TAJ szám) használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő meghallgatására.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése és eljárása során hivatalból zártan kezeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét, kivéve, ha az érintett kéri a zárt adatkezelés mellőzését.

Az eljárás során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott foglalkoztatottnak, valamint a panaszt, közérdekű bejelentést benyújtó természetes személynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt nyilatkozata miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E személyeknek tanúként történő első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

a) további foglalkoztatás megtiltása,

b) munkaügyi bírság.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot alkalmazhat, ha a hatáskörét érintő jogszabálysértést tár fel, és törvény vagy kormányrendelet szerint egyéb szankció nem alkalmazható. Kormányrendelet a munkaügyi bírság kötelező alkalmazását írhatja elő.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az eljárás során feltárt jogszabálysértés esetén a jogszabálysértés megszüntetése, következményeinek elhárítása, valamint a további jogsértés megelőzése érdekében kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére, vagy a jogszabálysértés tényét megállapító határozatot hoz.

Figyelmeztetés nem alkalmazható, ha a munkaügyi bírság kiszabása kötelező.

Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt.

Az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható közigazgatási szankció, ha

a) a három évnél korábban megkezdett jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy

b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére.

Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, kivéve, ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vezetett nyilvántartás

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az általa létrehozott informatikai rendszerben a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:

a) a foglalkoztatott személy

aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát,

ab) bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ac) lakóhelyét, tartózkodási helyét és értesítési címét,

ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét),

ae) heti munkaidejét,

af) iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ag) jövedelmére vonatkozó adatokat,

ah) TAJ számát, adóazonosító jelét,

ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát,

aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát;

b) a foglalkoztató

ba) azonosító adatait,

bb) gazdálkodási formáját,

bc) adószámát,

bd) pénzforgalmi jelzőszámát;

c) adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató

ca) természetes személyazonosító adatait,

cb) lakcímét,

cc) adóazonosító jelét.

A foglalkoztatás állami felügyelete hatékony működésének biztosítása céljából az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat – az (1) bekezdés ab), ac), ad), af) és ag) alpontja szerinti adatok kivételével – átadja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából.

A hatósági nyilvántartás tartalmazza – az (1) bekezdés b) pont bd) alpontja kivételével – a foglalkoztató (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait, a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a jogsértés megjelölését, az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással, közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat a (3) bekezdés szerinti esetben a Kormány rendeletében meghatározott módon nyilvánosságra hozza, valamint az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat.

A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat – feladata ellátása érdekében, a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosult.

A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba – az ellenőrzéséhez szükséges mértékben – betekinthet.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a nyilvántartott adatokat a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból.