Mindenek előtt: A munkaviszony bejelentése

A munkaviszony keletkezése a munkaszerződés megkötésének időpontja, a munkaviszony kezdete pedig az az időpont, amikor a szerződés hatályba lép, ami lehet a szerződéskötés napja, bármilyen ezt követő nap, de rendszerint a munkaszerződés megkötését követő nap.

A munkáltató munkaviszony kezdete előtti két fő kötelezettsége az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégeztetése és a munkaviszony létesítésének adóhatóság felé történő bejelentése.
Bejelentésre kötelezettek köre pontosan a következő személyeket jelenti
- a munkáltató és a kifizető: a foglalkoztatott magánszemélyekre vonatkozóan;
- a kijelölt munkáltató: több munkáltató esetén írásban ki kell jelölni az adókötelezettségek teljesítésére kötelezett munkáltatót, aki teljesíti a bejelentési kötelezettséget;
- egyéni vállalkozó: önmagára vonatkozóan;
- mezőgazdasági őstermelő: önmagára vonatkozóan;
- előtársaság;
- jogutód munkáltató, kifizető, amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be;
- külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője vagy adózási ügyvivője. 

A bejelentésre kötelezetteknek az ún. T1041-es nyomtatványon kell e kötelezettséget teljesíteniük, a nyomtatvány jele az adott adóévhez igazodik (idén: 19T1041. számú bejelentő és változás-bejelentő lap:
https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/19T1041.html).

A hivatkozott nyomtatvány benyújtása kötelező, ha 
- új biztosítási jogviszony jön létre,
- a biztosítási jogviszony megszűnik,
- a biztosítási jogviszony szünetel,
- megváltozik a biztosított FEOR – száma https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html)
- megváltozik a biztosított heti munkaidejének száma,
- jogutódláskor vannak még foglalkoztatottak, ekkor a jogutódlás tényét és a jogutód foglalkoztató személyét kell jelenteni; több munkáltató esetén az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatót, illetve újabb csatlakozó munkáltatót, meglévő foglalkoztató kilépését kell bejelenteni.

A bejelentés határideje
 Az újonnan létrejövő foglalkoztatás bejelentését a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni, legkésőbb a biztosítási jogviszony legelső napján, de még a tényleges munkavégzés megkezdése előtt (jogutódlásnál is).
Új jogviszony létrejöttekor a foglalkoztatás megkezdése előtti időszakra rendeli a jogszabály a bejelentés megtételét, minden más, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó változás esetén pedig 8, illetve 15 napos határidőkkel kell számolnunk. 8 napon belül kell bejelenteni a biztosítási jogviszony végét és a jogviszony-szünetelések kezdetét és befejezését (jogutódlásnál is), a heti munkaóra vagy FEOR-változás esetén a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell teljesíteni a bejelentést.
A határidők számítása szempontjából a napokat minden esetben naptári napként kell érteni.

A bejelentés módja
A T1041-es nyomtatvány mind papíron, mind elektronikus úton benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) területileg illetékes szervéhez.
Maga a nyomtatvány egy ún. főlapból és kétféle pótlapból, 13-as és 26-os pótlapokból áll. A főlapból minden esetben egyet, a pótlapokból többet is be lehet nyújtani egyszerre, egy bejelentésen belül. Lehetőség van a nyomtatvány kézi és gépi kitöltésére, ezt a jogszabály nem korlátozza, az adózó választására bízza.
Az elektronikus benyújtás ügyfélkapun keresztül történik, ehhez előzetes regisztráció szükséges. Amennyiben a nyomtatványt képviselő nyújtja be az adóhatóság felé elektronikus formában, akkor a képviselőnek rendelkeznie kell e nyomtatvány benyújtásához szükséges adóhatósági regisztrációval is. 
Az adózónak lehetősége van a T1041-es papír alapú nyomtatvány személyesen történő vagy postai úton való benyújtására is, ilyenkor két példányt kell készíteni, és mindkét példányt meg kell küldeni a NAV felé. Postai úton történő benyújtás esetén szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy mindig a területileg illetékes NAV megyei adóigazgatóságához kell teljesíteni a bejelentést.

A T1041-es adatlap kizárólag a NAV honlapjáról tölthető le:
http://www.nav.gov.hu/ Nyomtatványkitöltő programok /Egyszerű keresés/ Összetett keresés

A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2019-ben elektronikusan kell benyújtania. 

A benyújtás módja
1. Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) adózó/ügyfél a saját nevében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről nyújthatja be a nyomtatványt. 

2. Ha a magánszemély vagy egyéni vállalkozó adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatósághoz már bejelentett állandó meghatalmazottja, megbízottja (a továbbiakban együtt: meghatalmazott) jár el, és
a) az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő KÜNY-höz kapcsolódó tárhelyéről;
b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról;
c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a KÜNY-höz kapcsolódó tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról küldheti be a nyomtatványt.

3. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha a törvényes képviselő jár el, a képviselő választhat, hogy
a) saját, a KÜNY-höz kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy
b) a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról küldi meg a nyomtatványt.

4. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha nevében meghatalmazott jár el, és
a) az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a KÜNY-höz kapcsolódó tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról;
b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról
c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a KÜNY-höz kapcsolódó tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról küldheti be a nyomtatványt.
Ha a nyomtatványt gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be, akkor 2019-ben kizárólag akkor javasolt a Cégkapu használata, ha az adózó, illetve az adózót képviselő meghatalmazott szervezet 
- a Cégkapu megbízottja útján már kiosztotta a Cégkapu használatához szükséges valamennyi hozzáférési jogosultságot, és
- a Cégkapu használata üzemszerű.

Abban az esetben, ha a Cégkapu használata még nem biztosított maradéktalanul, a 3/a. és 4/a. eset szerint, a képviselő a KÜNY-höz kapcsolódó tárhelye is használható. 
Hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a fent leírt benyújtási módok annyiban változnak, hogy Cégkapu alatt Hivatali tárhely értendő. 

Bejelentések ellenőrzése
A NAV a bejelentések ellenőrzését követően a hibátlan bejelentéseket feldolgozza (a hibátlanokról nem küld értesítést), a hibás bejelentésekről azonban hiánypótlásra történő felszólítást küld a bejelentő részére. A hibás bejelentéseket - a NAV értesítésben szereplő határidőn belül - javítani kell.
A NAV a bejelentések adatait ellenőrzést követően, elektronikusan továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása (NEAK), az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére. A fenti adatátadást a NAV kiegészíti az ellenőrzés eredményével („PRN” vagy „FOG” kezdetű hibakódokkal, ha vannak). A bejelentéssel kapcsolatban a NEAK és a munkaügyi hatóság is küldhet javításra felszólító értesítőlevelet. A javított bejelentést minden esetben a NAV részére kell küldeni.

Bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei 
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 220. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. 
A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.