Mikor lehetünk keresőképtelenek?

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2020.02.12

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1483 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

A keresőképtelenség korrekt elbírálásának célja, hogy a betegszabadság és táppénz igénybevételéhez megállapítsa, majd igazolja: a biztosított munkavállaló munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell elvégezni.

A keresőképtelenség eseteit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a részletezi. 
A vonatkoz szabályok szerint keresőképtelen:
- az, aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, valamint aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül. A betegségből eredő keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott;
- az a nő is, aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult. Azaz, a szülő nő a szülésre tekintettel keresőképtelennek minősül, ha  csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Azaz az orvos keresőképtelennek minősítheti az édesanyát, ha a például a kórházban a csecsemőt  koraszülött (PIC osztályon) kezelik és az édesanya rendszeresen bejár a gyermekét szoptatni;
- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban, illetve 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Az eltiltást, elkülönítést vagy zárlatot az azt elrendelő határozat bizonyítja.

Meg kell említeni, hogy méltányosságból adható táppénz  tekintetében keresőképtelen a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

Útmutató cégvezetőknek

Az 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében szülőnek minősül
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
- az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyám,
- a nevelőszülő és a helyettes szülő.

A keresőképtelenség legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható. 

Az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa azonban jogosult akár 30 napra is visszamenőleg igazolni a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben pedig az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. 

A keresőképtelenség típusát az orvos által megjelölt kód tartalmazza:
üzemi baleset-1-es kód
foglalkozási megbetegedés-2-es kód
közúti baleset-3-as kód
egyéb baleset-4-es kód
beteg gyermek ápolása-5-ös kód
terhesség-szülés miatti keresőképtelenség-6-os kód
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés-7-es kód
egyéb keresőképtelenség-8-as kód
veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség-9-es kód

A keresőképtelenséget biztosítotti jogviszonyonként külön, egyenkét eredeti orvosi igazolással lehet érvényesíteni. 

Amennyiben a biztosított munkaviszonyban és biztosítással járó megbízási jogviszonyban is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, akkor két eredeti orvosi igazolást köteles a keresőképtelenséget megállapító orvos kiállítani.


 

Poszt-Covid miatti keresőképtelenség, biztosítási jogviszony nélkül

Koronavírus- kórházi kezelés-táppénz- határozott idejű munkaszerződés lejárta- 181/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet: 1. §

Az utóbbi időkben a jól ismert események miatt rendszeresen felmerülő kérdés, hogy amennyiben a munkavállaló a koronavírus miatt nem tudja munkáját végezni, igényelhető-e méltányosságból a táppénz folyamatossága a gyógyulásig?

A méltányosságból adható táppénz esetén is feltétel a biztosítási jogviszony fennállása.

Ha a munkavállaló (már) nem biztosított, és amennyiben keresőképtelensége, és az ennek alapjául szolgáló poszt-covid és más tartós betegsége továbbra is fennáll, akkor kezdeményezheti a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátás megállapítását. A fenti megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a személy jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki

– a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;

– keresőtevékenységet nem végez és

– rendszeres pénzellátásban nem részesül.