Mi változik a személyi jövedelemadózásban?
Olvasási idő: 10 perc
Az Országgyűlés a 2019. július 12-i ülésnapján elfogadta azt a két törvényből álló adócsomagot, amely ismét jelentős mértékben módosítja az adó- és járulékjogi szabályokat. A két törvény cikkünk megjelenésének időpontjában még a köztársasági elnök aláírására vár, de ettől függetlenül összegyűjtöttük a személyi jövedelemadózást érintő módosítások főbb szabályait, melyről cikkünkben olvashatnak.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Az adócsomag új adóalap-kedvezményt iktat be az Szja törvénybe, amelynek szabályrendszere élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye – minden más kedvezményt megelőzően – összevont adóalapot csökkentő kedvezményként kerül meghatározásra a személyi jövedelemadózásban. Az adócsomag meghatározza a kedvezmény érvényesítésére jogosult személyét, a jogosultsági időszakot, valamint tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető.
A kedvezmény érvényesítésére az a nő jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel:
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, tételesen meghatározott jövedelmek terhére érvényesíthető. Ilyen jövedelem:
a) a bérnek minősülő jövedelem;
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelem, kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét;
c) az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
– a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
– a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
– az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
– a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
– a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
– a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
Az adócsomag a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével összefüggésben kiegészíti az adóelőleg megállapításával kapcsolatos szabályokat is.
A kedvezményre vonatkozó szabályozás 2020. január 1. napjától hatályos azzal, hogy a kedvezmény a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.
Magánalapítványból származó jövedelem adózása
Az adócsomag bevezeti a személyi jövedelemadózás rendszerébe a magánalapítvány fogalmát.
Magánalapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.
Az adócsomag adómentesnek minősíti a magánalapítvány vagyona (ide nem értve a vagyon hozamát) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni értéket. Nem alkalmazható azonban az adómentességi szabály, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható az adómentesség akkor sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól.
A magánalapítványra vonatkozó szabályozás az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A szocho költségkénti elszámolása a mezőgazdasági őstermelőknél
Az adócsomag a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában meghatározza a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolásának módját.
A szocho elszámolására vonatkozó szabályozás az adócsomag kihirdetését követő napon lép hatályba, de 2019. január 1. napjától alkalmazható az átmeneti szabályok szerint.
Egyéni vállalkozás megszüntetése kft. alapításával
Az adócsomag kiegészíti az Szja törvény rendelkezéseit, mely szerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén alkalmazandó adójogi szabályokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységét egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság keretei között folytatja tovább.
E szabály az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Vállalkozói bevétel körének bővülése
Az adócsomag kiegészíti az Szja törvényt, mely szerint vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által az alapítvány tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke.
E szabály az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Osztalékjövedelem körének bővülése
Az adócsomag kiegészíti az osztaléknak minősülő jövedelmek körét, mely szerint osztaléknak minősül a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték azzal, hogy nem minősül osztaléknak a bevétel, ha azt az Szja törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
Az osztalék fogalmának kibővítésével összefüggésben az adócsomag kimondja, hogy nem minősül osztaléknak a megszerzett jövedelem, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Az osztalékból származó jövedelem megállapítása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha azonban a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól, akkor a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.
E szabály az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Adómentes juttatások sportrendezvényhez kapcsolódóan
Az adócsomag új jogcímekkel egészíti ki az egyéb indokkal adómentes juttatások körét, melyek mindegyike sportrendezvényhez kapcsolódik.
Adómentesek lesznek azok a juttatások, amelyeket a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyek (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adnak.
A nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedését elősegítendően adómentesnek minősülnek egyrészt a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által a sportdiplomácia keretében adott juttatások, a nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló (független) sportolónak és edzőnek biztosított, a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben adott támogatás, ösztöndíj.
Adómentesnek minősülnek továbbá a Kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a Kormány határozatában megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a Kormány határozatában meghatározott mértékig.
A sportrendezvényekhez kapcsolódó adómentességi szabályok az adócsomag kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
Termőföld átruházásából származó jövedelem adómentessége
Az Szja törvény hatályos rendelkezése alapján nem tekinthető birtok-összevonási célú értékesítésnek az az eset, amikor közös tulajdonban levő földterületből valamely tulajdonostárs értékesít egy másik tulajdonostárs részére tulajdoni hányadot. A termőföldek tulajdonosi helyzetének „tisztulása” érdekében az adócsomag adómentesnek minősíti azt az esetet, amikor osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén az átruházás tulajdonostárs részére történik.
A termőföld átruházásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályozás az adócsomag kihirdetését követő napon lép hatályba, de 2019. január 1. napjától alkalmazható.
A szüneteléshez kapcsolódó adószabályok módosítása érinti az egyéni vállalkozókat, különös tekintettel a befolyt bevétel számviteli kezelésére. Az új szabályok alapján a szünetelés alatt keletkezett bevétel a szünetelés megkezdése előtti napon realizált vállalkozói bevételnek számít. Ne maradjon le az adózási fejleményekről! Tájékozódjon az egyéni vállalkozók szünetelési lehetőségeiről és olvasson részletes információkat a témában itt!
