Bejelentkezés

Mi változik 2020-ban a munka világában?

Összesen három törvény módosította a Munka törvénykönyvét, a vonatkozó változások többsége 2020. január 1-jén lépett életbe. A változások lehetővé teszik bizonyos területeken a gyerekmunka igénybe vételét, emellett egy sor családvédelemmel összefüggő lehetőséget is tartalmaznak. Az újdonságokból szemezgettünk.

Gyermekmunka: munkaviszony-létesítés 16 éves korig

Az Mt. 34. § (3) módosítása értelmében nem kell gyámhatósági engedély a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy alkalmazásához. Gyámhatósági engedély helyett a gyámhatósághoz tett előzetes bejelentés szükséges a foglalkoztatást megelőzően legalább 15 nappal.
(Módosító jogszabály: 2019. évi CX. törvény, 79. §)

A legtöbb változást a 2019. évi CXXVI. törvényben (a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról) 80-88. §-ában találjuk. 

A részmunkaidő kötelező kikötése – plusz egy év

A módosított Mt. 61. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek három helyett négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt helyett hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő (8 óra) felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 
Természetesen a munkavállaló a részmunkaidő kikötésére olyan ajánlatot is tehet munkaadójának, hogy gyermeke négy- vagy hatéves korának betöltését megelőző időpontot jelöl meg az eredeti állapotra – azaz napi 8 órás munkaidőre – történő visszatérés dátumaként. Az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamútól eltérő részmunkaidő (pl. 4 helyett 6 óra/munkanap) vagy a gyermek négy-, illetőleg hatéves korának betöltésénél hosszabb időtartamra történő kikötéséhez viszont már klasszikus szerződésmódosítás, azaz a munkáltató beleegyezése is szükséges.

A gyermekhez kapcsolódó változások – nagyszülők gyermekgondozási szabadságon

Az Mt. 2019. december 31-ig hatályos szabálya szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [128. § (1) bek.]. A harmadik, az Mt.-t módosító jogszabály (még a tavalyelőtt elfogadott 2018. évi CXVII. törvény) kiegészítette a jogosultak körét 2020. január 1-től, a szabály szerint a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, háromévesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [128. § (2) bek.].  A szabályozás tárgyát tekintve ehhez kapcsolódik az Mt. 128. § új, (3) bekezdése, miszerint a munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény ugyancsak 2020. január 1-jétől hatályos §-a szerinti gyermekgondozási díj (gyed) időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult. Amíg a nagyszülőnek az 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti gyedre való jogosultsága fennáll (lásd erről részletesen a 42/G. §-t!), tartama alatt igénybe veheti a fizetés nélküli szabadságot.
Az Mt. gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai szerint a munkaviszonyban álló nagymama vagy nagypapa a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [Mt. 133. §].

A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamára a nagyszülő is felmondási tilalom hatálya alatt áll [Mt. 65. § (3) bek. c) pontja]. A felmondási tilalomtól eltérően ugyanakkor az Mt. módosítása kizárja a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nagyszülő esetén a munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig egyébként az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében alkalmazandó felmondási korlátozásokat, miszerint
a) a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással az Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti, az azonnali hatályú felmondáshoz szükséges okból szüntetheti meg, továbbá
b) a munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése (a munkaszerződése) szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (6) bek.]. Az Mt. 130. §-ának módosítása alapján a nagyszülőnek nem jár fizetés nélküli szabadság  
a) a gyermek harmadik életéve betöltésén vagy 
b) az örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából, a gyermek gondozásba történő kihelyezés esetén.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó februári számában olvashatják)

Adópraxis (2020-02-15)