Mi változik 2019-től a munkabérek adóztatásában?
Olvasási idő:
Az Országgyűlés által 2018. július 20. napján elfogadott 2019-es adócsomag fontos változásokat vetít előre a magánszemélyek és a vállalkozások számára egyaránt. Ezek közül is kiemelendőek a személyi jövedelemadózást érintő változások, továbbá a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítása. A cafeteria-rendszert érintő elemzésünk után ezúttal az egyéb adókat érintő legfontosabb változásokat gyűjtöttük egybe.
A társasági adózásban kedvezőbbé válnak az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások, továbbá az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény felújítások esetében is igénybe vehetővé válik. 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető és így beruházásokra fordítható összeg.
Bevezetésre kerül a munkahelyi óvoda a társasági adózásban, melynek az üzemeltetésére fordított költségek az adóalapnál elismert költségnek minősülnek.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) utoljára 2018. december 20-ig lesz választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség. Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.
Kedvezőbbé válnak a kisvállalati adó (kiva) választására vonatkozó értékhatárok. Eszerint 1 milliárd forintra emelkedik a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára, és 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) lényegesen nem változik, csupán a gyakorlatban felmerült problémák megoldását célzó módosítások, pontosítások kerültek átvezetésre a törvényben.
A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt, és lehetőséget kapnak az önkormányzatok arra, hogy helyi rendeletben adóelőnyt fogalmazzanak meg a beruházások után.
A biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. A módosítás szerint a baleseti adó megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai közé bevezetésre kerül az egycélú és többcélú utalvány és annak adózási szabályai, egyszerűsödik a nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások esetében az ügyletek bizonylatolása, ha az adóalany az adófizetési kötelezettséget az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti.
Megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó és a hitelintézeti különadó.
Az adózás rendjéről szóló törvény megteremti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét akkor, ha döntése jogszabálysértő, és ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, és egységesíti az eltérő üzleti évet választó adózókra vonatkozó rendelkezéseket.
A felsorolt módosítások csupán főbb pontok az adózást érintő jogszabályok változásában, hiszen változik a népegészségügyi termékadó, az illetéktörvény, a pénzügyi tranzakciós illeték, az adóigazgatási eljárásról szóló törvény, az adóigazgatási végrehajtás, a vámjog, a számviteli törvény, és bevezetésre kerül a bevándorlási különadó.
