Új szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági tanácsadókra

dr. Torgyik Edina Dátum Legutoljára frissítve: 2022.02.18

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 794 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

2022. február 14-étől új rendelet és módosult szabályok vonatkoznak az agrárgazdasági (korábban mezőgazdasági) és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységre. Új tématerületként került bevezetésre a vadkármegelőzési és -érvényesítési tanácsadás, változtak továbbá az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és az állattenyésztés szakterületei.

Az új szabályokat a Magyar Közlönyben közelmúltban megjelent miniszteri rendelet [1/2022. (I. 14.) AM rendelet] tartalmazza. 

Ki lehet szaktanácsadó?

Független (korábban ún. támogatható) szaktanácsadó az lehet, aki
a) nem tagja, tulajdonosa, alkalmazottja olyan gazdasági társaságnak, illetve nem áll munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban olyan gazdasági társasággal – ide nem értve a miniszteri elismeréssel rendelkező termelői csoportot, termelői szervezetet, valamint (és ez újdonság) az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást –, amely a szolgáltatást igénybe vevő agrártevékenységéhez kapcsolódóan értékesítési és ügynöki tevékenységet végez, és
b) nem végez közpénzből nyújtott agrár-, élelmiszer-feldolgozási, erdőgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatásokhoz, valamint hatósági feladatkörökhöz kapcsolódó adminisztratív vagy fizikai ellenőrző tevékenységet;
c) rendelkezik a szükséges végezettséggel és szakmai gyakorlattal.

A tématerületeken belül választható szakterületek folytatásához elfogadható végzettségek körét felsorolja a jogszabály 2. sz. melléklete. 

A szaktanácsadói tevékenység szakterületei, valamint tématerületei

Új tématerületként került bevezetésre a vadkármegelőzési és -érvényesítési tanácsadás, amely szakterületei 
a) a szántóföldi növénytermesztést érintő vadkár és vadászati kár megelőzése, érvényesítése;
b) a gyümölcstermesztést érintő vadkár és vadászati kár megelőzése, érvényesítése;
c) a szőlőtermesztést érintő vadkár és vadászati kár megelőzése, érvényesítése;
d) az erdőgazdálkodást érintő vadkár és vadászati kár megelőzése, érvényesítése és
e) a vadban okozott kár megelőzése, érvényesítése.

Változtak az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és az állattenyésztés szakterületei.
Erdőgazdálkodás szakterületei:
a) Faállomány-gazdálkodás vágásos üzemmódban
b) Faállomány-gazdálkodás nem vágásos üzemmódban
c) Mellékhaszonvételi lehetőségek
d) Erdészeti szaporítóanyag-termelési lehetőségek
e) Faanyag elsődleges hasznosítása, biomassza potenciál kihasználása
f) Erdő, fás szárú ültetvény, fásítás létesítése, agrár-erdészeti rendszerek
g) Erdészeti termőhely értékelése
h) Erdővédelem
i) Természetvédelem az erdőgazdálkodásban
j) Egyéb védelmi funkciók az erdőgazdálkodásban
k) Magán erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségei
l) Erdővagyon átvilágítás, erdőgazdálkodás lehetőségek
m) Erdészeti létesítmények
n) Digitalizáció az erdőgazdálkodásban

A vadgazdálkodásban csak a zárt téri intenzív vadgazdálkodás szakterület maradt, az állattenyésztés tématerület pedig két szakterülettel bővült, a nagyvadfajok élelmiszer-előállítási célú tartásával, tenyésztésével, valamint a kynologiával.

A korábbi, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet alapján nyilvántartásba vett szaktanácsadó az új rendelet hatálybalépését követően külön bejelentés nélkül folytathatja szaktanácsadói tevékenységét, és az Agrárkamara a szaktanácsadót a szaktanácsadói névjegyzékben feltünteti.

A szaktanácsadói tevékenység bejelentése

A tevékenységbejelentéssel kapcsolatban a következő szabályok módosultak:
- A szaktanácsadói tevékenység folytatására irányuló bejelentést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (a továbbiakban: Agrárkamara) kell benyújtani. A bejelentéssel egyidejűleg az Agrárkamara honlapján közzétett nyomtatványon egy szakmai önéletrajzot is be kell nyújtani, amelyben a szaktanácsadó választott szakterületenként részletesen ismerteti az adott szakterületen végzett legalább ötéves szakmai tevékenységet.
- A szakmai végzettség igazolására nem csak az oklevél számát kell megadni, hanem a szaktanácsadónak a bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a választott szakterülethez kapcsolódó, oklevéllel tanúsított egyetemi, főiskolai, mesterképzésben, alapképzésben szerzett végzettséget igazoló okiratot vagy ezekkel egyenértékű mesterképzésben vagy alapképzésben szerzett végzettséget igazoló okiratot, valamint
a) erdőgazdálkodási technikus esetén a mentorjának nyilatkozatát a mentorálásról,
b) növényvédelem szakterület megjelölése esetén a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában való tagságot igazoló okiratot,
c) állategészségügy, állatvédelem szakterület megjelölése esetén a Magyar Állatorvosi Kamarában való tagságot igazoló okiratot vagy
d) jogosult erdészeti szakszemélyzet esetén a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékszámát és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére kiállított igazolvány számát.

Szaktanácsadói névjegyzékből való törlés

A szaktanácsadó szaktanácsadói tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnik, a szaktanácsadói névjegyzékből a szaktanácsadó törlésre kerül, és a szaktanácsadói igazolvány vagy igazolás visszavonásra kerül, ha
a) a szaktanácsadó
aa) a tevékenységének megszüntetését bejelenti az Agrárkamara részére,
ab) tevékenysége folytatásának megtiltását követően egy éven belül nem igazolja a tevékenység folytatására való jogosultságát, vagy
ac) elhalálozik;
b) a szervezet ellen jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendeltek el.

Megszűntek a felfüggesztett státuszra, valamint a visszavont státuszra vonatkozó rendelkezések.

Alapképzés alóli mentesülés

A természetes személy szaktanácsadó legkésőbb a szaktanácsadói tevékenység bejelentését követő naptári év végéig szaktanácsadói alapképzésen vesz részt, és alapvizsgát tesz. Az alapképzés témakörei:
a) a szaktanácsadás alapjai, módszertana,
b) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás rendszere, gyakorlata,
c) a szaktanácsadói tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszerek ismerete és
d) a digitális technológia alapjai, alkalmazása a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben.
Az a szaktanácsadó, aki az alapképzés témakörében a korábbi tanulmányai vagy munkája során képzésben részesült, és ezt a végzettséget igazoló dokumentummal vagy eredményes vizsgát tanúsító igazolással bizonyítja, mentesül az adott témakörképzési kötelezettsége alól (tehát nem csak a vizsga kötelezettsége alól, mint korábban). 

Beszámolási kötelezettség határideje

A szaktanácsadókat az Agrárkamara évente értékeli, amely értékelés alapja a szaktanácsadók által készített éves beszámoló. A beszámolót az Agrárkamara által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatvány alapján kell teljesíteni a tárgyévet követő év február 15. (korábban február 28-ik) napjáig. 
A beszámolóban szaktanácsadói szerződések értékét a jövőben nem kell megadni.