A mezőgazdasági őstermelő adózása 2021. január 1-jétől
Olvasási idő: 5 perc
A mezőgazdasági őstermelők adózási szabályai 2021. január 1-jétől egyszerűsödtek, átláthatóbbá váltak. Megszűnt a mezőgazdasági kistermelő, mint adójogi kategória, és megszűnt a nemleges nyilatkozat, illetve a kistermelői költségátalány intézménye. Lássuk, milyen adózási szabályok vonatkoznak 2021. január 1-jétől az őstermelőkre.
A mezőgazdasági őstermelő az ezen tevékenységéből származó bevételéből 2020. december 31-ig háromféle módszer szerint állapíthatta meg a jövedelmét.
A mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadózásban választhatott:
- tételes költségelszámolást,
- 10 százalék költséghányad alkalmazását,
- átalányadózást.
Az adózási mód választása nem bírt jelentőséggel abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem adómentes volt. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem abban az esetben volt adómentes, ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a bevételnek minősülő támogatások összegével csökkentve nem volt több mint 600.000 forint.
A 2021. január 1-jétől hatályos szabályozás a korábbi adózási lehetőségeket egyszerűsítette, átláthatóbbá tette.
A legfontosabb egyszerűsítés, hogy a mezőgazdasági őstermelő által a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az őstermelői tevékenységével összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak, így azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.
A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó adójogi szabályok tekintetében alapvető fontossággal bír az a szabály, mely szerint nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői tevékenységből származó összes éves bevétel 25 százalékát meghaladja. Amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
A mezőgazdasági őstermelők által választható adózási lehetőségek áttekintése előtt szükséges kiemelni, hogy 2021. január 1-jétől az értékhatárok és az adókedvezmény számítási alapja a minimálbér.
Az Szja tv. új értelmező rendelkezése szerint egyértelmű, hogy éves minimálbér alatt az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszeresét kell érteni.
Lássuk, hogy milyen adózási módszereket alkalmazhat a mezőgazdasági őstermelő 2021. január 1-jétől.
Adómentes őstermelő
Az alacsony bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a jövőben is adómentességet élveznek. Az új szabály egyrészt megnöveli az őstermelők adómentességének bevételi értékhatárát, másrészt annak a minimálbérhez kötésével megvalósul az értékhatár éves valorizációja.
A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ezzel 600.000 forintról az éves minimálbér felére (a 2020. évi minimálbérrel számolva 966.000 forintra) nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó kötelezettsége. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.
Átalányadózó őstermelő
A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást 2021. január 1-jétől akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét (a 2020. évi minimálbérrel számolva 19.320.000 forintot) nem haladja meg.
A mezőgazdasági őstermelő a bevételből a jövedelmet 2021. január 1-jétől egységesen 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg, függetlenül attól, hogy az őstermelő milyen tevékenységet végez.
Fontos új rendelkezés, hogy az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes.
Lássuk, mekkora adókötelezettség terheli e szabályok alapján az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőt!
| Bevétel | 5.000.000 Ft | 8.000.000 Ft | 9.660.000 Ft | 12.000.000 Ft |
| Költséghányad (90%) | 4.500.000 Ft | 7.200.000 Ft | 8.694.000 Ft | 10.800.000 Ft |
| Jövedelem (10%) | 500.000 Ft | 800.000 Ft | 966.000 Ft | 1.200.000 Ft |
| Adómentes jövedelem* | 966.000 Ft | 966.000 Ft | 966.000 Ft | 966.000 Ft |
| Adóköteles jövedelem | 0 Ft | 0 Ft | 0 Ft | 234.000 Ft |
| Személyi jövedelemadó (15%) | 0 Ft | 0 Ft | 0 Ft | 35.100 Ft |
* Az adómentes jövedelem a 2020. évi minimálbér alapulvételével került megállapításra.
A számítások alapján megállapítható, hogy átalányadózás alkalmazása esetén az éves minimálbér ötszörösének megfelelő bevétel (a 2020. évi minimálbérrel számolva 9.660.000 forint) az a határ, ameddig nem keletkezik adókötelezettség. Tehát a mezőgazdasági őstermelőnek átalányadózás alkalmazása esetén az éves minimálbér ötszörösét (a 2020. évi minimálbérrel számolva 9.660.000 forintot) meghaladó, de az éves minimálbér tízszeresét (a 2020. évi minimálbérrel számolva 19.320.000 forintot) meg nem haladó bevétel esetén keletkezik 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó kötelezettsége.
Fontos, hogy 2021. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő – főszabály szerint – az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg az adókötelezettségét, feltéve, hogy nem választ más adózási módot, és nem lépte át a bevételi értékhatárt, az éves minimálbér tízszeresét. Ennek megfelelően 2021. január 1-jétől úgy rendelkezik az Szja tv., hogy a mezőgazdasági őstermelő – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn). E bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül.
Tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő úgy dönt, hogy nem alkalmazza az átalányadózás szabályait, akkor vagy a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalékos költséghányad szabályai szerint köteles a jövedelmét megállapítani.
A családi gazdaságokról szóló törvény a tételes költségelszámolás és a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemmegállapítás Szja tv. szerinti szabályait nem érintette.
Őstermelői adókedvezmény
Az őstermelői adókedvezmény 2021. január 1-jétől is érvényesíthető, de fontos feltétele, hogy a magánszemély az adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ügyfél-azonosítóját.
Az őstermelői adókedvezmény mértéke nem változott, vagyis az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100.000 forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.
Az őstermelői adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A fentiek alapján látható, hogy lényegesen egyszerűbb és kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak 2021. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelőkre.
(Lezárva: 2021. január 12.)
Mezőgazdasági őstermelő adózása 2022-ben
2022. január 1-től 200.000 Ft-ra emelkedett a minimálbér összege, ami az őstermelők adózásában is változást eredményezett.
A 1995. évi CXVII. Szja tv. 23.§-a szerint a mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét.
Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.
Átalányadózó őstermelő az Szja tv. 1. számú melléklete 4.26. pontja alapján csak az éves minimálbér felét meghaladó jövedelemrész után adózik.
A mezőgazdasági őstermelő akkor választhatja az átalányadózást, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, – 2022-ben a 24 millió forintot – nem haladja meg. Az átalányadózást az adóévben a teljes őstermelői tevékenységre kell alkalmazni.
Az átalányadózó őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg. Ennek értelmében a bevétel 10 %-a esik adózás alá, és az is csak akkor, ha túllépi az 1,2 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy 12 millió forintig – ez az éves minimálbér ötszöröse – adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele.
A tételes költségelszámolást és a 10 százalékos költséghányadot alkalmazó őstermelőnek sem kell adót fizetnie az őstermelésből származó bevétele után, ha az adóévben e címen megszerzett bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét.
Családi gazdaságok esetében akkor alkalmazható az átalányadózás, ha a családi őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (beleértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét (2022-ben ez 96 millió forint).
