Megszűnnek a rendezvényekre vonatkozó járványügyi korlátozások
Olvasási idő: 6 perc
A civil szervezetek ismét a létszámtól és a helyszíntől függetlenül tarthatják meg rendezvényeiket, programjaikat, üléseiket és a gyűléseket. A zárt térben tartott közgyűlések, ülések, programok is védettségi igazolvány nélkül látogathatók és nem kötelező már a maszkviselés sem.
A koronavírus-világjárvány elleni egyes védelmi intézkedések megszüntetéséről szóló 77/2022. (III. 4.) Korm. rendelet alapján 2022. március 7-től megszűnnek a rendezvények (sport, kulturális, zenés-táncos, egyéb zárt- és szabadtéri események) szervezésére vonatkozó korlátozások.
Az Országgyűlés ugyanakkor 2022. június 1-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet a lehetséges hatodik járványhullám veszélye miatt, valamint a kormány cselekvőképességének fenntartása érdekében. Ezen időszak alatt a kormány olyan rendeleteket is alkothat, amellyel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Ezért a rendezvényekre a maszkviselésre vonatkozó korlátozások feloldása mellett is hatályban maradnak a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet civil szervezetek működését is érintő szabályai.
Jelenleg alkalmazandó szabályok egyesületek esetében
Az egyesületek, szövetségek döntéshozó testületének (közgyűlés, küldöttgyűlés) ülése megtarthatók:
- tényleges személyes jelenléttel,
- elektronikus hírközlő eszköz használatával,
- vagy olyan módon, hogy a közgyűlésen a tagok egy része személyesen, más része pedig elektronikus hírközlő eszköz használatával vesz részt.
Továbbra is lehetősége van tehát az egyesület közgyűlésének/küldöttgyűlésének arra, hogy a tagok ülés tartása nélkül, írásban, akár elektronikus levelezés útján hozzanak határozatot. Ezzel akkor is élhet a szervezet, ha az alapszabálya nem rendelkezik az ülés tartása nélküli döntéshozatal lehetőségéről.
Az egyesület ügyvezető testülete (elnökség, vezetőség), felügyelőbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve is ülésezhet a fent leírtak szerinti módon.
A civil törvény által nyilvános ülések megtartására kötelezett közhasznú szervezetek döntéshozó szervei nem hozhatnak határozatot – amelyek esetében jogszabály írja elő az ülések nyilvánosságát – ülés tartása nélkül, azonban a rendelet e körben nem egyértelmű, nem tiltja az ülés tartása nélküli határozathozatalt.
Alapítványokra vonatkozó szabályok
Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet szerint amennyiben az alapítvány alapítója egy személy, vagy esetleg több személy, de nem az alapítók gyűlésében gyakorolják az alapítói jogokat, már tavaly óta (2021.június 01.) csak személyes részvétellel tarthatnak ülést, hozhatnak, közölhetnek határozatot.
Amennyiben viszont több alapító alapítók gyűlése keretében gyakorolja alapítói jogait, mint az alapítvány döntéshozó szerve, az egyesületekre is vonatkozó szabályok szerint ülésezhet:
- tényleges személyes jelenléttel,
- elektronikus hírközlő eszköz használatával,
- vagy olyan módon, hogy a gyűlésen az alapítók egy része személyesen más része elektronikus hírközlő eszköz használatával vegyen részt.
Az alapítók gyűlése tagjai e-mail útján is hozhatnak határozatot. Ezzel akkor is élhetnek, ha az alapító okirat nem rendelkezik az ülés tartása nélküli döntéshozatalról.
Az alapítvány ügyvezető testülete (kuratóriuma), felügyelőbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve ülésezhet:
- tényleges személyes jelenléttel,
- elektronikus hírközlő eszköz használatával,
- vagy olyan módon, hogy a közgyűlésen a tagok egy része személyesen más része elektronikus hírközlő eszköz használatával vegyen részt.
Ezen szervek esetében is hozhatnak döntést írásban, akár e-mail útján is egyeztethetnek.
A közhasznú alapítványok alapítók gyűlése, valamint kuratóriumainak ülései is nyilvánosak civil törvény szerint, tehát nem tarthatnak ülést, hozhatnak határozatot írásban, e-mailben, ülést kell tartaniuk.
A rendelet viszont itt sem egyértelmű, nem írja elő az ügyvezető szerv (pl. a kuratórium) vonatkozásában az ülés tartásával történő határozathozatali kötelezettséget.
