A Magyar Orvosi Kamarai tagságra vonatkozó új szabályok
Olvasási idő: 10 perc
2026. október 22-étől ismét kötelező lett az orvosi kamarai tagság. Az alábbiakban az orvosi kamarai tagságot érintő főbb módosításokat foglalom össze.
Orvosi kamarai tagsági jogviszony
A kötelező kamarai tagságról szóló rendelkezéseket a 2026. évi LXIV. törvény hirdette ki, amely módosította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényt. A módosítás kimondja, hogy egészségügyi tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.
Aki orvosi kamarai tagsághoz kötött tevékenységet végez, és nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának, és az orvosi kamarai tagsághoz kötött egészségügyi tevékenységet 2026. október 22-e után is végezni kívánja, annak 2026. november 21-éig kérnie kell a Magyar Orvosi Kamarába történő felvételét. Ezen határidőn belül benyújtott felvételi kérelem alapján létesülő kamarai tagsági jogviszony a kérelem benyújtásának napjával külön testületi döntés nélkül jön létre. A fenti határidőn túl benyújtott kérelmek alapján a Magyar Orvosi Kamara az általános szabályok szerint jár el. Ha az érintett 2026. november 21-éig nem nyújtja be a Magyar Orvosi Kamarába történő tagfelvétel iránti kérelmét, akkor ezen határidő lejártát követő 60. naptól nem végezheti a kamarai tagsághoz kötött tevékenységét addig, amíg a Magyar Orvosi Kamara a kérelmet el nem bírálja.
Megjegyzés: A kamarai tagsági jogviszony létrejöttére és megszűnésére vonatkozó eljárási részletszabályokat a szakmai kamarák alapszabályai határozzák meg.
A szakmai kamarák, beleértve az Orvosi Kamarát is, főbb tevékenységei a következők:
1. az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – jogszabályban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
2. megalkotja alapszabályát;
3. a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat (etikai kódex) alkot, és meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;
4. véleményezési jogot gyakorol
a) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
b) az egészségpolitikát, az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál, szakmai minimumfeltételek, szakmai irányelvek és módszertani levelek kidolgozásánál,
c) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,
d) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;
5. felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
6. nyilvántartást vezet a tagjairól;
7. közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és a szakmai továbbképzések működésének felügyelete keretében továbbképzést szervez;
8. feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;
9. ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
10. az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
11. közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek a tevékenységét miniszteri rendeletben foglaltak szerint rendszeresen minősíti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;
12. feladatkörében véleményezi az egészségügyi szakképzések és szakmai továbbképzések szakmai követelményeit, megvizsgálhatja a képzések szakmai feltételeit és azok megvalósulását, továbbá a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében javaslatot tehet a képzést folytató intézménynek, illetve az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;
13. tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;
14. jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek és bizottságok munkájában;
15. ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira;
16. az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint részt vesz a szakmai képzőhelyek akkreditációjában;
17. tanácskozási joggal rendelkező tagot delegál a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelő tanácsaiba, valamint az orvos- és egészségtudományi képzést végző egyetemek klinikai központjainak klinikai központi tanácsaiba;
18. javaslatot tehet – akár saját kezdeményezése alapján is – a működési körét érintően bármely, az egészségpolitikát érintő kérdésben – ideértve jogalkotás kezdeményezését vagy módosítását is – a döntést előkészítő, vagy a döntést meghozó személy, illetve szerv számára;
19. évente tájékoztatja tevékenységéről az Országgyűlés illetékes szakbizottságát.
Megjegyzés: A fentieken túl a Magyar Orvosi Kamara ellátja a véleményezési jogot a vezetői alkalmasság kérdésében az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karainál, szervezeti egységeinél magasabb vezető és vezető állásra pályázati eljárás keretében pályázó, orvos végzettségű jelöltek vezetői kinevezése, megbízása során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása és a foglalkoztatásnak a foglalkoztató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.
Etikai eljárások
Visszaáll, hogy az etikai eljárásokat a Magyar Orvosi Kamara folytathatja le. Erre tekintettel a Magyar Orvosi Kamara országos és területi etikai bizottságainak tagjait 2026. december 15-ig meg kell választani. A Magyar Orvosi Kamara az elfogadott etikai kódexét az annak hatálybalépését megelőző 15 nappal a kamara honlapján elektronikus formában közzéteszi.
Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak – amely a kötelező orvosi kamarai tagság visszaállításáig az orvosi etikai ügyekben kizárólagosan eljárt – az eljárás lefolytatására jogosult etikai szervei 2026. december 31-ig lezárják az etikai ügyeket és 2026. december 31-ig le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig átteszik a Magyar Orvosi Kamarához. Az Egészségügyi Tudományos Tanács másodfokon eljáró orvosetikai szerve a 2027. január 1-jén folyamatban lévő, etikai döntés felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát 2027. január 10-ig átadja a Magyar Orvosi Kamarának. Az etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben a Magyar Orvosi Kamara a jogutód.
Az etikai eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ügyintézési határidő hatvan nap. Ha a panaszos vagy az eljárás alá vont személy ezt kéri vagy személyes megjelenésében akadályoztatva van, a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók.
Az alapszabály egyéb eseteket is meghatározhat, amikor a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók. A kamarai szervek, testületek döntéseiket írásbeli döntéshozatal útján is meghozhatják, azzal, hogy a döntésről az érintett személyeket tájékoztatni kell, és a panaszos vagy az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kérheti.
Az etikai eljárás során hozott büntetésekben nincs változás.
A kiszabható etikai büntetések:
- a figyelmeztetés,
- a megrovás,
- a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,
- a tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,
- meghatározott esetekben a kizárás,
- kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás.
Tagdíj
A szakmai kamara működésének költségeit
- a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,
- törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől az államháztartásról szóló külön törvényben előírtak szerint átvett pénzeszközök,
- alapítványi és más támogatások,
- szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
- pályázat útján elnyert pénzösszegek,
- nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek
- fedezik.
A szakmai kamarai tagdíj mértékét a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni. A Magyar Orvosi Kamarának a tagdíja felső határral rendelkezik, amelynek egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg a garantált bérminimum egyhavi összegének a harminc százalékát.
A Magyar Orvosi Kamarába a tagfelvételi kérelem alapján felvett személyt kamarai tagdíjfizetési kötelezettség a tagfelvételi kérelem benyújtását követő második hónap 1. napjával kezdődő időszak tekintetében terheli.
Az új szabály rögzíti, hogy a meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A szakmai kamara a tagjának a tagdíjhátralék megfizetésére történő eredménytelen írásbeli felszólítását követő 30 nap elteltével a kamarai tagdíj behajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. Ha a tag a határidőn belül a tagdíjhátralék fennállását vagy összegét vitatja, a szakmai kamara köteles a kifogást megvizsgálni, és annak elbírálásáig az állami adóhatóság megkeresésére nem kerülhet sor. A szakmai kamara a tagdíjtartozás behajtása érdekében tett megkeresésről és annak eredményéről a tagot írásban tájékoztatja.